Influenza: volt, van és lesz, és újabb változatok is jöhetnek
Évente a fertőző betegségek közül az influenza a különféle szövődményei révén körülbelül 50 millió ember halálát okozza világszerte. Ezzel szemben a Covidnak az a mostani törzse, amely gyakorlatilag az egész világon szétterjedt – az Omikron különböző változatai révén –, szintén a szövődmények következtében nagyjából „csak” 3-4 millió ember haláláért felelős. Rusvai Miklós virológus a Hírklikknek megerősítette, ebből is látható, hogy a jelenlegi influenzajárvány körülbelül tízszer veszélyesebb a nemzetközi statisztika szerint, mint a néhány éve még a világot megbénító Covid volt.
Az emberi szervezet ezek szerint nincs eléggé felkészülve az influenzára?
Az influenza vírus jobban el tudja kerülni a szervezet védekező immunmechanizmusait, tehát sokkal több „fegyvere” van az immunrendszerünk támadásának kivédésére, mint a koronavírusnak. Emiatt van az, hogy immár száz esztendeje, az első influenzajárvány, az úgynevezett spanyolnátha kitörése óta, nem tudtunk annyira védekezni ellene, „hozzászokni”, mint amennyire Covid vírusához öt év alatt sikerült.
Olyan sok változata van az influenzának, hogy a szervezetünk nem tud lépést tartani a változásaival?
Az influenza vírus nyolc különböző genomszegmensen tárolja az információkat, a koronavírusnak pedig csak egy genomszegmense van. Az influenza vírus azért annyira ötletgazdag – hogy így mondjam –, mert a különböző szegmenseket kedvére keverheti. A koronavírus „gyengéje” az, hogy egyetlen egy genomszálon van az összes információ, emiatt kevésbé tud lépést tartani az emberi immunszervezet védekező képességével.
Ha jól értem, akkor az emberiségnek soha nem is lesz fegyvere az influenza vírus ellen, mert „ügyesebb”, mint a gyógyszergyártásunk?
Sajnos azt kell mondjam, hogy a mostani vakcinánál jobb fegyverünk soha nem lesz. Ezt tudomásul kell vennünk. A jelenlegi ellenszer hatékonyságát kell elfogadnunk, és a lehetőségekhez képest alkalmazkodnunk hozzá.
Mégis mi lehet a leghatásosabb védekezés?
Meglehetősen szegényes az emberiség eszköztára. Van az oltás, ami bizonyos szekvenciában védelmet tud nyújtani, de legalább ennyire hatásosak lehetnek azok a járványügyi ajánlások, amelyek magának a vírusnak a terjedését lassítják. Ezek bizonyos kényelmetlenséggel járnak. Az emberek egy része idegenkedik a maszk viselésétől, pedig olyan helyeken, ahol nagyon sokan tartózkodnak egyidőben – az üzletekben, bevásárlóközpontokban, a tömegközlekedési eszközökön, a színházakban, a mozikban – ez a leghatásosabb védekezés. Ez sem csodaszer, tökéletes védelmet nem tud nyújtani. Mivel azonban a legtöbb halálozást a szövődmények okozzák, amiknek elsősorban az idősebbek és a legyengült szervezetű betegek vannak kitéve, rájuk kellene fokozottan tekintettel lennünk. A kórházakban kerüljük a látogatásukat, ha a lakásukban keressük fel az idős hozzátartozóinkat, érdemes belépés előtt a kezünket fertőtleníteni, és persze a maszk olyankor is ajánlott.
A koronavírust, ha megszüntetni nem is tudjuk, meg kell „barátkoznunk” vele?
A koronavírushoz az emberiség az elmúlt öt évben „hozzászokott”. A fertőzésnek leginkább kitett populáció számára már van védőoltás, ami sokkal hatékonyabb, mint az influenza elleni vakcinák. Ennek az a magyarázata, hogy az Omikron egyetlen genomszegmensen tárolja az információkat, és bár ez a vírus is képes a mutálódásra, kisebb az esélye, hogy ki tudja kerülni az ember gyártotta ellenszerek és az immunrendszerünk együttes erejét.
Nem képzelhető el, hogy néhány évtized múlva ebben is változás legyen?
A kérdés logikus, hiszen az influenza vírusának is száz év kellett ahhoz, hogy mára ennyire virulenssé és kezelhetetlenné váljon. A jelenlegi tudásunk szerint erre soha nem lesz képes, ha a genetikai jellemzői valamilyen beláthatatlan ok miatt nem változnak meg.
Ha jól értem a szavait, az influenza elleni hatékonyabb védekezéssel kapcsolatos kutatásokat akár fel is adhatjuk?
Ilyet senki nem gondolhat. Az influenza ennél sokkal alattomosabb vírus. A kutatások manapság arra irányulnak, hogy az állatvilágból az emberre átterjedő influenza vírusokat próbáljuk elsősorban megakadályozni. A napi sajtóban is rendszeresen szerepel a madárinfluenza, ami most már átterjedt a szarvasmarhára, és egyéb háziállatokon is megjelent, sőt, arról is érkeznek elszórt hírek, hogy már az emberek között is szedett áldozatot. Számos más influenzavírus is lappang még a világban, egyelőre „a kispadon” várakoznak. Kutatók százai dolgoznak azon, hogy kiszűrjék közülük azokat, amelyek alkalmasak lehetnek „átszokni” az emberre is. Ezt kell megakadályoznunk.
