Ha nem túl magas az oktatás színvonala, az érettségizők tudása is rosszabb

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az érettségiben 2024-ben lesz változás, ezért az ideit úgy nevezné, ez az utolsó előtti békeév, amikor még korszerű, gyerek- és irodalombarát érettségi van. Az említett közelgő változás bizonyos értelemben befolyásolta már a mostani érettségi feladatait is, az új Nemzeti alaptanterv szemlélete pedig egy picit előrevetíti a változás irányát.

S hogy milyennek találta a mostani feladatokat?  A középszinten érettségizőknek egy 1999-ben kiadott szótár kétoldalas előszavának elolvasása után szövegértési feladatokat kellett megoldaniuk. A szövegalkotási részben a diákok iskolai memoriterekről írhattak érvelést, vagy osztálykirándulásokról fogalmazhattak meg hozzászólást. Arató László úgy vélte, az érettségizőknek a memoriter szükségességéről érvelni az érettségin meglehetősen disszonáns feladat-adás. Az írásbeli érettségi vizsga második részében választhattak, hogy vagy Szabó Magda Ezüstgolyó című novelláját elemzik, vagy Janus Pannonius Búcsú Váradtól című versét és Juhász Gyula Várad című művét hasonlítják össze. A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint Szabó Magda jó választás volt, hiszen női szerző, a XX. századi irodalom meghatározó szereplője, és a szöveg sem „távoli”, könnyen olvasható. Ugyanakkor az értelmezésben igenis mélységeket rejtő, ami jó értelemben vett valódi feladatot adott. A hozzárendelt négy kérdés azonban már nem annyira az volt, azokból kettő ugyanis túlságosan is bonyolultan volt megfogalmazva. Összefoglalva, a magyar érettségi nem volt olyan nehéz, hogy ne lehetett volna megküzdeni vele.

Mint mondta, az mutatott a 2024-es érettségi irányába, hogy a szövegértési és a gyakorlati szövegalkotási feladat az iskolával és a magyar tantárggyal volt kapcsolatos. A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi eredeti koncepciója azonban nem ez volt, hanem a szövegértési feladattal a munka világában fontos képességeket kívánt mérni. Így a feladatok sokkal kevésbé teljesítették azt a „hivatásukat”, hogy az életre készítsenek fel, például arra, hogyan kell hivatalos levelet írni.

Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, matematika, fizika és biológia szakos gimnáziumi tanár szerint a kérdés az, mindenhol volt-e elég szaktanár ahhoz, hogy rendesen felkészítse az érettségire a gyerekeket. Hozzátette, magyar szakos feltehetőleg mindenhol volt, vagyis a magyar érettségi ezen nem múlt. Ugyanakkor két év múlva, amikor már az új NAT szerinti lesz az érettségi, az lesz majd egy mélyrepülés, amikor egy csomó lexikális anyagot kérdeznek az irodalommal kapcsolatban. Erről pedig azt gondolják a pedagógusok, ennek a XXI. században sok értelme nincsen. Maximum annyi, hogy ellenőrizzék, a tanárok a Nemzeti alaptantervet tanították-e. 

Arra viszont nyilván hatással van a mai magyar iskolai helyzet, ahol nem voltak megfelelő számban szaktanárok. Akár az is előfordulhat emiatt, hogy a gyerek nem tud abba az irányba továbbtanulni, ahol szeretett volna. Ha egy iskolában mondjuk nincs fizika-, kémiatanár, és csak állandó helyettesítések voltak, akkor az az út nyilván el van előtte vágva. Ilyen módon hatással van az érettségire az oktatás jelen állapota. 

Az is kérdés, hogy az idei érettségi 162 helyszínén a 3185 érettségi vizsgabizottságnak lesz-e elég tagja?  Valószínűleg igen, mert vannak, akik nagyon sok bizottsági tagságot vállalnak. Ugyanakkor nem biztos, hogy azok lesznek ezekben a bizottságokban, akik a legjobban felkészültek erre a feladatra. Azt Pilz Olivér el tudja képzelni, hogy úgy kerülnek emelt szintű érettségi bizottságba, hogy nem is tanítják emelt szinten a tananyagot. Nem biztos, hogy emiatt a gyakorlatban teljesen jól át is látják a helyzetet. Korábban is tapasztalták már, hogy nagyon sok olyan bizottság volt, ahol – finoman fogalmazva – a vizsgázó néha jobban tudta a tananyagot, mint a vizsgáztatók némelyike.

A középszintű érettségi bizottságokban egyébként a maturálók saját tanárai vannak, így az egy egész nagy bizottság is lehet. Attól függ, hogy hány tantárgyból érettségiznek a diákok, minden tantárgyból egy tanár ül ott.  Egy ilyen bizottság akár 10-13 főből is állhat. Az emelt szintű vizsgabizottság mindig három fős, és csak olyan szaktanár van benne, aki nem tanította a gyereket, sőt, lehetőleg nem is abban az iskolában tanít. A vizsgabizottságok elnökei középszintű és emelt szintű érettséginél is mindig máshonnan jönnek. Mondjuk Miskolcon a szemközti gimnáziumból, de az is előfordul, hogy más városból.

A vizsgabizottságok elnökeinek nagyon felkészültnek kell lenniük, és bár kapnak pénzt a munkájukért, sajnos azonban nagyon keveset. A díj még mindig a 2014-es minimálbérhez kötött, ez is az egyik oka annak, hogy egyre kevesebben vállalják a kihívást. Vagy nem feltétlenül teljesül, hogy elég minőségi legyen az emelt szintű bizottság összetétele.

Az, hogy az érettségiztető tanárok egyébként kijavítják a saját diákjaik dolgozatát, érthető, ugyanakkor ezzel kapcsolatban is röhejes pénzekről beszélünk, egy javító tanár a 2014-es minimálbér két százalékát kapja dolgozatonként. 

Nahalka István oktatáskutató szerint az érettségi eredményességét illetően elég nyilvánvaló, hogy ha nem túl jó színvonalú az oktatás, akkor az érettségizők tudása is sokkal rosszabb. Ez természetesen fordítva is lehetséges lenne, csakhogy ma éppenséggel nem ez érvényesül. Ami a lebonyolítást illeti, ha zűrzavarosak az állapotok az oktatásügyben, akkor az érettségivel is lehetnek gondok.