Hatmillió embernek nincs még védettsége miközben elkerülhetetlen a negyedik hullám

Lesz-e negyedik hullám? – Ezzel az egyszerű kérdéssel kerestük meg Falus Ferencet, aki némileg ironikusan azt válaszolta, hogy „biztosan, mert Orbán már riogat vele, s így kizárt, hogy ne legyen”. Majd komolyra fordítva a szót, kifejtette, hogy nyilvánvalóan előbb vagy utóbb el fog minket is érni a negyedik hullám, de hogy milyen mértékben fog begyűrűzni, azt élő ember ma nem tudhatja. Egy biztos, hogy készülni kell rá, már csak azért is, mert Magyarországon még nagyon messze vagyunk a közösségi védettségtől.

Beoltottak és védettek

A legfrissebb hivatalos adatok szerint, a beoltottak száma 5 596 543 fő, közülük 5 374 864 ember kapta meg mind a két oltását. Mindeközben a világ számos országába egyre nyilvánvalóbban megérkezett a pandémia negyedik hulláma, az Egyesült Államoktól az Egyesült Királyságig komoly aggodalmakra okot adó fejlemények vannak. Ebben a két országban egyébként – sorrendben – a lakosság 48,45 és 54,74 százaléka kapta meg már meg mind a két oltást; illetve 56,35 és 68,59 százaléka legalább egy adagot.

Nálunk 55,64, illetve 57,93 százalékos volt ezt az arány. A kormány aggódik, és azt sulykolja, hogy a magyar lakosság átoltottságát növelni kell. Hárommillió felnőtt még nem kérte a védőoltást – 65 év felett 470 ezren vannak olyanok, akik még nem kaptak oltást. A 12-15 évesek közül pedig csak 60 ezren éltek az oltás lehetőségével, ami a korosztályhoz tartozók 15 százaléka. A kormány éppen ezért oltási akciót indított az idősek számára: őket a háziorvosok, önkéntes orvosok és egyetemisták keresik fel személyesen, és oltják akár otthon is. A 12-15 évesek oltási akciója keretében augusztus 30-31-én minden iskolában terveznek oltási lehetőséget biztosítani az iskolaorvosokra vagy oltócsoportokra támaszkodva.

Jó, hogy vannak oltási akciók, de...

„Mindennek csak örülni lehet, az ember azért szurkol, hogy sikerüljön megszervezni ezeket az akciókat” – reagált Falus, aki szerint az iskolások esetében ez több, mint a semmi, de azt nem szabad szem elől téveszteni, hogy a gyerekek az iskolakezdéskor még nem lesznek védve, nem lesz meg a két oltásuk, sőt, ha az első oltást a tanévnyitón vagy előtte való napon kapták meg, akkor még két hét kell majd, hogy hasson.

A felvetésünkre pedig (miszerint nem félő-e, hogy ha a háziorvosok ezzel lesznek elfoglalva, akkor nem jut idejük a betegek egyéb ellátására, ami akár súlyos hatásokkal is járhat később) úgy reagált, hogy a háziorvosok nem fognak házhoz menni. Mint kifejtette: csak akkor tennék ezt meg, ha nagy pénzt adnak rá, „de ilyen szándék – egyelőre legalábbis – nem látható”.

Egyszerűsíteni kellene az oltakozást

Az oltási akció megszervezésének részleteit nem ismerjük, de azért nem olyan egyszerű megszervezni – erre is felhívta a figyelmet a korábbi országos tiszti főorvos. Az oltandóról ki kell mondani, hogy oltható-e; esetleg persze a háziorvos ezt megállapíthatja a dokumentációból, telefonon, távolról is, ami után kimehet a nővér vagy a medikus beadni a vakcinát, de nagyon pontos, precíz szervezésre lenne szükség.

Falus azonban sokkal fontosabbnak tartja minél több oltóbusz, oltó-lakókocsi hadrendbe állítását, hiszen az lehetővé tenné, hogy helyben és rögtön elvégezzék a vizsgálatot, elrendezzék a dokumentációt és beadják az oltást. Nem csak vidékre, hanem a lakótelepekre is el kellene menniük ezeknek az oltójárműveknek: közel kellene ugyanis vinni az emberekhez az oltást és egyszerűsíteni a hozzáférést.

Hatmillió veszélyeztetett lenne?

Ugyanakkor egy elszomorító adalékkal egészítette ki a fentieket: Magyarországon pillanatnyilag legalább 6 millió ember van, akinek nincs meg a megfelelő védettsége. Nem csak a be nem oltottak és a Sinopharmmal beoltottak egy része védtelen, hanem az összes többi vakcinával be nem oltottak legalább tíz százalékánál sem alakul ki a védettség. „Nincs száz százalékos védettség, Magyarországon pedig még nagyon messze vagyunk a közösségi védettségtől” – szögezte le.

Ráadásul az újabb kutatási eredmények szerint a Pfizer esetében az 1. és 2. oltás között körülbelül tíz hétnek kell ahhoz eltelnie, hogy sokkal jobb legyen az immunválasz. „Tévedés volt tehát a két oltás közötti időt – ráadásul indokolatlanul – lecsökkenteni 35-ről 21-re, most kiderült, hogy a 35 napnál is hosszabb idő kellene” – mondta.

Megjósolhatatlan, hogy mi jön

A járvány negyedik hullámának veszélyét is szem előtt tartva, Falus tanácsokkal is szolgált. Fontosnak nevezte a maszkviselést és a tömegrendezvények mellőzését – jelen pillanatban szerinte ez lenne a legfontosabb („persze amellett, hogy minél több embert be kellene oltani”).

S hogy számíthatunk-e újabb korlátozásokra, lezárásokra, szigorításokra? A korábbi országos tiszti főorvos nem mer jósolni. Nem látjuk, hogy enyhébb lenne a negyedik hullám a többi között Japánban, vagy Ausztráliában, Portugáliában, azt viszont látjuk, hogy ahol az átoltottság viszonylag magas, ott a negyedik hullám halálozási aránya valamivel alacsonyabb – erre példa Anglia vagy Portugália – mutatott rá.

És imádkozzunk, már aki hisz benne, hogy elkerüljön minket a nagyobb baj? – vetettük közbe. „Az imádkozás is fontos, de főleg az lenne fontos, hogy az egyházak aktívan részt vegyenek az oltási programban, amiben az államnak is lenne szerepe, erre kellene biztatni az egyházakat. Mert, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint az egyházak – főleg az ortodox egyházak – nem oltáspártiak, igaz, azt, hogy nálunk mi van, nem tudom” – mondta Falus Ferenc.