Ha nyer, akkor a Legfelsőbb Bíróság lehet Harris egyik célpontja

Donald Trump elnökségének lecsengő szakaszában, 2020 szeptemberében még ki tudott nevezni egy erősen konzervatív szemléletű bírónőt a testületbe Amy Coney Barrett személyében. Korábban csak Ronald Reagannak hozta úgy a sors, hogy két mandátuma alatt nyolc jelöltet nevezhetett ki a SCOTUS-ba. Legutóbb Barack Obama szeretett volna két főbírót jelölni, de a republikánus többségű Szenátus megakadályozta ebben – írja az Euronews.

Joe Bidennek egyetlen dobása volt a főbírói kinevezések terén, és a testület történetének első fekete női tagját jelölte Ketanji Brown Jacksont személyében. A Fehér Házi pletykák szerint erre Harris alelnök beszélte rá, aki az államhatalom sokszínűségének fontosságára hívta fel az elnök figyelmét.

Kamala Harris egyik nyári nyilatkozata felidézi, ahogy Trump a saját akarata alá hajtotta a bíróságot, amely visszafordította a nők szabad választásának jogát az abortusz kérdésében, milliókat – és főleg a szegényebbeket – állítva súlyos élethelyzetek elé. Az alelnök szerint ez a helyzet nem tartható, mert ki fog hatni a társadalmi élet sok más területére is, visszaforgatva az idő kerekét.

A mostani választáson – noha sok amerikainak ez nem tűnik fel – a Legfelsőbb Bíróság jövője az egyik nagy tét

Egy október végi közönségműsorban Harrist arról kérdezték, hogy támogatja-e, hogy a Legfelsőbb Bíróságot további bírókkal töltsék fel annak érdekében, hogy a testület ideológiai összetétele (jelenleg 6:3 a konzervatív oldal javára) arányosabb legyen. Harris nem volt hajlandó elvetni az ötletet, de nem is adott szilárd választ. Ehelyett vészjóslóan azt mondta, hogy „úgy gondolom, hogy valamiféle bírósági reformra szükség lenne, és tanulmányozhatjuk, hogyan is nézzen ez ki valójában”.

A homályos felelet hasonlít a korábbi házelnök, Nancy Pelosi kijelentésére, amit az egészségügyi törvénycsomagról mondott, és úgy szólt, hogy előbb látni kell a javaslatot, hogy megtudhassuk, mi van benne.

Óvatosságra ad okot az is, hogy az elnökjelölt nem tűnhet fel olyan színben, mint aki uralmat akar gyakorolni a független igazságszolgáltatás fölött. Ha Harris egyenesen kimondaná, hogy meg akarja változtatni a testület összetételét, a legnagyobb vihart idézné a saját fejére a konzervatív média oldaláról, amire a jelenlegi patthelyzetben nincs szüksége.

Ugyanakkor világos, hogy – miként korábban Biden elnök is – megbízatása esetén Harris azon az állásponton lenne, hogy a bíróság ne ideológiákat, hanem a jogot és a szabadságot szolgálja. „Ha az alkotmányunkról van szó, az amerikaiak többet érdemelnek, mint hogy mindig csak papoljunk nekik a jogaikról, de nem engedjük érvényesülni azokat” – mondta a CNN-nek adott szeptemberi interjújában. Ugyanakkor maga is jól tudja, hogy Biden elnök bicskája is azért tört bele az ilyen reformgondolatokba, mert nem volt meg hozzá a kellő törvényhozási támogatottsága.

Abban a kevéssé valószínű esetben, ha november 5-én a demokraták egyaránt megnyerik a Szenátust, a Képviselőházat és a Fehér Házat, akkor végre tudják hajtani a Legfelsőbb Bíróság kibővítését. Átalakításról azért nem lehet szó, mert a főbírói kinevezések halálig vagy lemondásig tartanak, és a testület tagjai nem cserélhetők le másokra.

