Így kerülheted el, hogy a neved ott legyen a Kubatov-listán

NVZS 2019. május 23. 06:52 2019. máj. 23. 06:52

„Aki nem akarja, hogy személyes adatait bármilyen politikai szervezet jogellenesen megszerezze, az telefonon, e-mailen, vagy bármilyen egyéb elektronikus felületen keresztül egész egyszerűen ne álljon szóba ilyen szervezetek képviselőivel, nevét el ne árulja, kérdéseikre ne válaszoljon, kapcsolatot ilyen formában velük ne teremtsen, illetőleg ne tartson fenn” – tanácsolja Magyar György ügyvéd, hozzátéve, hogy „ellenkező esetben számolnia kell azzal, hogy adatait bármilyen jogi felelősségre vonás nélkül fel fogják használni”. Annak kapcsán kerestük meg, hogy egy Facebookról letöltött fotó miatt ismét felmerült a gyanúja annak, hogy a Fidesz továbbra is használja a Kubatov-lista néven elhíresült, jogszabályellenesnek tartott választói adatbázisát. „Az ismertté vált adatok nem elégségesek egy büntetőeljárás eredményes megindításához” – mondta.

„A Facebook fotó alapján azt természetesen nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy jogszabálysértés történt-e, vagy sem, csupán felveti annak gyanúját, hogy valamiféle lista alapján járt el a képviselő, de e lista, vagy inkább irat tartalma egyáltalán nem azonosítható” – reagált megkeresésünkre Magyar György.

Azt kérdeztük tőle, hogy bizonyíték lehet-e a Facebookról letöltött olyan fotó a Kubatov-lista létezésére, visszaélésre, amelyről a 444.hu adott hírt kedden. A portál számolt be arról, hogy a Fidesz újpesti képviselője, Zsigmond Barna Pál – több pártbéli képviselőtársával egyidőben, központi ukázra – olyan képet töltött fel a Facebookra, amelyen éppen telefonon mozgósít a vasárnapi választásra. Ugyanakkor az első nekifutásra feltett (igen gyorsan egy megvágottra-megszerkesztettre lecserélt) képen tisztán látható az a lista, amelyből dolgozik. A képet kinagyítva pedig világosan ki lehet venni a lapon szereplő nevek „kategorizálását” aszerint, hogy az illető támogató, elutasító, bizonytalan, illetve nincs otthon, rossz a címe, de az is kiolvasható belőle, hogy az adott személy esetleg az eredeti lista készítése  óta elhunyt vagy elköltözött.

Érdemes-e ennek alapján bármiféle feljelentést tenni? – ezt is megkérdeztük az ügyvédtől, aki szerint „az eddig ismertté vált adatok nem elégségesek egy büntetőeljárás eredményes megindításához”. Mint mondta: „önmagában ez még annak a gyanúját sem vetheti fel, hogy ez a feltételezett lista jogellenesen készült, hiszen a pontos tartalmát, elkészítésének körülményeit sem ismerjük”.

Emlékeztetett arra, hogy mind a hazai, mind az Európai Unió jogforrásainak a személyes adatok védelmével kapcsolatban alapkövetelménye, hogy ilyen adatokat csak jogszabályban meghatározott célból lehet gyűjteni, kezelni és felhasználni, illetőleg az adatgyűjtés előtt az illetőt tájékoztatni kell annak céljáról és egyértelműen nyilatkoztatni kell, hogy ahhoz, illetőleg az adatok kezeléséhez hozzájárul-e. Ugyanakkor a politikai irányultság felmérését szolgáló, személyes adatokon alapuló listák készítése jogellenes, polgári jogi és büntetőjogi jogkövetkezményeket vonhat maga után.

Dr. Magyar György

Mint kifejtette: a Btk. ismeri a személyes adattal visszaélés tényállását, de a „haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva” elkövetési magatartásokat bünteti. A „haszonszerzési cél” helyes értelmezése az, hogy az alatt a vagyoni előnyöket és nem az esetleges politikai előnyöket kell érteni, míg a „jelentős érdeksérelem” megvalósulása mindig az eset összes körülménye alapján állapítható csak meg – mutatott rá. Önmagában az, hogy valakinek a személyes adatát politikai célból felhasználták, nem feltétlenül okoz az érintettnek „jelentős érdeksérelmet” – szögezte le. 

S hogy mit tehet az állampolgár, ha nem szeretné, hogy a neve felkerüljön ilyen listákra? „Hát semmilyen formában ne adja ki a nevét, címét, semmilyen személyes adatát egyetlen politikai szervezetnek sem” – tanácsolja Magyar György. Még konkrétabban így hangzik a tanácsa: „egész egyszerűen ne álljon szóba ilyen szervezetek képviselőivel, nevét el ne árulja, kérdéseikre ne válaszoljon, kapcsolatot ilyen formában velük ne teremtsen, illetőleg ne tartson fenn, sem telefonon, sem e-mailben, vagy bármilyen egyéb elektronikus felületen keresztül”. Mint hozzátette: ellenkező esetben számolnia kell azzal, hogy adatait, bármilyen jogi felelősségre vonás nélkül fel fogják használni”.

Ha azonban valamely adatát mégis meg szeretné adni, vagy hozzáférhetővé tenni, akkor előzetesen írásbeli nyilatkozatot kérjen arra, hogy milyen célból és pontosan milyen adatait kérik, illetőleg ki, milyen tisztségben lesz az adott adatnak, vagy adatcsoportnak a kezelője a szervezetnél. Hozzátette: az uniós jogszabályok már úgynevezett adatkezelési szabályzat megalkotását és fogyasztók számára történő rendelkezésre bocsátását követelik meg a piaci szereplőktől, ennek logikája szerint lehetséges bármilyen politikai szervezet részére személyes adatot rendelkezésre bocsátani.