Kálmán Olga: nem érdemes a népet tovább dühíteni (2.)

Németh Péter 2020. január 12. 07:09 2020. jan. 12. 07:09

„Nem jó, hogy a bizalmatlanság lengi át a közös ügyeink tárgyalását, de ez a kormány számtalan jelét adta már annak, hogy velük nem lehet úgy tárgyalni, és úgy partneri viszonyt kialakítani, hogy idő előtt eláruljuk a lépéseinket” – nyilatkozta Kálmán Olga, korábbi televíziós műsorvezető, most Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes kulturális főtanácsadója a Hírklikknek adott interjúja második részében. Majd azt is hozzátette, „hogy azért nem lehet a lapjainkat kiteríteni, mert alapos okunk van azt feltételezni, hogy egy szempillantás alatt újabb trükkhöz folyamodna a kormány, hogy megbüntesse Budapestet.”

- A beszélgetésünket ott hagytuk abba, hogy Orbán Viktor nem fogja lenyelni ezt a békát, vagyis azt, hogy elveszítette Budapestet, ezért mindenképpen büntetni fog. Ám, ha így van, mit tehet a főpolgármester, a helyettese, vagy a tanácsadó? Mit tehetnek, ha a pénz adása és megvonása is a kormány kezében van?

– Ez a probléma már az előválasztás során is előkerült. Talán emlékszel rá, hogy többen szembesítettek engem saját korábbi szavaimmal, miszerint nem akarok főpolgármester-jelölt lenni, mert egy többségi kormánypárti testülettel a közgyűlésben, egy kátyút nem javíttathatnék ki. És ezt komolyan gondoltam, viszont pár héttel később, az uniós választás eredménye már megmutatta, hogy komoly, soha nem látott kampánnyal van esély arra, hogy az ellenzék nyerjen. Innen kezdve pedig már én is bele mertem menni a küzdelembe, mert bizton hittem abban, hogy ha az ellenék ezt jól csinálja, akkor többségbe is kerülhet a városvezetésben. És ez a válaszom a kérdésedre: lehet büntetni Budapestet, de egy okos politikus egy idő után felfogja, hogy nem érdemes a népet tovább dühíteni. És nem érdemes arra sem apellálnia, hogy ez majd úgyis a városvezetés fejére hullik vissza, hogy nem a kormányt fogják szidni, hanem a főpolgármestert és csapatát. Nem, az emberek nem buták, felfogják, ha Orbán Viktor sokáig büntetgeti a neki nem kedves városokat, akkor azzal valójában őket bünteti. Téved Orbán Viktor, ha azt gondolja, hogy intézkedéseivel Karácsony Gergelyt, vagy bárkit megbüntet, vagy azzal személy szerint őket hozza nehéz helyzetbe. Nem, Orbán ezzel a budapestieket bünteti, és ezt nem fogják neki megköszönni a fővárosiak.

– Ha így közelítem meg a kérdést, kifejezetten üdvözlendő a miniszterelnök ilyen politikája, hisz' ennek következtében, bizonyosan elveszíti a 2022-es választásokat…

– Természetesen nem az az én politikai kívánságom, hogy büntessen még és még, hogy húzzon még a gyeplőn, szorítson a nadrágszíjunkon, mert az nekünk politikai haszonnal jár. Nem, én nem ezt mondom. De, ha ő ezt a politikát folytatja, akkor higgye el, hogy a budapestiek ezt nem fogják elfelejteni. Ismétlem: a választó nem buta, és nem a jelenlegi fővárosi vezetést fogja okolni. Nem indulhat ki abból Orbán Viktor, hogy mindenkit meg tud venni ebben az országban egy rezsihazugsággal, vagy egy Erzsébet-utalvánnyal. Nagyon fontos sokak életében, hogy segítséget kapjanak a mindenkori kormánytól, de ezekkel a lépésekkel nem lehet meghódítani egy egész országot.

– Nem tudom van-e átjárás a kompetenciák között itt a Városházán…

– …Mindenben egyeztetünk, de persze tiszteletben tartjuk egymás kompetenciáit…

– Szóval azt akartam kérdezni, hogy Orbán a csütörtöki sajtótájékoztatóján…

– Te ott voltál?

– Nem.

– Nem hívtak?

– Nem, nem hívtak. Viszont elolvastam, hogy mi hangzott el, hogy nagyjából tudjam, mire készül a miniszterelnök. De nem lehet tudni. Pont úgy, mint a színházak esetében. Van egy elvi megállapodás a CT beruházásokra vonatkozó 50 milliárd forintról, amelyet a kormány biztosítana, az atlétikai vb megrendezéséért cserében. Ám Orbán három évnyi beruházási, fejlesztési moratóriumot hirdetett meg, amíg nem festik ki a várókat, rendelőket. Vajon nem arról van-e szó, hogy ezzel bújik ki Orbán a vállalt szerződésből, mondván – mint a CEU esetében -, hogy a törvény mindenkire vonatkozik?

– Hogy a Fidesz-kormányban, vagy Orbán Viktor kijelentéseiben benne vannak-e a csapda lehetőségei, akkor nyilvánvalóan igen. Nem akarom olyan durván megfogalmazni a válaszomat, hogy azt sem hiszem el, amit Orbán kérdez, mert nem ezen a szinten gondolkodom róla, de ha úgy teszed fel a kérdést: lehetséges-e, hogy a Fidesz elkezd trükközni az ötven milliárddal, akkor a válaszom az, hogy igen. Kinézem belőlük. De ez a városvezetés ezeknek nem fog bedőlni. Itt a főváros vezetéséről, és a fővárosi közgyűlés döntéséről van szó. Ráadásul, ne felejtsük el, ezt a világbajnokságot Budapest fogja rendezni, és Budapest tudja lemondani is. Nem érdemes tehát cselezgetni, mert nekünk is lehetnek válaszlépéseink.

