Így lett a választási rendszer a Fidesz fegyvere és bukása

Külön alkotmányos fejezetet érdemelne a választási rendszer

Tóth Zoltán szerint az első és talán legfontosabb változás az lenne, hogy az új alkotmány önálló fejezetben foglalkozzon a választásokkal. Jelenleg is találhatók választási szabályok az Alaptörvényben, ezek azonban szétszórtan jelennek meg, ami szerinte nem tükrözi a demokratikus választások valódi jelentőségét. Úgy fogalmazott, hogy ez ugyan nem a legfontosabb szakmai kérdés, mégis politikai súlyt adna a választásoknak, ha valamennyi alapelv és garanciális szabály egy helyen szerepelne.

A szakértő szerint több olyan rendelkezés is létezik, amelyet nemcsak hazai megfontolások, hanem nemzetközi kötelezettségek miatt is kötelező lenne az alkotmányban rögzíteni. Az ENSZ alapokmánya és az Európai Unió alapító szerződése egyaránt megköveteli a választójog általánosságát és egyenlőségét, ezért ezeknek mindenképpen helyet kell kapniuk az új szabályozásban.

A beszélgetés során szóba került az országgyűlési képviselők mandátumának időbeli korlátozása is. Tóth Zoltán szerint akár nyolc-, akár tizenkét éves felső határt állapítanak meg, ez a passzív választójog korlátozását jelenti, vagyis alapvető politikai jogot érint, ezért szakmailag kizárólag alkotmányos szinten indokolt szabályozni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem feltétlenül években, hanem ciklusokban kellene meghatározni a korlátot, hiszen egy időközi választáson megszerzett mandátum csak töredékciklust jelenthet. Példaként az Egyesült Államok szabályozását említette, ahol az alelnök által ciklus közben átvett elnöki időszak bizonyos esetekben nem számít bele a két ciklusos korlátozásba.

Egyenlő szavazati jogot és független választási szerveket

Tóth Zoltán szerint az alkotmányban egyértelműen rögzíteni kellene a választójog általánosságának és egyenlőségének elvét. Ez utóbbit kétféleképpen is értelmezni kell. Egyrészt minden választópolgárnak azonos számú szavazattal kell rendelkeznie. Mint rámutatott, a jelenlegi rendszer ennek sem tesz teljes mértékben eleget, mert a magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túli magyar állampolgárok csupán egy szavazatot adhatnak le. A szakértő szerint erre több szakmailag kidolgozható megoldás is létezik, amelyek közül majd a politika választhat.

Legalább ilyen fontosnak nevezte a szavazatok súly szerinti egyenlőségét is. Véleménye szerint jelenleg egyes választókerületekben lényegesen több szavazatra van szükség egy mandátum megszerzéséhez, mint másutt, ami sérti a választások igazságosságát. A műsorban arról beszélt, hogy a Fidesz folyamatosan figyelte a választókerületek politikai viszonyait, és ennek megfelelően módosította a körzethatárokat. Bár szerinte közel másfél ezer változtatás történt, a legutóbbi választási eredmények azt mutatták, hogy ezek végül nem tudták megakadályozni a Tisza Párt jelentős sikerét.

A választási alapelvek közül a titkos szavazás garanciáját is kiemelte. Úgy vélte, az elmúlt években több olyan gyakorlat is elterjedt, amely gyengítette a titkosság érvényesülését. Felidézte, hogy kezdetben tilos volt lefényképezni a kitöltött szavazólapot, később azonban ezt a jogszabályok már lehetővé tették. Állítása szerint ezt politikai nyomásgyakorlásra is használták, amikor egyes választóktól a szavazatuk igazolását várták el különböző előnyök reményében.

A szakértő szerint az új alkotmányban ismét egyértelműen rögzíteni kellene azt is, hogy a választásokon szándékosan csalni tilos. Emlékeztetett arra, hogy ez korábban szerepelt a választási eljárási törvényben, később azonban kikerült belőle. Ennek következményeként a választási bizottságoknak nem maradt lehetőségük arra, hogy csalás miatt érdemi döntéseket hozzanak, az ügyek büntetőeljárásba kerültek, amelyek gyakran évekkel később zárultak le, amikor a választási eredményeken már nem lehetett változtatni.

A civil szervezetektől a választási bizottságokig

Tóth Zoltán úgy véli, az alkotmánynak nemcsak az országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti választásokról és a népszavazásról kellene rendelkeznie, hanem a civil szervezetek választásairól is. Magyarországon mintegy hatvanezer civil szervezet működik, amelyeknél rendszeres tisztújításokat ír elő a törvény. Bár ezek nem állami választások, szerinte ugyanazokat a demokratikus alapelveket kellene követniük.

A beszélgetésben szóba kerültek a sportszövetségek vezetőválasztásai is, amelyek az elmúlt években többször politikai viták kereszttüzébe kerültek. Tóth Zoltán szerint még nem látható, hogy a jövőben politikai erők próbálják-e megszerezni ezeket a pozíciókat, vagy inkább szakmai szempontok kerülnek előtérbe. Hozzátette, szerinte a sportirányításban a tömegsport támogatása fontosabb cél kellene legyen, mint az élsport finanszírozása.

A szakértő arról is beszélt, hogy egy új választási törvény kidolgozásához széles körű szakmai együttműködésre van szükség. Olyan munkacsoport létrehozását tervezi, amelyben alkotmányjogászok, törvényszerkesztők, szociológusok, matematikusok és informatikusok egyaránt részt vesznek, mert szerinte csak így alkotható korszerű és működőképes szabályozás.

Külön hangsúlyozta a választási bizottságok függetlenségének jelentőségét. Úgy látja, az elmúlt tizenhat év tapasztalata azt mutatja, hogy a Nemzeti Választási Bizottság összetétele nem biztosította a politikai kiegyensúlyozottságot, ezért az új alkotmányban olyan garanciális szabályokra lenne szükség, amelyek lehetővé teszik a kormánypártok, az ellenzék és a független szakértők arányos részvételét a testület munkájában. Még az intézmény elnevezését is felülvizsgálná, mivel szerinte nehezen indokolható, hogy miért viseli a „nemzeti” jelzőt, miközben a nemzetiségi önkormányzati választások eredményeit is ugyanaz a szervezet állapítja meg.