Szent-Iványi: Várhelyi Olivér volt a kisebbik rossz

Szerdán kezdődik Zágrábban az Európai Néppárt kongresszusa, amelynek napirendjén – a korábbi tervekkel ellentétben –  mégsem szerepel döntés a Fidesz felfüggesztéséről. Orbán Viktor pártját március 20-án függesztette fel – azonnali hatállyal – a pártcsaládja, megszüntetve ezzel Gál Kinga alelnöki pozícióját, s kimondva: „a felfüggesztés részeként a Fidesz nem vehet részt a Néppárt ülésein, nem szavazhat és jelölteket sem állíthat a pozíciókra”. Akkor döntöttek arról, hogy egy háromtagú Bölcsek tanácsa kivizsgálja a helyzetet, s a jelentés alapján döntenek majd a Fidesz sorsáról: maradhat-e tag a Néppártban vagy kiteszik onnan a szűrét. Az elvben külön párt KDNP-t nem érintette a felfüggesztés, de súlya annyira jelentéktelen, hogy fel sem merülhet, hogy alelnököt adjon.

„Az a párt nem adhat alelnököt a pártcsaládnak, amely nem rendes tagja a Néppártnak – s a Fidesz felfüggesztése még hatályos” – emlékeztetett Szent-Iványi István, rámutatva: még esély sincs már arra, hogy Zágrábban döntsenek a Fidesz státusáról. A Néppárt ugyanis úgy találta megfelelőnek, hogy ezzel a döntéssel megvárja az Európai Bizottság felállását. Jelen állás szerint ez a december 1-jei szavazás után válik majd lehetővé. A Bizottságnak egyébként már november 1-jén el kellett volna kezdenie a tevékenységét, de ez elhúzódott, mégpedig több biztos – közülük a magyar – körüli csatározások miatt.

Várhelyi lojalitásának az iránya kérdéses

Mint emlékezetes, Trócsányi László volt Orbán első jelöltje, ám a volt igazságügyi minisztert (aki emiatt a poszt miatt távozott a kormányból) – nem is egyszerű kanosszajáratás után – az Európai Parlament összeférhetetlenséget vizsgáló JURI bizottsága (kétszer is) leszavazta, mégpedig az összeférhetetlenségi ügyei miatt. Orbán következő jelöltje Várhelyi Olivér magyar EU-nagykövet volt, aki némi bukdácsolás után végül hétfőn megkapta a zöld jelzést az EP illetékes külügyi bizottságától.

„A Bizottság azért döntött végül így a kiegészítő írásbeli kérdésekre adott válaszok kiértékelése után, mert nem akarta tovább halogatni a Bizottság hivatalba lépésének a dátumát” – szögezte le Szent-Iványi István, mondván: ebbe semmi többet nem lát bele, egyszerűen felelőtlenségnek tartották volna nem megszavazni és további káoszba lökni ezzel az EU-t. Hiszen ha sokáig húznák a Bizottság felállítását, az nagyon sokat ártana az EU-nak, már csak azért is, mert olyan fontos kérdésekben kell dönteni, mint a Brexit vagy a költségvetés. „Ez volt a kisebbik rossz a számukra” – húzta alá.

 „A leckéztetés megtörtént – nem csak Trócsányi, hanem Várhelyi esetében is, azzal együtt is, hogy ez utóbbi nem szerepelt rosszul a meghallgatáson, a szakmai fellépése nem volt rossz” – szögezte le. „Persze nem is ez volt vele szemben az elsődleges kifogás, hanem az, hogy nem tudta meggyőzni a bizottság tagjait arról, hogy mennyire lesz független, illetve kihez és mennyire lesz lojális” – emlékeztetett Szent-Iványi, aki úgy látja, hogy az írásbeli válaszaiban sem igazán határolódott el Orbántól, ugyanazokat ismételgette, mint amit szóban már elmondott. „Azt mantrázta, hogy senkitől sem fogad el utasítást, ám elhatárolódni nem volt hajlandó Orbán politikájától”.

A visszahívás szinte elképzelhetetlen

Szent-Iványi annak pedig nem látja veszélyét, hogy a bizottság egészét leszavaznák majd a december 1-jére kitűzött szavazáson (mint ismert, a Bizottságról egyben szavaznak már az Európai Parlament plenáris ülésén), már csak azért sem, mert ugyan korábban több párt is fenyegetőzött ezzel, ám most nem hangzott el ilyen a szocialisták és a liberálisok részéről, s a Néppárttal együtt megvan a szükséges egyszerű többségük ahhoz, hogy a Bizottság átmenjen a rostán.

Mi lesz, ha bebizonyosodik, hogy nem így fog tevékenykedni, s bizony Orbán iránt marad majd lojális? – kérdeztük a szakértőt, aki elismerte, hogy „innentől kezdve nincs eszköz a Bizottság kezében”. Egyszer-kétszer ugyan volt, hogy visszahívtak biztost, illetve a Bizottság elnökének van arra lehetősége, hogy egy súlytalanabb portfoliót bízzon az érintett jelöltre, amikor két és fél év után megvizsgálják a Bizottság addigi tevékenységét. Ráadásul nagyon nehéz tetten érni, ha esetleg hazulról jövő instrukciót hajt végre egy biztos – mindig mondhatja ugyanis, hogy ő azt teszi, amit gondol; ennek az ellenkezőjét nehéz bebizonyítani.

Kis mozgástere lesz Várhelyinek

Amúgy pedig az elkövetkező öt évben nem lesz Várhelyinek nagy mozgástere, már csak azért sem, mert nem lesz prioritás a bővítés – fejtette ki Szent-Iványi. Ez nem jelenti azt, hogy az eleve bővítéspárti magyar kormánynak, Orbánnak ne tudna segíteni, eleve már azzal is, hogy a régióban úgy tudja magát feltüntetni, mint akinek befolyása van a bővítési folyamatra. Emellett gesztusokkal, szívességekkel is tud demonstrálni, de az EU egészének kárt nem okozva. Ugyanakkor csak javaslatokat tehet majd – például arra, hogy nyissanak egy új tárgyalási fejezetet –, de dönteni az ilyen kérdésekben nem ő lesz hivatott. „Egyébként az elődje is ezt tette, Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásai kapcsán”. S a Bizottság leköszönt elnöke, Jean-Claude Juncker is szerette volna elindítani a folyamatot, de a franciák, a hollandok és a dánok megakadályozták azt.

„Akkor mit ígérgetett Orbán Viktor a Türk Tanács nevezetes bakui ülésén? – tettük fel a kérdést. Miután a szomszédságpolitika is Várhelyi portfoliójába tartozik majd, lehet barátságos például Azerbajdzsán irányában, s kedvezni a különféle támogatások odaítélésében – például úgy, hogy a korrupció miatt egy-egy támogatás ellenzőivel szemben azt állítja, hogy nem tapasztal korrupciót.