Itt az új tanév, de a súlyosbodó problémák a régiek
Szeptember 1-jén becsengetéskor több mint egymillió diák, köztük mintegy 100 ezer első osztályos kezdi meg a 2025/2026-os tanévet az általános- és középiskolákban.
Bár az iskolakezdés idén egyelőre nem tartogat ismeretlen kihívásokat (mint például tavaly a mobiltelefonok elkobzásának és a pedagógusok új teljesítményértékelésének bevezetése), a már „megszokott” nehézségek továbbra is fennállnak.
A Népszava összeállítása szerint évről-évre súlyosbodó probléma a pedagógushiány, amit az utóbbi egy-két évben, elsősorban a nyugdíjas pedagógusok visszacsábításával sikerült enyhíteni, ám ez hosszabb távon nem jelent megoldást. A 2024/2025-ös tanévben mintegy 6500-zal kevesebb tanár dolgozott az általános iskolákban, gimnáziumokban és a különböző szakképző intézményekben, mint tíz évvel korábban. A közszféra állásportálján pedig még egy nappal a tanévkezdés előtt, augusztus 31-én is több száz betöltetlen pedagógus álláshelyre és más iskolai munkakörökre kerestek jelentkezőket, csak a tankerületi központoknak 292 aktív álláshirdetésük volt.
A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György a Népszavának azt mondta, a pedagógushiány, és különösen a szaktanárok hiánya szülői körökben is több bizonytalanságot okoz. A napokban beszélt egy olyan szülővel, aki még mindig nem tudta, gyermeke iskolájában ki fogja oktatni az egyik közismereti tárgyat, mert az a pedagógus, aki eddig tanította, elment az intézményből. Miklós György szerint több szülő aggódik az idei kompetenciamérések miatt is. Az előző tanévben a kormány azt tervezte, hogy a kompetenciamérések eredményei a középiskolai felvételibe is beleszámítanak majd, ám ennek bevezetését elhalasztották, azt viszont egyelőre nem tudni, az idei tanévben erre sor kerül-e.
A 2025/2026-os tanév rendje szerint az iskoláknak október 10-éig kell felmérniük, mennyien vannak azok az első és második osztályos tanulók, akik az óvodai jelzések és a pedagógiai tapasztalatok alapján, kiemelt fejlesztésre szorulnak. Az elmúlt öt évben, vagyis az iskolaérettség megállapításának és a hatéves kortól kötelező iskolakezdés szabályainak 2020-as szigorítása után soha nem látott mértékben, mintegy 10 ezer fővel emelkedett azoknak a gyerekeknek a száma, akiknél súlyos tanulási zavarokat állapítottak meg. Az évismétlők aránya pedig az első osztályos általános iskolások körében lett a legmagasabb: legutóbb 4,5 százalék volt, míg a többi évfolyamon 0,7 és 1,9 százalék között mozgott.
Miklós György szerint az Orbán-kormány pótcselekvésként vezeti be az idei nevelési évtől a napi 45 perces iskola-előkészítő foglalkozásokat az utolsó óvodai évben. A Szülői Hang képviselője úgy véli, az óvodák is szakember- és pedagógushiánnyal küzdenek, ezért több helyen a foglalkozások megvalósítása is kérdésessé válhat.
