Hiába próbálják megúszni, még az idén ki kell igazítani a nyugdíjakat
„Nem a nyugdíjkiigazítás tényéről, csak az időpontjáról lehet szó” – véli Herczog László, akitől azt szerettük volna megtudni, vajon lehet-e hatással a kormányra a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának minapi nyílt levele. Ebben augusztustól hatályos – természetesen év elejéig visszamenőleges – nyugdíj-kiigazítást kértek Orbán Viktor kormányától. A korábbi szociális és munkaügyi miniszter, a NYUSZET tanácsadó testületének vezetője szerint akkor lehetne hatni a kormányra, ha a nyugdíjasok elégedetlensége nyilvánvalóvá válik, és emiatt Orbán attól tartana, hogy szavazatokat veszít ebben a körben. „De nagyon magas a társadalom tűrőképessége, ezzel azonban nem illene visszaélni” – figyelmeztetett, kitérve arra is, hogy az érintettek azért már egyre inkább a saját bőrükön is érzékelik a magas infláció hatásait.
Jószerivel nem telik el olyan hét, hogy valamilyen formában ne bukna a felszínre az igény a nyugdíjak évközi – nyári – rendkívüli kiigazítására. Most éppen a megelőző héten megjelent első féléves inflációs adatokból kiindulva intézett nyílt levelet a kormányhoz a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa. A mintegy két és fél millió időskorú érdekében azt kérték a miniszterelnöktől, hogy a nyugdíjas társadalom gyorsuló ütemben elszegényedő tömegei megnyugtatására – az elmúlt két év gyakorlatához hasonlóan – már a törvény által előírt novemberi kiigazítás előtt, augusztusban kerítsen sort egy három százalékos emelésre.
A nyílt levélben számokkal, számításokkal indokolták meg a három százalékos augusztusi emelés jogosságát. Mint írták: ez év első felének utolsó hónapjában, júniusban is 20 százalék fölött maradt – 21,2 százalék volt – a nyugdíjas kosár szerinti áremelkedés. Az első hat hónap nyugdíjas inflációjának átlaga 25 százalék. Ez azt jelenti, hogy a januári 15 százalékos emelés ellenére, máig 10,1 százalékpontos vásárlóerő csökkenést szenvedtek el a nyugdíjasok.
A negyedik éve működő NYUSZET-be tömörült több, mint kétszázezer nyugdíjas tagot számláló hét nagy országos idősügyi szervezet azt is el akarja érni, hogy Orbán Viktor tegye lehetővé a NYUSZET képviselői számára az érveik és módszerük ismertetését, az Idősek Tanácsa előtt prezentálandó, hogyan kellene szerintük úgy átalakítani az éves nyugdíjemelés rendszerét, hogy annak valós mértéke ne lehessen kevesebb, mint az adott évi átlagos infláció.
De vajon hatni fog-e a kormányra a NYUSZET nyílt levele? Sajnos, borítékolhatóan nem, ám ha így van, akkor hogyan lehetne elérni, hogy hassanak a nyugdíjas szervezetek, a nyugdíjas társadalom a kormányra? Herczog László korábbi szociális és munkaügyi minisztert kérdeztük.
„Akkor lehet elérni, hogy figyeljenek rájuk, ha a nyugdíjasok belátják, hogy a kormány magatartása erkölcstelen – ugyanis a kormány nem szereti, ha azt érzékeli, hogy a nyugdíjasok ellenük foglalnak állást, merthogy ezzel szavazatokat veszítenek” – mondta a NYUSZET tanácsadó testületének elnöke. Megjegyezte azonban, messze van még a választás, a kormány vállalja a halogatást, hátha megússza, hogy fizetni kelljen. Ám Herczog szerint a halogatás teljesen felesleges, mivel a számok egyértelműen azt bizonyítják, hogy fizetniük kell még az idén. A kérdés csak az, hogy a kormány ezt mikor ismeri végre el.
Ha meg tudnák úszni a nyugdíj-kiigazítást, az a jelenlegi költségvetési helyzetben nem jönne nekik rosszul – vetettük fel. Herczog szerint az lehet, hogy taktikáznak, de a számok azt jelzik, teljesen kizárt, hogy 15 százalékos legyen az egész éves nyugdíjas infláció az év végén. Jelenleg ugyanis ez a szám 21,3 százalékon áll, s ahhoz, hogy az év végére a fele alá csökkenjen a mutató, ahhoz hat hónapon keresztül átlagosan nem lehetne magasabb a fogyasztói árak éves drágulásának az üteme, mint 4,9 százalék – emlékeztetett a NYUSZET számítására. És ez – szögezte le – teljesen kizárt.
Alaposan megnézték, mit mondanak a szakértők, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot, amely most 15-18,5 százalék közöttire mondja az éves inflációt, amit még a Századvég is 18 százalék felettire prognosztizál – mondta Herczog. Természetesen ezekben az időkben nehéz jósolni, de az elképzelhetetlen, hogy az éves átlagos infláció – és főleg a nyugdíjas infláció – 15 százalékos legyen. S ha ez utóbbi egy százalékponttal meghaladja az átlagos mutatót, akkor azt kell figyelembe venni. Jelenleg pedig ez a helyzet – tette hozzá a szakember.
Forrás: KSH
És ez nem csak a nyugdíjasokra áll: a magas infláció mindenkit veszélyeztet, már csak azért is, mert látjuk, a reálkeresetek ugyancsak nagyon kedvezőtlenül alakulnak – jegyezte meg.
Még nem hallottunk magyarázatot arra, hogy miért nálunk a legmagasabb az Európai Unióban az infláció, miért több, mint háromszorosa a magyar pénzromlás az uniós átlagnak – mondta. Kérdésünkre, hogyan lehetséges, hogy mindezt lenyeli a társadalom, kifejtette: úgy látszik, nagyon magas a társadalom tűrőképessége. Egyben arra figyelmeztetett, hogy ezzel azonban nem illene visszaélni. Pedig most is pusztán arról van szó, hogy nem akarják kifizetni azt, amit amúgy novemberben majd ki kell fizetniük. Merthogy addig is náluk van az a pénz, ők használhatják.
A számok egy dolog, a kormányzati propaganda azonban más tészta. A számok pedig borítékolhatóan nem fognak eljutni a Fidesz szavazóinak nem kis hányadát jelentő tanulatlan, információhiányos, főleg vidéki kispénzűekhez, ezen belül nyugdíjasokhoz – említettük az aggályunkat. Herczog ugyanakkor úgy látja, hogy egyre többen panaszkodnak a magas árak miatt. Arról nem szólva – fűzte hozzá –, hogy amikor az infláció a második félévben majd csökken („érdemlegesen igazából amúgy azért, mert a bázis már magas”), azzal nem az árak fognak mérséklődni, csak a növekedésük ütemük lassul le. Más szóval: ettől a kisnyugdíjas még nem fogja azt érzékelni, hogy olcsóbban vásárol, még ha lesz is olyan termék, aminek az ára esetleg tényleg csökken.
