Sulyok Tamás rövid pórázon
Ha nem volna véresen komoly, merthogy háborúról van szó, amelyben emberek halnak meg, válnak földönfutóvá, akár kabaréba is illene a Munkácsot ért orosz rakétatámadásra adott hivatalos magyar reakció. A történteket mindenki ismeri: a múlt hét csütörtökén orosz rakéták támadták meg a magyarok által is lakott ukrajnai várost, Sulyok Tamás államfő pedig közleményben biztosította együttérzéséről az orosz rakétatámadás sérültjeit. Egy órával később a szövegből eltüntették az orosz szót, ám az internet, mint tudjuk, nem felejt, nyoma maradt a változtatásnak. A Sándor-palota mismásolt és ködösített, néhány órával később viszont Orbán Viktor meghazudtolta az államfőt, s közölte: orosz rakéták támadták meg Munkácsot.
Hogy az oroszbarátságát már a látszat szintjén sem titkoló Orbán-kormány nem tudott mit kezdeni a kialakult helyzettel és a kommunikációja térdre rogyott, azt alátámasztotta Szijjártó Péternek a támadás napján közzétett megfogalmazása. A külügyminiszter ugyanis a következő szavakkal reagált a Munkácsot ért orosz rakétatámadás hírére: „A délelőtt folyamán Ukrajnából érkezett hírek újra azt bizonyítják, hogy minél előbb békére van szükség!” Hogy milyen hírek érkeztek Ukrajnából, azt a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel elvtársi viszonyt ápoló és az ukránokkal egyre nyíltabban ellenséges Szijjártó nem tartotta fontosnak kifejteni.
A Sándor-palota bumfordi hozzáállása sem segített tisztázni, miért került ki a közleményből, hogy orosz rakéták támadtak Munkácsra. A köztársasági elnöki hivatala a Telex kérdésére képes volt azt válaszolni, hogy „a bejegyzés szövegének módosítására azért került sor, mert az államfő hivatala még várta a hivatalos és részletes tájékoztatást, illetve megerősítést a Munkács elleni rakétatámadás körülményeiről, felelőseinek és végrehajtóinak kilétéről.” Ezzel azt sugallták, mintha Sulyok Tamás nem tudta volna, amit mindenki más: hogy nem úgy általában hullottak az égből a rakéták Munkácsra, hanem oroszok támadták a magyar határtól alig 30 kilométerre fekvő települést.
A Kormányinfón is rákérdeztek Sulyok sunyiságára, ám Gulyás Gergely igyekezett egy lényeget nem érintő válasszal megúszni a botrányos esetet. „Az a sajtómunkatárs kolléga, aki jóváhagy egy ilyen módosítást, nem áll a szakma csúcsán, vagy nem biztos, hogy alkalmas a feladatára”. Hogy ki az illető sajtómunkatárs, akit utasítottak, hogy húzza ki az ominózus szót a közleményből, nem tudjuk, de az ő személye egyébként is lényegtelen: Sulyoknak tudnia kellett a változtatásról.
Sulyok Tamás hivatala erre is képes volt rátenni egy lapáttal, s még az elsőnél is semmitmondóbb közleményt adott ki. „A köztársasági elnök Facebook-oldalán megjelent – a Munkácsot ért rakétatámadást érintő –, majd később módosított poszt ügyében lefolytatott vizsgálat következményeként a Sándor-palota kommunikációs igazgatósága olyan biztonsági garanciákat hozott létre, amelyek nemcsak minimalizálják, de a jövőben ki is zárják a hibalehetőségeket.”
Vagyis – már amennyiben komolyan vennénk a szerencsétlenül megfogalmazott, a felelősséget ismeretlenekre hárító közlemény szövegét – a Sándor-palota szerint a hibalehetőség mostantól minimalizálva van, sőt, ki is zárható.
Hogy milyen biztonsági garanciákra gondoltak, arról megint csak nem esett szó, ezért csupán találgatni lehet, miként fogják a jövőben kiküszöbölni, hogy Sulyok Tamás – nem először államfővé választása óta – hülyét csináljon magából.
Akik nyomon követték a történetet, könnyen arra a következtetésre juthattak, hogy az eddig is bábként működő, hibát hibára halmozó Sulyok Tamást belenavigálták a tévedésbe, hogy elküldhessék neki a selyemzsinórt. Ezt a feltevést erősítik azok a szóbeszédek is, melyek szerint Orbán Viktor előremenekül a lehetséges választási vereség elől, magát neveztetné ki államfőnek, miniszterelnöknek pedig Varga Judit, Lázár János, vagy akár Szijjártó Péter is szóba jöhet. A miniszterelnök az utóbb időben több alkalommal is az egekig magasztalta a kegyelmi botrány miatt menesztett Varga Juditot, s állítása szerint a volt igazságügyi miniszter minden tekintetben alkalmas lehetne kormányfőnek. Varga azonban, hiába Orbán dicsérő szavai, feltehetőleg nem lesz sem miniszterelnök, sem pedig miniszterelnök-jelölt. A jelölése ugyanis politikailag meglehetősen pikáns lenne. Képzeljünk magunk elé egy miniszterelnök-jelölti vitát, ahol az egykori házastársak, Varga Judit és kihívója, Magyar Péter feszülnek egymásnak.
Ez tehát nem látszik reális opciónak, kivéve persze azt az esetet, ha Varga is ugyanazt mondja majd, mint egykori munkahelyi főnöke, a regnáló miniszterelnök, hogy neki nem a Tisza Párt elnökével van vitája, hanem annak gazdáival, a brüsszeli bürokratákkal.
Ettől persze Orbán még átadhatja a kormányzást Lázárnak vagy Szijjártónak, esetleg egy kevésbé fajsúlyos személynek, aki ugyanúgy az ő kreatúrája lenne, mint amilyen Schmitt Pál, Novák Katalin, vagy most Sulyok Tamás. A jövő évi választásig még sok idő van háta, addig minden megtörténhet, egyelőre csak az látszik valószínűnek, hogy Orbán egy alkalmas pillanatban úgy dönthet, hogy Sulyok Tamás megrendült egészségi állapota miatt, vagy – amúgy mindezidáig ismeretlen – érdemei elismerése mellett, saját kérésére távozik a posztjáról. Ameddig ez nem történik meg, Sulyok marad, igaz, a pórázát még az eddiginél is rövidebbre fogják.