– És mi a helyzet a színházak ügyével? A te fejedben van megoldás?

– Van, és pont azon gondolkodtam a találkozónk előtt, hogy nagyon sokáig nem lehet húzni a városvezetés egyetlen tagjának sem, hogy nem mondjuk el konkrétan a mi válaszlépéseinket, mert az úgy tűnne, mintha Budapest vezetői titkolódznának. És ez nem jó, mert ez a vezetés nem titkolódzik.

– De úgy is tűnhet, hogy azért húzzátok az időt, mert nincs valódi megoldásotok…

– Igen, tűnhet így is, csak nem igaz. Mert van, hogyne lenne. Itt sok szereplőről, és nagyon értékes területről van szó. A budapesti kulturális élet, a színházi világ egyben tartása, megtartása fontos, és ebben a helyzetben nagyon kemény feladat. De, ha ezzel a kormánnyal szemben – amely egyértelműen büntetésként alkotta meg a kulturális törvényt – elmondod, hogy te mit fogsz tenni, mit akarsz csinálni, akkor a kormány, abban a pillanatban elkezdi cinkelni a lapjait. Kommunikációs szempontból tehát nem jó taktika kiteregetni a mi lapjainkat. Mert, ha most elmondom, hogy a főváros vezetése mire készül, melyik színház esetében kötne megállapodást az állammal, akkor sajnos azzal a kormány jelentős lépéselőnyhöz jutna. Nem helyes, nem jó, hogy taktikázni kell, már csak azért sem, mert ők nekünk nem főnökeink. Ezt az előválasztási kampányban is sokszor elmondtam: a főpolgármesternek a miniszerelnök nem a főnöke. A budapestiek, akik megválasztják, ők igen. Ez egy nagyon erős legitimációjú poszt; a budapestiek közvetlenül szavaztak a főpolgármesterre.

– Nyilván ezzel is összefüggésben hangsúlyozta Orbán, hogy ő a választóktól kapja az egyébként jó fizetését…

– Már bocsánat, de Orbán Viktort az országgyűlés választotta kormányfővé, Karácsony Gergelyt pedig Budapest népe főpolgármesterré. De lezárnám a kulturális törvénnyel, a színházakkal kapcsolatos kommunikációnk ügyét: baj, hogy így van, nem jó, hogy a bizalmatlanság lengi át a közös ügyeink tárgyalását, de ez a kormány számtalan jelét adta már annak, hogy velük nem lehet úgy tárgyalni, és úgy partneri viszonyt kialakítani, hogy idő előtt eláruljuk a lépéseinket.

– De tudjátok a lépéseket?

– Igen, tudjuk.

– Ha te most televíziós műsor vezetője lennél, megelégednél ezzel a válasszal?

– Nem, próbálkoznék másik irányból megközelíteni a kérdést.

– De sajnos azt is tudod, hogyan kell elkerülni a válaszadást.

– Igen, tudom. De nem azért terelek, mert félek attól, hogy bárki összeszidna, ha többet árulnék el. Nyíltan megmondtam neked, hogy azért nem lehet a lapjainkat kiteríteni, mert alapos okunk van azt feltételezni, hogy egy szempillantás alatt újabb trükkhöz folyamodna a kormány, hogy megbüntesse Budapestet.

– A munkád döntő többségét most ennek a területnek a tárgyalásai töltik ki?

– Igen. Meg hát nagyon sok tárgyalást folytatok a főváros kulturális életének különböző szereplőivel, akik kifejezetten felszabadultságot éreznek, tettvágyat. Érzik, tudják, hogy kíváncsiak a véleményükre, a Városháza nyitott. November óta rengeteg értékes emberrel találkoztam, tárgyaltam és kaptam tőlük jobbnál-jobb ötleteket, akár a turizmussal, a közgyűjteményekkel, könyvtárakkal kapcsolatban. Csak szívom magamba a sok jó ötletet, és most jön a munkának az a része, hogy meg is valósítsuk ezeket. Nem arról van szó, hogy akik velem találkozni akarnak, azok pénzt kérnek. Szinte nem is akadt ilyen ember.

– Lenne különben erre hatalmad?

– Ezt a kérdést nem tudom értelmezni.

– Hát hogy valaki pénzt, pozíciót kér tőled…

– Szó nincs erről, nem osztok pénzeket, de a város vezetése sem oszt. Épp az volt az első döbbenetünk, hogy itt korábban pofára osztottak pénzeket. Fogalmazzunk finomabban: szimpátia pénzosztás volt.

– Picit sem vagyok szimpatikus?

- De, nagyon szimpatikus vagy, de pénzre ne számíts. Mi minden jó ötletre nyitottak vagyunk, és ha az adott területen van pályázat, akkor azon el lehet indulni. Mindenkit arra bíztatok, hogy pályázzon, mert ami pénz a rendelkezésünkre áll a különböző kulturális ötletek megvalósítására, mind pályázaton kerül majd kiosztásra.

– Szomorú vagyok, hogy pályázat nélkül nem vagyok szimpatikus.

– De pályázattal szimpatikus lehetsz. Már azoknak, akik majd erről döntenek.