Igazságszolgáltatás és a bírák jogai: Rezeg a léc

Ha osztályozni kellene, az ötös skálán kettest adna az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségének, valamint a bírák jogainak magyarországi helyzetére Sándor Zsuzsa volt bírónő. A bukástól csak azok a bírák mentenék meg a rendszert, „akik – még mindig számosan –  függetlenül dolgoznak, s a fenyegetések ellenére sem hagynak beleszólást a munkájukba”. S hogy változott-e az elmúlt egy évben a helyzet? A területet érintő bírálatokon egyesével végigmenve kiderül, hogy a legkevésbé sem. A változás esélyét elsősorban az Európai Unió nyomásgyakorlása hozhatja el, „annak ellenére is ezt mondom, hogy általában azt gondolom, a dolgokat belülről kell megváltoztatni”. Az Uniónak is keményebbnek kell lennie és a befolyásos szereplőknek kevésbé volna szabad a saját érdekeiket nézniük. 

Habár a közélet iránt egy kicsit is érdeklődő magyarok maguk is képesek általános képet alkotni az igazságszolgáltatás függetlenségének a helyzetéről, mégis mellbevágó lehet, ha pontról-pontra, egyenként vesszük górcső alá az egész kép mozaikdarabkáit. Sándor Zsuzsával ezt tettük – a Sargentini-jelentés erre a területre tett megállapításain mentünk végig. Az eredmény lehangoló, kiderül ugyanis belőle, hogy az Orbán-kormány egyetlen bírálatot, ajánlást sem tett megfontolás tárgyává (legalábbis a végeredmény azt mutatja), s ha volt is itt-ott valami változás, az sem nem lényegi, sem nem számottevő, de legalábbis nem egyértelmű. Mindennek nyomán elkeserítőnek mondható az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségének, valamint a bírák jogainak magyarországi helyzete.

„Kettest adnék” – mondta portálunknak Sándor Zsuzsa, aki azt is megindokolta, hogy miért nem buktatna. „A bíróságok függetlensége ugyan messze nem megfelelő, de még mindig számosan vannak függetlenül dolgozó bírák, olyanok, akik nem hagynak beleszólást az ügyeikbe, akiket nem érdekel az, hogy ezzel veszélyeztetik magukat, helyzetüket” – szögezte le. „Ezek a bírók továbbra is függetlenül ítélkeznek, pedig tényleges a veszély, hogy emiatt fegyelmikkel zaklatják őket, megnehezítik a munkakörülményeiket, megakadályozzák az előrelépésüket” – sorolta a függetlenül ítélkező bírákra nehezedő nyomásgyakorlás módszereit, kiemelve, hogy különösen azok vannak nagyon hátrányos helyzetben, akik szembe helyezkednek az Országos Bírói Hivatal vezetőjével, Handó Tünde önkényes intézkedéseivel szemben.

Handó Tünde (aki egyébként rokoni kapcsolataival, a férje, Szájer József révén is tagja a rezsim elitjének)  pozíciója, túlságosan széles jogköre éppen az egyik olyan tétel, aminek a bírálata tételesen is szerepel a Sargentini-jelentésben. Mármint a kezébe adott túlságosan széles jogkör, amit a jelentés szerint szűkíteni kellene. „Ehhez képest csak annyi történt ebben az ügyben, hogy az Országos Bírói Tanács a Parlamenthez fordult, kérve, hogy váltsák le Handót a törvénysértései miatt, ám ezt az Országgyűlés Fideszes többsége vizsgálat nélkül elutasította”.

De hasonlóképpen „nesze semmi, fogd meg jól” jellemzi a többi – e területet ért – bírálatok utóéletét is – derül ki Sándor Zsuzsa tételes válaszaiból. Vagy semmi nem történt, semmit nem léptek – mint például a bírói etikai kódex javítása terén – vagy csak látszatintézkedéseket hoztak, ahogy a bírák uniós jogot sértő módon megváltoztatott nyugdíjaztatása ügyében. „Ebben annyi változott, hogy azóta csúsztatott nyugdíjaztatást vezettek be, hetven éves kortól visszafelé a születés évéhez kötve csúsztatják el a kötelező nyugdíjba vonulást” – magyarázta a volt bíró, aki szerint azt a kötelezettséget sem  tartották be, hogy vegyék vissza a jogtalanul nyugdíjaztatott bírókat – ugyanis mire nyomásra visszavonták az intézkedést, másokkal már betöltötték a helyeiket, kiváltképpen a vezetői posztokat.

A közigazgatási bíróságok rendszerének – nemzetközi felhördülést kiváltó – törvénybe foglalását is komoly bírálat érte egy éve. Itt is felemás maszatolás történt: a hatályba lépését ideiglenesen elhalasztották, „de ettől még bármikor visszatérhetnek hozzá” – mondta a jogász.

