Győztek a civilek, érvénytelenítették a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét
Február 17-én a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte az Érdi Járási Hivatal által kiadott környezetvédelmi engedélyt, mert az súlyos hiányosságokat tartalmazott. Nem foglalkozott a talajvízzel és a zajterheléssel, valamint a Hamzsabégi sétányon élő állatvilág védelmét, illetve az esetleges alternatív megoldásokat sem vette figyelembe. Nem beszélve a környéken élő emberek tiltakozásáról, akik joggal tartanak attól, hogy a 338 milliárd forintos (Mészáros Lőrinc által elnyert) beruházás kárt okoz ingatlanjaikban, és ellehetetleníti az életüket. A POPÉK (Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért) civil szervezet segítségére siető és a felperességet vállaló Védegylet Egyesület által indított perben tehát a civilek csatát nyertek, a háború azonban még nem ért véget: a beruházást bonyolító Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. bejelentette, hogy új környezetvédelmi eljárást kezdeményez.
A Déli Körvasútnak elkeresztelt projektről, és ezzel kapcsolatban az érintett, mintegy 15 ezer ember aggodalmairól és tiltakozásáról több alkalommal írtunk. (Például itt, itt és itt). A történet a nagyközönség számára 2020 elején kezdődött, amikor egy közmeghallgatásnak kinevezett, valójában egy tervezett beruházás ismertetésére szervezett lakossági fórumon a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. munkatársai ismertették a megjelent lakókkal a projekt lényegét. Pontosabban azt, amit el kívántak mondani nekik. A kettő ugyanis nem fedi egymást. Az összejövetel nem volt sikeresnek mondható, mert a megjelentek számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a NIF előterjesztői nem veszik őket komolyan, emiatt kezdettől fogva a gyanakvás árnyékolta be a Vitézy Dávid által fémjelzett beruházást. A NIF munkatárasai ugyanis azt gondolták, hogy elegendő, ha néhány szép képet mutatnak a megjelenteknek és közlik velük: a beruházástól értékesebbek lesznek az ingatlanjaik, jobb lesz az életük. Azt azonban megpróbálták elhallgatni: az építkezésre nem csupán az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése miatt van szükség, hanem azért is, hogy a mostaninál jóval több tehervonat haladhasson át – alig néhány méternyire a lakott területektől. Ezért kell(ene) a már meglévő két sínpárt háromra (néhol négyre) bővíteni, ami majdnem ezer fa kivágásával, a Hamzsabégi sétány megkurtításával, valamint egy több évig tartó építkezés zajával, porával és más kellemetlenségekkel járna együtt.
A környéken élőknek egyébként nincs bajuk az elővárosi közlekedés fejlesztésével, még azt is elfogadják, hogy néhány – Budapestre, vagy onnan szállító – tehervonat a már meglévő pályán haladjon át, ám azt nem tartják életszerűnek, hogy a meglévőnél sokszorosan nagyobb teherforgalom haladjon el, gyakorlatilag az ablakaik mellett.
Ezért támadta meg az időközben megalakult POPÉK a Védegylet Egyesület segítségével, a sebtében kiadott környezetvédelmi tanulmányt. A NIF ugyanis, miközben az említett meghallgatáson arról beszélt: az előkészítés, a tervezés és kivitelezés minden szakaszában bevonja az érintett lakosokat a közös munkába, azt elhallgatta előlük, hogy időközben már be is adták a környezetvédelmi engedély kérelmet, amelyet nem sokkal a közmeghallgatás után az említett Érdi Járási Hivatal meglehetős gyorsasággal ki is adott a számukra.
Ezt az engedélyt helyezte most hatályon kívül a Fővárosi Törvényszék. Az ítélet másodfokú, tehát jogerős, de a Kúriára az alperes kormányhivatal még tovább viheti a pert. Az ítélet – egyelőre szóbeli – indoklásában az szerepel, hogy a zajterhelés még a beígért, minden korábbinál korszerűbbnek mondott védőfalakkal is az egészségügyi határérték felett lenne. A zajvédő csőben futó vonal tervezésekor pedig nem számoltak azzal, hogy a madarak nekirepülhetnek a falnak, s nem tértek ki arra sem, hogy a terület a talajvízre fokozottan érzékeny, hiszen az érintett régió egykor mocsaras vidék volt.
Az elutasítás indokai között az is szerepelt, hogy nem vizsgálták a beruházás alternatív megoldását sem. Márpedig volna ilyen, mégpedig az évekkel ezelőtt félretett, de most újból elővett V0-ás projekt, amely a fővárostól délre, a lakott területektől távol vezetné el a Magyarországon átmenő nemzetközi teherforgalmat.
A NIF Zrt. nem adja fel, gyorsan reagált az ítéletre, s közölte, hogy a bíróság döntésének eleget téve, „minden tekintetben közreműködik az újra induló eljárásban”. A most elutasított engedély alapjául szolgáló hatásvizsgálatról azt írta, hogy „az még a tervezés korábbi fázisában történt,” most már viszont a kivitelezési tervek készülnek, és így „egyértelműbben tisztázhatók a környezetterhelési kérdések”.
A Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért (POPÉK) közleményben köszönte meg a perben résztvevők segítségét. „Köszönjük minden helyi civilnek és a per költségeihez és szakmai képviseletéhez hozzájáruló támogatóinknak a segítséget: ez a TI győzelmetek is! Sajnos Újbuda vezetése nem segített nekünk a perben, annál inkább a lakosság! Ők a sajátjukból adtak. A politikai pártok közül egyedül az LMP adott némi anyagi támogatást a perhez. Nekik is köszönjük! Hálásak vagyunk mindnyájatokért! Közelebb kerültünk ahhoz, hogy megmeneküljön a sétány és környéke a betonlavinától.”
A civilek tehát csatát nyertek, a környéken élők reménykedhetnek, hogy ez a minden észszerűséget nélkülöző beruházás mégsem valósul meg. Van ok az örömre, de jó tudni, hogy a háború még nem ért véget.
