Gyanúsan kommunikál Szijjártó, nem tudni mit szólt Washington a Rogán-ügy politikai lezárásának ötletéhez

7 és fél perces „videóinterjút” adott Szijjártó Péter közvetlenül azután, hogy Washingtonban tárgyalt Scott Bessent pénzügyminiszterrel. Talán nem véletlen, hogy ebben mindösszesen egy rövidke félmondatot beszélt Rogán Antal ügyéről, miután csak arról tudott beszámolni, hogy „külön kiemeltem, hogy Rogán Antal szankciós listára helyezése egyértelműen politikai bosszú volt a Magyarországról frusztráltan távozó korábbi amerikai nagykövet részéről”. Hogy erre mit reagált Besset? Erről nem szólt a külügyminiszter. A Facebookra később feltett posztjában pedig már említést sem tesz Rogán ügyéről, abban csak az ukrajnai háborúról és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról ír (kiemelve, hogy Bessent elismerően beszélt a magyar gazdaság teljesítményéről, az amerikai vállalatok magyarországi beruházásairól, és egyetértettek abban, hogy határozottan ki kell állni a globális minimumadóval szemben). Közvetve ez azt jelentheti, hogy Rogán ügyében Szijjártó lepattant Bessetről.  

Ami nem véletlen. Hiába a jó politikai kapcsolatok, a jelek szerint ezen a szinten – legalábbis még egyelőre – komolyan veszik a törvényeket, köztük azt a Globális Magnitsky Törvényt, amellyel korrupció miatt lesújtottak Rogánra. Azt a törvényt, amelyet egy korábbi cikkünkben nagy vonalakban ismertettük, beleértve azt is, hogyan lehet idővel elérni az annak keretében kivetett szankciók visszavonását (merthogy erre számos példa azért van).  

Annak érdekében, hogy minél pontosabban és közérthetőbben tudjuk tálalni a fentieket, Radványi Miklós segítségét kértük, ugyanis a magyar származású, Amerikában élő, korábban a Kongresszusban is dolgozó közíró – ma a reagani elveket valló washingtoni Frontiers of Freedom alelnöke – első kézből, korábbi munkájának köszönhetően személyesen is ismeri az egész folyamatot. Amiről elmondta, hogy a szankciós listára kerülés folyamata többféle módon indulhat el. Akár hatósági gyanú alapján kezdhetnek nyomozni valaki, valakik ellen, ha korrupcióra vagy az emberi jogok megsértésére utaló információkhoz jutnak, ami származhat akár az amerikai nagykövetségekről, konzulátusokról is. De benyújthat beadványt akármelyik nemzetközi vagy civil szervezet, akár magánszemély is. Ebben nincs korlátozás. A beadványt közösen kell benyújtani az amerikai igazságügyi- és a pénzügyminiszternek címezve. Első lépésként megvizsgálják, hogy van-e alapja a beadványnak, és ha van, akkor hivatalból elindítják az eljárást. Majd az eredménytől függően vagy tesznek lépéseket, vagy nem. Rogán Antal esetében beadványt – mint arról a Hírklikk már 2018-ban beszámolt – Radványi Miklós írta alá a Frontiers of Freedom nevében, ebben - bizonyítékokat felsorolva – a többi között Rogán Antal ellen is kérték a Globális Magnitsky Törvény alkalmazását. 

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumában működik egy, a korrupció és a pénzügyi bűncselekmények ellen fellépő főosztály – magyarázta a szakértő, hozzátéve: saját közvetlen munkatapasztalatai alapján is tudja, „milyen vaskos aktákat tud produkálni ez a részleg, milyen hatékonyak az ott dolgozók, amikor a célszemélyek után nyomoznak, adatokat gyűjtenek róluk és előkészítik az esetleges szankciókat”. S mint fejtegette: „szent meggyőződésem, hogy Orbánnak, közvetlen munkatársainak és családtagjainak nagyon vaskos aktái vannak, s ezek pontosan tartalmazzák, hogy mikor, hol és mit követtek el”, majd megjegyezte, hogy tapasztalatból tudja, egy kis papírfecni alapján is vissza tudják göngyölíteni a pénzek eredtét egészen a forrásig.

Szijjártó most azt kommunikálja, hogy politikai úton próbálkozik azzal, hogy levetesse Rogánt a szankciós listáról, amiről persze le lehet kerülni – ahogy az a többi között az amerikai Pénzügyminisztérium leírásában olvasható. Ennek a lényege, hogy kérvényezés után egy alapos felülvizsgálaton kell az érintett személynek átesnie, s bizonyítékokkal kell alátámasztania, hogy már nem áll fenn a döntés indokaként megjelölt helyzet. Az OFAC-nak 15 napon belül válaszolni kell a kérvényre, s ettől indul el az eljárás maga, amely – miként a szankciós listára vétel is – akár évekig elhúzódhat. Eközben kiegészítő kérdéseket kaphat az érintett, s a válaszokat is alaposan ellenőrzik. A végső döntés meghozatalához konzultálnak más minisztériumokkal is. Ha valakinek elutasítják a kérelmét, akkor utána ismét kérheti a listáról törlést, ha újabb körülmény merül fel.

Radványi ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a hat éve általa – a Frontiers of Freedom alelnökeként – benyújtott beadványt (amely alapján januárban született meg az első döntés, nevezetesen Rogán ellen) az akkori (első) Trump-adminisztráció fogadta be, a munka el is indult még 2018-ban. Más szóval: az aprólékos, hosszadalmas nyomozás még Donald Trump előző elnöksége idején kezdődött – fejtegette. Egy ilyet ráadásul nem lehet csak úgy, egy elnöki aláírással megsemmisíteni: az új Trump-adminisztráció sem helyezheti csak úgy hatályon kívül a Rogán elleni szankciót anélkül, hogy részletesen megindokolná, alátámasztaná, miért nem ért egyet az előző adminisztráció tényeken és alapos nyomozáson alapuló döntésével.  

A szankció hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőre és társaira, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. A Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonát elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania vele. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Az ajánlásokról a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján. A végrehajtási törvényt pedig a korrupció tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használata, a magánvagyon kisajátítása személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedet, a természeti forrásokkal való visszaélés és vesztegetés. Azokra is vonatkoztatják a törvény, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.

Radványiék hat éve egy teljesen komplett vádanyagot nyújtottak be, többoldalas referencialistával egyetemben, amelyben a most januárban már szankcionált Rogán Antal mellett a magyar kormányfő, valamint további nyolc, a család- és szűk körének tagja, politikustársa ellen kértek szankciókat a feltételezett korrupciós tevékenységre és az emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt. Személy szerint Orbán Viktort, Lázár Jánost, Polt Pétert, Matolcsy Györgyöt, Orbán Győzőt, Lévai Anikót, Mészáros Lőrincet és Tiborcz Istvánt nevezték meg. Majd még ugyanabban az évben megszületett a második beadvány is Orbánék ellen, amit a jogvédő szervezet, a Human Rights First akkori igazgatója, Melissa Hooper jegyzett. Radványi később egy kiegészítést is fűzött az eredeti beadványához, ami szerint „Orbán Viktor, családtagjai, politikustársai és legszűkebb köre intézményesített összeesküvés keretében, szándékosan és nagy tételben elkövetett lopások, sikkasztások, csalások és fondorlatos korrupciós ügyletek felelősei azóta, hogy Orbán hatalomra került”, megemlítve egy „vérlázító” korrupciós ügyet, az utóbb agyonhallgatott Microsoft-botrányt. 

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2025. január 10.-i adása itt nézhető meg: