Szijjártó haragja lecsapott a svéd miniszterelnökre

A szóváltás közvetlen előzménye, hogy Georgiában az oroszbarát Grúz Álom kormánypárt nyerte meg a sokak szerint nem tiszta, elcsalt választást. Erre reagálva a svéd kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti a közvetlen hivatalos együttműködést Georgiával. Az Aftonbladet svéd lap idézte Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt, aki szerint „minden jel arra utal, hogy a grúziai választásokat nem megfelelően bonyolították le”, hogy „sok szabálytalanság és nyílt csalás történt”, így a választás eredménye nem megbízható.

A miniszterelnök mindehhez hozzátette: „rendkívül aggasztó, hogy egy orosz befolyás alatt álló kormány mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a közeledést Európához,” majd kijelentette: „Orbán Viktor nem az európai országok és nem is Svédország nevében beszél, talán inkább Oroszország érdekében”. Ulf Kristersson ezzel arra utalt, hogy a magyar miniszterelnök két nappal a választás után Tbiliszibe utazott – ez már önmagában is jelzésértékű – és azt mondta, hogy a szombati parlamenti választás „szabad és demokratikus” volt. 

A Szijjártó Péter vezette magyar diplomácia idegesen reagált a svéd miniszterelnök szavaira. Bekérették a külügyminisztériumba a svéd nagykövetet, Szijjártó Péter pedig azt mondta, hogy „az utóbbi napok során kibújt a szög a zsákból, a brüsszeliek és az európai liberálisok nem bírják feldolgozni a georgiai választási eredményét. Nem azok győztek Georgiában, akiket ők akartak győztesként látni, hanem a georgiai emberek maguk döntöttek, s bizony nem egy liberális pártot, hanem egy konzervatív, szuverenista, béke- és családpárti politikai erőt választottak meg, ezúttal ismételten több mint 50 százalékos támogatással.”

Amúgy nemcsak a svédek, hanem más uniós országok vezető politikusai is nemtetszésüket nyilvánították Orbán villámgyors tbiliszi útja és ottani kijelentései miatt. Például a lengyel külügyminiszter, aki szerint a magyar miniszterelnök a Lenin-rendre hajt. Ezzel kapcsolatban Szijjártó azt mondta: „mellékszereplők bohóckodására most nem térnék ki, így a lengyel kolléga leninezését nem tartom olyan szintű megnyilvánulásnak, hogy akár foglalkozzunk is vele. Viszont, ha egy másik ország, ráadásul egy többszörösen szövetséges, hiszen EU- és NATO-tagország miniszterelnöke kérdőjelezi meg, hogy a magyar miniszterelnök kinek az álláspontját és kinek az érdekét képviseli, az túlmegy egy határon, ezért ilyenkor szólni kell.”

A két, hivatalosan szövetséges és baráti ország kapcsolatának az az emlékezetes, hosszan tartó és szégyenletes hercehurca sem tett jót, hogy a magyar parlament különféle indokokkal húzta-halasztotta Svédország NATO csatlakozásának ratifikálását. Hol arra hivatkoztak, hogy a magyar országgyűlésnek sok a dolga, ezért nem érnek rá a kérdéssel foglalkozni, máskor az volt az indok, hogy a képviselők nem eléggé lelkesek az ügyben, de volt olyan is, amikor azt mondták, hogy a svédek tiszteletlenül beszélnek a magyarokról.

S bár baráti és szövetséges országokról van szó, az ellentét nem újkeletű. 2021 decemberében Szijjártó Péter a svéd állami televíziónak adott interjúban a svéd demokráciát bírálta. „Hogy őszinte legyek, az, hogy milyen a demokrácia státusza Svédországban, nem érdekel. Ez a svéd népet kell, hogy érdekelje, és ha a svédeket nem érdekli, hogy valaki miniszterelnök lehet a szavazatok egynegyedével a parlamentben, akkor erről megvan a véleményem, de kit érdekel, nem vagyok svéd” – mondta a magyar külügyminiszter, 

Vagyis, a svédek, demokrácia tekintetében legalábbis, sehol sincsenek hozzánk képest. Az egy dolog, hogy egy kicsivel jobban élnek, mint mi, meg tovább is valamelyest, de ami a demokráciát illeti, volna mi tanulniuk tőlünk. Ezek a szerencsétlen északiak például azt sem tudják, hogy a választás közeledtével hogyan kell egyetlen faluszéli viskóba kétszáz embert bejelenteni. Nem lakhatás céljából, hanem azért, hogy ezek az emberek majd a miniszterelnök pártjára szavazhassanak. De megtanulhatnák tőlünk a svédek azt is, hogyan kell választások előtt zsák krumplit osztani a szegényeknek. Ami persze érthető: náluk jóval kevesebb a szegényember, mint idehaza, egy zsák krumplival kiröhögtetnék magukat, akik ezzel próbálkoznának, ezért aztán mindezt hiába magyarázná az ember egy svédnek, nem tudná felfogni.  

És nemcsak az átlagemberekkel van baj Svédországban, de a politikusok sem különbek náluk. Szegényes a fantáziájuk, el sem tudják képzelni, hogy éjszaka is be lehet nyújtani – ráadásul egy salátatörvénybe elbújtatva – törvényjavaslatokat. Olyan előterjesztéseket, amelyek a kormányzópárt számára előnyösen módosítják a választás kimenetelét. Vagy úgy átírni a választási a körzeteket, hogy az a kormányon lévő pártnak kedvezzen. 

Úgyhogy a svéd miniszterelnök akkor jár el helyesen, ha csendben marad. Örüljön annak, hogy az ő országában a mienkénél jóval magasabb az életszínvonal, kisebb a korrupció, működik az egészségügy. Deutsch Tamás örök érvényű szólásával: ennyi.