Hazudik a kormány az orosz olajról – Orbánék függnek Putyintól
Nem a kormánynak van külpolitikája, hanem az első embernek van külpolitikája – hangzik el a KlikkTV műsorában, amelyben Trencséni Dávid vendégei Szanyi Tibor, Eörsi Mátyás és Lánczi Richárd. Az idézett mondat egyszerre világít rá a magyar külpolitika személyfüggőségére és a rendszer működésére.
Donald Trump és Orbán Viktor legutóbbi telefonbeszélgetése ismét reflektorfénybe állította az ország energiafüggőségének kérdését. Trump – sajátos földrajzi ismereteire támaszkodva – Orbánt védve kijelentette: Magyarországnak „nincs tengere”, ezért ne hibáztassák az orosz olajvásárlás miatt. Csakhogy ez a magyarázat egyre kevésbé tartható. A cseheknek sincs tengerük, mégis képesek voltak leválni az orosz olajról. Akkor nálunk miért lehetetlen?
A beszélgetés során kiderül: a MOL és a MET kettős beszédet folytat. Miközben a kormány azt kommunikálja, hogy technikailag lehetetlen máshonnan beszerezni a kőolajat, addig a MOL részvényeseinek már arról számolt be, hogy 2026-ra átáll a Brent típusú olaj feldolgozására. A háttérben pedig ott a svájci bejegyzésű MET, amely még a MOL-nál is nagyobb forgalmat bonyolít, és amelynek vezetői szoros szálakkal kötődnek a kormányhoz.
Felmerül a kérdés: kinek az érdeke a hazugságok falának fenntartása? A magyar fogyasztó biztosan nem nyer rajta – hiszen az árakat a világpiac diktálja. Néhány közvetítő cég és befolyásos szereplő viszont milliárdokat keres azon, hogy Magyarország ragaszkodik az orosz energiahordozókhoz. Így válik a politikai döntés egy szűk kör üzleti hasznává, miközben az ország egészét kiszolgáltatja Moszkvának.
