Hodorkovszkij figyelmeztette a Nyugatot

Amíg Putyin Ukrajna elleni értelmetlen brutalitása folytatódik, folytatódni fog Ukrajna ellenállása is. Az ukrán erők az ellenoffenzívával lassan haladnak, a tél közeledtével erősödni fognak a tárgyalásokat követelő hangok, és Putyin azt reméli, ezek tovább erősödnek majd az amerikai elnökválasztási kampánnyal, ugyanis a tárgyalások lehetőséget adnának Putyinnak arra, hogy megerősítse a lehetőségeit a háború folytatására – mondta Hodorkovszkij. Ám valószínűtlen, hogy Zelenszkij elnök mandátumot kapna a szavazóktól tűzszüneti megbeszélésekre. A megfontolásokat bonyolítja, hogy Putyinnal ellentétben, az ukrán elnök nem tudhatja, mit hoznak a következő választások – fejtegette a Politico-nak.

Ha azonban Zelenszkijben mégiscsak meglenne a politikai akarat és képesség, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, akkor marad Putyin, aki a gyenge katonai szereplés, a súlyos veszteségek, a nemzetközi elszigeteltség és a háború okozta gazdasági károk ellenére, nem tekinti a helyzetet katasztrofálisnak. A jelek szerint az orosz társadalom elfogadja a „védelmi háború” átlátszó narratíváját, és jelentős nehézségekre készült fel. A szankciók eléggé lyukacsosak ahhoz, hogy rövid távon átjussanak a legfontosabb szállítmányok, és a rezsim láthatólag még fedezni tudja az új katonák toborzásával járó költségeket. Putyin arra játszik, hogy a nyugat egyre inkább belefárad a háborúba, és vár egy olyan új amerikai kormányt, amely Bidennel ellentétben, inkább kész feladni európai érdekeit.   

Mindazonáltal az orosz társadalom is egyre jobban kifárad, a hadigazdaságra való átállás pedig időt vesz igénybe. A szovjet fegyvertartalékok fogynak, a hazai gyártás nem képes pótolni. Közben a megszállt területeken a lakosságot nem sikerült eléggé integrálni ahhoz, hogy forrásként legyen használható, és – látva az orosz megszállással szembeni ellenállást – könnyen lehet, hogy soha nem is integrálódik olyan mértékben. 

A gyors ukrán katonai győzelem nem valószínű, és minden nap emberek halnak meg. Közelednek a választások, és bármennyire is előre meghatározott az eredmény, Putyin azt akarja, hogy a szavazók úgy érezzék: valamit azért elért. Ez annyit tesz, hogy az orosz elnök most feltehetően belemenne egy olyan rendezésbe, amely lehetővé tenné, hogy a megszállt területek egy részét megtartsa.

Ám a háború leállítása után Putyin nem fogja tudni jelentősen javítani az orosz emberek életét. A hadigazdaságra való átállás – ha egyszer megtörténik – nehezen fordítható vissza, és  hatalmas költségekkel jár. Putyin nem tudja megszüntetni a nemzetközi szankciókat sem. Közben marad a sok százezer elesett és megnyomorított ember családja, és az elfoglalt területek is romokban.

A globális patthelyzet kizárólag a rezsim bukásával szűnik majd meg, de a háború „végével” nem áll majd már rendelkezésre az az érv, hogy „minden rossz okozója a háború”.

Más szóval Putyinnak sok oka van arra, hogy egy fegyverszünetet lélegzetvételnyi szünetnek vegyen, kiépítse fegyverkészleteit, újabb emberi forrásokra tegyen szert, és mivel folyamatosan zajlanának kisebb összecsapások, erre hivatkozva, egy megerősödött ország élén újrakezdené a háborút.

Egy tűszünet tehát Oroszországot katonai téren erősítené, viszont Ukrajna számára a elapadnának a fegyver- és lőszerszállítások. Ukrajna nem képes előállítani azokat a fegyvereket, amelyekre szüksége lenne, és mindaddig, amíg fennáll az újabb támadások veszélye, nehezen tudná vonzani azokat a külföldi befektetéseket, amelyek az újjáépítéshez szükségesek. Ezért egy tűzszünet nem csupán politikailag gyengítené Ukrajnát és erősítené Putyint, hanem gyengítené az ukrán katonai erőt is, ha a harcok – szinte elkerülhetetlenül – újra kirobbannak.  

„A Nyugatnak tudnia kell, hogy csak a katonai erőfölény helyzetéből lehet olyan tárgyalásokat kezdeni Putyinnal, amelyek bármilyen sikerrel járhatnak” – szögezte le Hodorkovszkij. Ha Ukrajnát most tárgyalásokra bátorítanák, az a demokratikus értékek, a nyugati érdekek feladása lenne, és egy olyan szövetséges szuverenitásának feladása, amely egy zsarnok támadása alatt áll, és amely számára még hátra lehet a legrosszabb. Jó elgondolás, hogy életeket kell menteni, és érhető, hogy valaki erre alkalmas eszköznek tekinti a tárgyalásokat. Nem szabad azonban olyan jó szándékú akcióba kezdeni, amely végül még több emberéletbe, szenvedésbe és elnyomásba kerül majd – figyelmeztetett Hodorkovszkij a Politiconak adott interjújában.