Némi előrelépést talán bele lehet látni Sándor Zsuzsa szerint a bírósági eljárások lezárásának idejére vonatkozó bírálat orvoslásába.  Ahogy azonban fogalmaz: „ez sem egyértelmű, de a törvényben van egy olyan lehetőség, hogy nagyon elhúzódó eljárás esetén kifogást lehet előterjeszteni”. Aláhúzta azonban, hogy „ezzel együtt, igazi érdemi jogorvoslat továbbra sincs”.

Az ügyészség függetlensége kapcsán megfogalmazott bírálatok ma is éppen annyira helyt állók, mint voltak egy éve – véli a szakértő. „Az ügyészség változatlanul totálisan a kormány kívánsága szerint működik, a Fideszes bűnözőket érintő, a kormány számára kényelmetlen ügyek nagy részében egyáltalán nem indít eljárást, ha mégis indul, akkor megszüntetik a nyomozást, elvétve akad csak néhány kivétel ez alól” – mondta. Példaként említette az asztalról lesöpört ügyek közül az Orbán-vő Tiborcz féle Elios ügyet, Farkas Flórián Híd a Munka világába projekt ügyét, stb.  – „hirtelen ezek jutottak az eszembe”.

S természetesen nem szüntették meg a Legfőbb ügyész újraválaszthatóságának a lehetőségét sem, sőt, jó eséllyel nem is tervezik azt, hiszen „tudnánk arról ,ha lépni akarnának ezen a téren”. Nincs továbbá változás sem az ügyek átosztásának a jogi feltételeiben, sem az indoklási kötelezettségben– mondta.

Felmerül a kérdés: Ha már egy óriási nyilvánosságot kapott, Orbán megszégyenülésével végződött uniós jelentés sem hat, akkor mire lehet számítani. Mi az esély arra, hogy a kormány hajlandó lesz változtatni? „Általában azt szoktam mondani, hogy a dolgokat belülről kell megváltoztatni, de ez esetben arra emlékeztetnék, hogy az EU-nak lennének eszközei a nyomásgyakorlásra”. Erre van is példa: a közigazgatási bíróságok rendszerének a bevezetését annak nyomán halasztották el (ha vissza nem is vonták), hogy nagy nyomás alá helyezte a kormányt az EU, s azon belül is a saját pártcsaládja. „Amikor a Fidesz sorsa, az hogy marad vagy sem a Néppártban attól függ, hogy némileg visszalépjenek, akkor ezt megteszik” – vonta le a tanulságot Sándor Zsuzsa. „Az EU-nak keményebbnek kellene lennie, nagyobb nyomást kellene helyeznie Orbánékra, s erre az eszközei is meglennének” – szögezte le, s ebből a megközelítésből biztatónak nevezte, hogy egyre többet hallani arról, jogállami feltételekhez kötnék az uniós támogatásokat. „Erről egyelőre csak szó esik, de tudjuk, az EU lassan mozdul, nem is eléggé konfliktus-felvállaló, ráadásul több szereplő érdekét szolgálja Orbán, ám mégis valami elindulhatott”.

Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségének, valamint a bírák jogainak a bírálata a Sargentini Jelentésben

• A közigazgatási bíróságok rendszerének törvénybe foglalása
• Uniós jog megsértése a bírák és ügyészek 62 éves korban kötelező nyugdíjaztatása –  ezt ugyan visszavonták, de a bírák többsége nem térhetett vissza
• Túlságosan széles jogkört kapott Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, s bár volt előrelépés, továbbiakra van szükség
• Explicitebbé kellene tenni a bírói etikai kódexet
• Magyarország visszatérően nem biztosítja a polgári jogokat és kötelezettségeket meghatározó eljárások ésszerű időn belüli lezárását, és nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy a kérelmezők jogorvoslatot kérhessenek nemzeti szinten a túlságosan hosszú polgári eljárások miatt
• További lépések szükségesek az ügyészségi visszaélések megelőzésére
• Erősíteni kell az ügyészség függetlenségét, szükség van
  • a Legfőbb ügyész újraválaszthatóságának a megszüntetésére
  • az ügyészek elleni fegyelmi eljárások átláthatóbbá tételére
  • szigorítani kell az ügyek más ügyészségre való átosztás jogi feltételeit és indoklási kötelezettségét.

A nevezett 12 pont, és az eddig megjelent cikkek:

1. Az alkotmányos és a választási rendszer működése
2. Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
3. A korrupció és az összeférhetetlenség
4. A magánélet védelme és az adatvédelem
5. A véleménynyilvánítás szabadsága
6. A tudományos élet szabadsága
7. A vallásszabadság
8. Az egyesülési szabadság (azaz civilek)
9. Az egyenlő bánásmódhoz való jog
10. A kisebbségekhez tartozók – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
12. Gazdasági és szociális jogok