Hencz Kornél: besegíthetne a temetések alapköltségeibe az Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Egyre többen vannak, akiknek igen komoly anyagi megterhelést jelent egy temetés, és sokan döntenek úgy, hogy hazaviszik szerettük hamvát és az urnát otthonukban tárolják. A temetés kérdésében egyébként a magyarok konzervatívak, lassan változtatnak a szokásokon, de mára így is jóval többen választják a hamvasztásos szertartást, aminek egyik oka maga a temetés ára – mondta Hencz Kornél. A Hírklikk Celldömölk alpolgármesterét – aki egyben temetkezési vállalkozó is – kérdezte arról, hogy mit tehet, aki képtelen kifizetni az egyre dráguló temetés költségeit?
Az önkormányzattól tud segítséget kérni az, aki nem tudja kifizetni a hozzátartozója temetésének költségeit. A jogosultságot megvizsgálja az önkormányzat, és ha valóban indokolt, akkor határoznak a közköltségen történő temetésről. A helyben szokásos legolcsóbb temetkezési módot tudják biztosítani. A környékünkön viszonylag kis számban fordul ez elő, gyakoribb viszont az, hogy a halottak hamvait hazaviszi a gyászoló család. Jelenleg is épp egy ilyen hozzátartozói kérést teljesítünk – mondta Hencz Kornél.
Ennek törvényi feltételei szerint nyilatkozni kell arról, hogy hol, milyen címen tárolják a hamvakat, vállalják a méltó körülmények biztosítását és azt is, hogy senkinek sem korlátozzák a törvényben biztosított kegyeleti jogának gyakorlását. Ez azt jelenti, ha például egy haragban lévő testvérpár egyik tagjánál helyezik el a szülő hamvait, akkor is engedni kell, hogy lerója kegyeletét, meglátogassa és megnézze az urnát – magyarázta az alpolgármester.
Napjainkban egy hamvasztásos temetés legkevesebb 300 ezer forintba kerül, egy koporsós ára pedig nagyságrendileg 500 ezer forintnál kezdődik. Ez az összeg változik attól függően, hogy hol történik a temetési szertartás, milyen kellékeket használnak, milyen a szertartás módja, kié a temető és milyen a sírhely. Van ugyanis olyan vidéki település, ahol ingyen biztosítják a sírhelyet, de ugyanez Budapesten többszázezer forintba is kerülhet. Celldömölkön 16 ezer forint egy egyes sírhely megváltása, míg egy urnafülkehelyé 65 ezerbe kerül, ez a díj tartalmazza már a gránit fedlapot is, így később a síremlékállítás díja már nem jelentkezik költségként. Az összeg változása attól függ, hogy éppen egyházi vagy önkormányzati temetőről beszélünk-e. „Az árról az önkormányzatok testületi határozat alapján döntenek, a felekezeti temetőknél pedig az adott egyház döntése szerinti díjat alkalmazzák, de hangsúlyozom, ezek vidéki árak” – fejtette ki Hencz Kornél.
Hozzátette, az országban található nagyságrendileg 4500 temető egyharmada, mintegy 1500 temető önkormányzati tulajdonú, a kétharmada a felekezeteké.
A sírhelymegváltásnál törvényi előírás, hogy koporsós sírhelyet 25 évnél rövidebb időre nem lehet megváltani, az urnás temetésnél ez minimum 10 év. Ezt is helyi rendelet vagy a tulajdonos szabályozza, a lényeg, hogy rövidebb idő nem lehet a törvényi előírásnál, csak hosszabb. A környékükön urna sírhelyeknél jellemzően ez 20 év.
Arra a kérdésünkre, hogy változtak-e a temetkezési szokások az elmúlt 15-20 évben, Hencz Kornél igennel felelt, hiszen megváltozott a két temetési típus aránya. 20 évvel ezelőtt a temetések egyharmada volt urnás, kétharmada pedig koporsós, de ez mostanra felcserélődött a régióban. A fővárosban a temetések 95 százaléka ma már urnás. „Ennek oka egyrészről az, hogy változtak a társadalmi szokások, de természetesen az ár is befolyásolja a családok döntését. Temetkezési vállalkozóként azt is tapasztalom, hogy vannak, akik nem szeretnék megélni a koporsós temetést, amikor esetlegesen kopog a föld a koporsón, vagy azt a tudatot, lelki terhet, hogy szerettük koporsóban nyugszik előttük a szertartás alatt. Emellett a fővárosi változásban az is lehet ok, hogy megfogyatkozott a temetkezésre alkalmas hely, a temetőkben már nincs mód új sírhely megváltására.”
Tehát minél kevesebb a hely, annál drágább a sírhely megváltása, de Hencz Kornél szerint a magyar társadalom még elzárkózik az alternatív temetkezési formák elől. A szóróparcella Celldömölk régiójában nem jellemző, nem is emlékszik arra, hogy kérte volna valaki, az inkább Budapesten vált szokássá. „Eléggé konzervatívak az emberek, a hamvasztásos temetés elterjedésének is évtizedek kellettek úgy, hogy azért annak van társadalmi hagyománya, hiszen a hamvasztás már az ókorban is temetkezési mód volt.”
Visszatérve arra, hogy Magyarországon egyre többen szembesülnek azzal, hogy nem tudják kifizetni egy temetés költségét, Hencz Kornél véleménye szerint nem lenne ördögtől való, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár segítené a hozzátartozókat ebben a mind lelkileg, mind anyagilag nehéz helyzetben. 2022-ben Magyarországon 136.446 halálesetet rögzítettek. Így, ha 100 vagy 200 ezer forinttal számolunk, ez mintegy 13,65 -31 milliárd forintos segítséget jelentene.
„Így lehetne a legkönnyebben segíteni az embereknek, hiszen látom, hogy egyre többen vannak, akiknek igen komoly anyagi megterhelést jelent egy temetés. Ezt az összeget érdemes más célokra elhasznált összegekkel párhuzamban vizsgálni, annyi mindenre megy el az ország pénze, ez legalább értelmes segítség lehetne. Hozzáteszem, van hasonlókra példa európai országokban” – mondta Hencz Kornél.
