Így akadályozzák az önkormányzatokat a járvány elleni védekezésben
A koronavírus-járvány elleni védekezés kapcsán talán kevesebb szó esik az önkormányzatok szerepéről. A települések vezetésének azonban mégis óriási szerepük van a helyzet kezelésében, mivel elsőként találkoznak a helyi közösségek problémáival. Fővárosi és vidéki városvezetők egymás véleményét erősítve mondták el saját tapasztalataikat arról, hogy milyen gondokkal kénytelenek szembenézni a hétköznapok során.
A hazai ellenzéki pártok által felállított vizsgálóbizottság legutóbbi ülésére meghívást kapott Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Nyirati Klára, Baja és Nemény András, Szombathely polgármestere is.
Karácsony Gergely a három legnagyobb probléma között első helyen a kormány és az önkormányzatok közötti együttműködés hiányát nevezte meg. Elmondása szerint sokkal egyszerűbb volt 15 európai város főpolgármesterével konzultálni, mint például a tiszti főorvos asszonytól érdemi információt kapni arról, hogy mikor, mire kell számítani. Bár ezen egyre kevésbé lehet csodálkozni azok után, hogy már a járványügyi szakemberek és az újságírók is inkább az Eurostat adatai alapján dolgoznak, annyira nem számíthatnak megbízható információkra a hazai forrásokból.
Kifejezetten nagy kihívást jelentett az is, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak rendre előbb kellett meghozni járványügyi intézkedéseket, mint ahogy arról a kormány döntést hozott volna. Példaként említette a maszkviselés kötelezővé tételét, vagy éppen az idősotthonokba költözés negatív koronavírusteszthez kötését is. Nehezen élte meg, amikor a pedagógusok gyorstesztelése miatt, a teljes kormányzati média támadást intézett ellene, aztán másnap bejelentették, hogy a kormány ugyanezeket az eszközöket használja majd a tömeges tesztelések alkalmával.
Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a járvány első hullámát követően, a kormány gyakorlatilag átaludta a nyarat. A Fővárosi Önkormányzat például intenzív tárgyalásokat folytatott azért, hogy bővebb tesztelő kapacitást építsen fel, míg a kormány semmit nem tett, pedig a tesztek beszerzése könnyebb, mint a vakcináké. Talán ennek is köszönhető, hogy Budapest kiemelkedően állt helyt a járvány első és második hullámában mind a fertőzötteket, mind a halálesetek számát illetően.
Végül a főpolgármester Budapest anyagi problémáira is felhívta a figyelmet. Egészen elképesztőnek tűnik, de a gazdasági válság kellős közepén a Fővárosi Önkormányzat nettó befizetőjévé vált a költségvetésnek, azaz több mint 6 milliárd forinttal többet fizet be az államkasszába, mint amennyi támogatást visszakap. Történik mindez annak ellenére, hogy a világon mindenhol az állam támogatja az önkormányzatokat, nem pedig fordítva. Különösen figyelemre méltó ez annak fényében, hogy a kormánypárti városvezetés idején volt olyan év, hogy ez a mérleg +17 milliárd forintot mutatott a Fővárosi Önkormányzat javára a jelenlegi -6 milliárdhoz képest, ami az önkormányzattal szembeni kormányzati elvonásoknak köszönhető. Ez nagyságrendileg egyébként annyi pénz, amennyit a főváros útfelújításra költ egy évben. De ebből a hatmilliárd forintból le lehetne cserélni az összes régi trolit vagy éppen fel lehetne újítani a fővárosi idősotthonok felét.
Karácsony Gergely kijelentette, hogy a főváros vezetése azonban nem hajlandó vállalni azt a szerepet, amit Orbán Viktor kormánya szán neki. Nem hajlandó csökkenteni a közszolgáltatásokat, nem hajlandó a lakosság megszorítására sem. Akkor inkább szembenéz a csődbiztossal és Orbán Viktor mondja a budapestiek szemébe, hogy mit tett ezzel a várossal. A Budapest működéséhez szükséges pénz ugyanis nem kormányzati kegy, hanem a város gazdasági erejéből származó bevétel.
A főpolgármester elmondta, hogy a főváros nem számíthat segítségre, mert a kormány a fél kezével nem a járvány, hanem az önkormányzatok ellen küzd. Nem szövetségest keres bennük, hanem felhasználja a járvány teremtette helyzetet arra, hogy megrövidítsék a városokat.
Hasonlóan keményen fogalmazott Nyirati Klára, Baja polgármestere is. A városvezető szerint az utókor történészei a járványkezelés kapcsán annak politikai vonatkozásait fogják kiemelni. A járványt a kormány gyakorlatilag az önkormányzatiság lebontására használja: az intézkedések célja, hogy visszarendezze Magyarországot egy 30 évvel korábbi, vagy még azt is megelőző állapotba.
Baja gazdálkodásával kapcsolatban elmondta, hogy a város 9 milliárdos költségvetésében 1 milliárdos lyuk keletkezett, ami elsősorban a kormányzati döntéseknek köszönhető, a helyi iparűzési adó, a gépjárműadó elvonása és egyéb bevétel kiesése miatt. 2012-ben volt utoljára olyan alacsony adóbevétele Bajának, mint az idén, ami hatalmas visszaesést jelent a városnak.
A polgármester asszony szerint azonban az elvonásokért cserébe, semmilyen kompenzációban nem részesültek, ahogy a járvány elleni védekezésre sem kaptak támogatást. Éppen ezért, Baján fejlesztésekről gyakorlatilag nem lehet beszélni, minden tervet keresztül kellett húzniuk. A város ellehetetlenítése egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy ki lehessen mondani: az ellenzéki városvezetők alkalmatlanok arra, hogy ebben a nehéz helyzetben megállják a helyüket.