Mivel az Alkotmány nem véste kőbe a SCOTUS 9 fős létszámát, a legtöbb jogi elemző egy 12 főre történő bővítést emleget, ami helyrebillentené a testület ideológiai egyensúlyát. Ha Harris 'szupergyőzelme' mégis bekövetkezne, azaz a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egyaránt a demokraták kezébe kerülne, akkor a republikánusok számára csak az időhúzásos obstrukció (filibuster) maradna védekező eszköznek. Ha a filibuster elbukik, a főbíróság kibővítése minden bizonnyal terítékre kerülne.

Harris törekvését ebben az esetben alátámasztaná, amit a PEW Research augusztusi felmérése mutat, vagyis, hogy a Legfelsőbb Bíróságba vetett közbizalom történelmi mélységbe süllyedt. Az amerikaiak átlagosan csak 47 százalékos bizalmat szavaznak a testületnek, és ezen belül a demokratáknak csak 24 százaléka mondja, hogy megfelelőnek tartja a SCOTUS működését. A demokraták 2/3-a szerint a bíróság hatalma túlzott, és nemkívánatos mértékben képes beavatkozni az emberek mindennapi életébe, ami viszont a szabadságjogok korlátozásával jár.

A negatív vélemények fölerősödését nem csak az abortusz-rendszer visszavetése, hanem az elnöki mentelmi joggal és az üzleti élet kormányzati befolyásolásával kapcsolatos döntések is kiváltották.

A Trump-stáb elégedett a volt elnök teljesítményével a bírói területen

„Trump elnök három fantasztikus legfelsőbb bírósági bírót nevezett ki első ciklusában, és nagyon tiszteli az intézményt” – nyilatkozta Karoline Leavitt, a Trump-kampány szóvivője. Ezzel szemben Harris, aki korábban kaliforniai főügyészként szolgált, annak idején azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy élesen megkérdőjelezte Trump legfelsőbb bírósági jelöltjeit a szenátusi meghallgatásokon, miközben a Kongresszus igazságügyi bizottságában dolgozott.

2023 szeptemberében egy vallási összejövetelen Trump azt mondta közönségének, hogy „kőkemény” konzervatívokat nevezne ki a Legfelsőbb Bíróságra ha megnyeri a második ciklust, Antonin Scalia, Samuel A. Alito és Clarence Thomas bírók mintájára. Azt is többször megígérte kampánya során, hogy közzéteszi az általa a testületbe alkalmasnak tartott személyek listáját, de ezzel máig adós maradt.

Paul M. Collins Jr., a Massachusettsi Egyetem jogtudományi és politikatudományi professzora arra figyelmezteti Harrist, hogy ha erre lehetősége nyílik, akkor kerülje el a főbírói testület radikalizálását, vagyis a túlzottan baloldali bírók kinevezését.

„Olyan jelölteket keressen, akik tükrözik Amerika sokszínűségét, és egyfajta mérsékelt, liberális ideológiával rendelkeznek” – mondja a professzor. Collins szerint olyan személyekre van szükség, akik tiszteletben tartják a polgári jogokat, a szabadságjogokat, és megvédik a legendás Warren-bíróság precedenseit, különösen olyan területeken, mint a büntetőjog, vagy a magánélet szabadsága az államhatalommal szemben.

Ugyanakkor Harrisnak számolnia kell azzal, hogy a reproduktív szabadság (az abortuszjog) továbbra is nagyon éles probléma marad.

Ami az igazságszolgáltatási hatalmi ág további intézményeit illeti, 1989 óta a most következő elnöknek lesz a legkevesebb lehetősége bírói tisztségek betöltésére, állítja Russell Wheeler, a Brookings Institution bírói kinevezéseket nyomon követő munkatársa.

Trump összesen 243 szövetségi bírót nevezett ki, míg Bidennek már csak 213 ilyen lehetőség jutott. Jelen állás szerint mindössze 45 bírói tisztség betöltetlen az Egyesült Államokban, és ez a szám még csökkenhet is január 20-ig, ha Joe Biden addig új bírákat nevez ki.