Így reagált Jourova Orbán vádaskodására
Talányos választ kaptunk Vera Jourova uniós biztos szóvivőjétől, aki megkeresésünkre leszögezte, hogy nem kommentálnak kommenteket, ám azért felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós biztosok európai érdekekért dolgoznak, kijelölésük folyamata pedig közismert. Christian Wigandhoz azután fordultunk, hogy Orbán Viktor ismét éles támadást intézett az EU bizottsági elnökhelyettes, a jogállamiságért, igazságosságért, egyenlőségért felelős biztos ellen. Egyébként nem először. Jourova ahogy korábban, most sem kívánt üzengetni.
Ahogy portálunk is beszámolt róla, Orbán Viktor a hétvégén ismét klaviatúrát ragadott és „válaszlevelet” írt Soros Györgynek (ami – az állításával ellentétben – nem is válaszlevél, merthogy Soros nem levelezik vele), s ebben újfent éles támadást intézett „Brüsszel” ellen. Mint írta: Soros „Összevásárolja és hálózatba szervezi parlamenti képviselők kritikus mennyiségét, a Bizottság kulcspozícióiba juttatja a neki dolgozó embereket, mint Timmermans és Jourová. Végül elfogadtat egy jogszabályt, amely politikai előfeltételeket – gender, migráció, nyitott társadalom, liberális demokrácia – szab ahhoz, hogy a tagállamok hozzáférjenek az uniós forrásokhoz... Az utolsó pillanatban Európa kormányai felébredtek. Elolvasták azokat a jogállamsági országjelentéseket, amelyeket Soros György és Frans Timmermans íratott Jourová asszonnyal”.
Ezután fordultunk Jourova és Timmermans biztosokhoz, akiktől a többi között azt kérdeztük, hogy terveznek-e bármilyen reagálást Orbán durva vádaskodásaira.
„Nem kommentálunk kommenteket” – jött a válasz Jourova szóvivőjétől. Christian Wigand mindehhez talányosan hozzátette, „Ezt előrebocsátva, ahogy önök is tisztában vannak vele, a biztosok Európa érdekei mentén tevékenykednek, s a megválasztásuk folyamata mindenki számára ismert”.
Minden bizonnyal arra utalt ezzel a válasszal a szóvivő, hogy Jourovát csont nélkül választották meg biztosnak – szemben Orbán első jelöltjével, Trócsányi Lászlóval, illetve a második jelöltjével, a végül ha nem is simán, de csak elfogadott Várhelyi Olivérrel.
A biztosokat egyébként mindig a küldő tagállam jelöli (egy tagállam egy biztost). A jelölteket a portfóliójuknak megfelelő parlamenti bizottság meghallgatja, majd zárt ajtók mögött értékeli, az értékelést végül elküldik a Parlament elnökének. Negatív értékelések korábban már késztettek visszalépésre jelölteket – Jourova és Timmermans azonban simán átment, szemben – ahogy említettük – Orbán első jelöltjével, Trócsányi Lászlóval. A Parlament szavaz ezután a Bizottság teljes összetételéről, majd jóváhagyása után a Tanács minősített többséggel hivatalosan kinevezi őket.
Jourova vélhetően a portfoliója és a biztosok között eléggé egyedülálló szókimondása miatt lehet Orbán szemében szálka. Nem is először támadta be őt durva vádaskodásokkal a magyar kormányfő.
Az idén szeptemberben Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz intézett levelében követelte Jourová menesztését, amiért az elnökhelyettes – szerinte – közvetlen politika támadást intézett a demokratikusan megválasztott magyar kormány ellen, s egyben megalázta Magyarországot és a magyar embereket. Azt is jelezte, hogy megszakít minden kapcsolatot Jourovával, aki – miként (a Hvg360 alapján) mi is beszámoltunk róla – a Spiegel német hetilapban beszélt a magyar jogállamiság helyzetéről. Olyanokat mondott, mint hogy amit Orbán csinál, még csak nem is illiberális; s félő, hogy a közvélemény egy napon arra döbben rá: a legutóbbi választás volt az utolsó, amelyet még szabadnak lehetett nevezni.
A Hírklikk akkor is megkereste Jourovát, aki stábja útján a többi között azt tudatta portálunkkal, hogy „láttuk Orbán Viktor levelét és természetesen nem fogjuk válasz nélkül hagyni azt". Világossá tette, hogy a jogállamiság kérdésében szorosan együttműködik Ursula von der Leyen elnökkel, akinek teljes bizalmát élvezi. „„Jól ismertek aggodalmaink Magyarországgal kapcsolatban a jogállamiság kérdésében. Ezekkel foglalkozunk a jogállamisági jelentésben, amelyet szerdán mutatunk be. Ebben a jelentésben megbecsüljük a jogállamiság helyzetét a tagországokban. A jelentés célja egy eszközt biztosítani a tagállamok és az Európai Parlament közötti párbeszédhez”.
(Timmermans megkeresésünkre ezidáig nem reagált, amint kapunk választ, ismertetjük.)
