Gyengült a forint a jegybanki kamatemelés miatt

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,10 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosó két szélét is.

Az euró árfolyama a bejelentés előtti 364 forint közeli jegyzésről 366,89 forintig szökött fel, ami 0,7 százalékos gyengülésnek felel meg. A kedden elért legmagasabb jegyzést 0,6 százalék választja el a forint idei leggyengébb árfolyamától, a március 18-án kialakult 369,20 forintos eurójegyzéstől.

A forint jelenleg 1,9 százalékkal áll gyengébben az euróval szemben a hó eleji és 1,2 százalékkal gyengébben az év eleji árfolyamánál.

A dollár jegyzése szintén nagyjából 0,7 százalékkal ment fel a bejelentés előtti 320,6 forintról 322,76 forintra, ami a dollár idei legerősebb jegyzése lett. A forint jelenlegi jegyzésén 3,7 százalékkal gyengült a hónap eleje és 8,7 százalékkal az év eleje óta.

A svájci frankkal szemben 0,8 százalékkal gyengült a forint a kamatdöntés bejelentését követően, a frank jegyzése 345,8 forintról 348,48 forintra ment fel. A forintot így 0,06 százalék választja el 348,69 forinton még hétfőn kialakult idei leggyengébb árfolyamától. A svájci frankkal szemben a forint jelenleg 2,6 százalékkal áll gyengébben a hónap eleji és 3,9 százalékkal gyengébben az év eleji árfolyamánál.

MNB-alelnök: a monetáris politika új szakaszba lépet

Új szakaszt indít a monetáris politikában a jegybank, ez gyorsabb alapkamat-emelési ciklust jelent, mert a külső inflációs hatások tartós emelkedése, a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesz szükségessé. Ezen túl a jegybank készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatát az alapkamat fölött alakítani - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a kamatdöntést követő online tájékoztatón kedden.

Hozzátette: a tanács szerint az infláció egyértelműen a felfelé mutató kockázatok mentén alakul, a mutatót növelő tényezők a korábban vártnál is tartósabb lesznek, későbbre tolódik az inflációs cél elérése. Hogy mikorra, arra a decemberi Inflációs jelentés ad választ - mondta. Az egyhetes betéti eszköz kamatával már e hét csütörtöktől a jegybank gyorsabban és rugalmasabban reagál - jegyezte meg. A kamatemelés továbbra is havi ütemezésű lesz - mondta, hozzátéve: a kamatemelést addig folytatják, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak.

A járvány negyedik hulláma inflációs hatásokat hoz. Becsléseik szerint az inflációban a külső tényezők 60 százalékot, a belső 40 százalékot jelentenek. Az általános áremelkedés folytatódik, novemberben 7 százalék felett lehet az infláció, ezt követően is csak lassan csökken, felfelé mutató kockázatok jellemzik a külső és a hazai inflációs tényezőket egyaránt.

Az erős belső kereslet mellett a globális nyersanyagár-emelkedés is egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban - jelezte. A megemelkedő inflációs környezet és a gyors bérnövekedés mellett kulcsfontosságúnak nevezte az inflációs várakozások horgonyzását és a másodkörös kockázatok elkerülését.

Kitért arra is, hogy az inflációs kockázatokat a jegybank két fronton kezeli. Egyrészt a hosszú és kiszámítható kamatemelési ciklussal az inflációs várakozások horgonyzottságát és a másodkörös hatások elkerülését biztosítják. Másrészt a pénz- és árupiaci kockázatokat gyors és rugalmas jegybanki reakcióval kezelik. Az inflációs környezet tartós megváltozása miatt a válság utáni reálkamatok magasabbak lesznek, mint a válság előtt voltak - mondta. Leszögezte: a magyar gazdaságnak magasabb reálkamat mellett is tartós növekedési pályán kell haladnia.

Az üzemanyagárak befagyasztása a monetáris politikára nincs hatással - közölte újságírói kérdésre az alelnök. A belső kereslet élénkülése jövőre hangsúlyosabban jelenik meg a gazdasági növekedésben, itt meghatározó lesz a lakossági fogyasztást élénkítő minimálbér-emelés is.