Karácsony Gergely: a rákosrendezői projekt befektetés Budapest jövőjébe
A rákosrendezői terület fejlesztése egy befektetés Budapest jövőjébe, és a fővárosi önkormányzat, bármilyen napi problémákkal küzd, nem mondhat le arról, hogy legyenek hosszútávú elképzelései, hogy milyen lesz egy zöldebb Budapest – mondta Karácsony Gergely főpolgármester csütörtökön, a témában rendezett budapesti konferencián.
Karácsony Gergely a rákosrendezői terület fejlesztésének alapelveit ismertetve, arról beszélt, hogy ki szeretnék alakítani Budapest első autómentes városrészét: a terület természetesen elérhető lenne autóval, de a célja, hogy kifejezetten olyan családok költözzenek majd oda, akik úgy képzelik el az életüket, hogy nem, vagy csak nagyon ritkán használnak autót. Továbbá szeretnék „megcsinálni" Budapest első „pozitív energiaegyenlegű" városrészét, tehát a tervek szerint itt több energiát termelnek majd, mint amennyit felhasználnak – mondta.
A főpolgármester nagyon fontosnak nevezte, hogy a Rákosrendezőn majdan felépülő lakások legalább húsz százaléka „megfizetendő otthonként" valósuljon meg. Szeretnék megvalósítani az úgynevezett szivacsváros – csapadékvíz megtartását célzó – koncepciót, továbbá a város legnagyobb patakját, a Rákos-patakot szeretnék rekultiválni, és köré egy új, nagy városi parkot létrehozni. A közlekedési beruházások, amelyek a Rákosrendező szempontjából is fontosak, lehetővé tennék, hogy egy egységes, folytonos városszövet alakuljon ki – ismertette.
Karácsony Gergely kiemelte: Rákosrendező esetében az állam, a főváros és a magántőke hármas együttműködését kellene újra helyreállítani. Az állam partnersége nélkül egy ilyen léptékű beruházást lehetetlen megvalósítani – mutatott rá.
A főpolgármester hangsúlyozta azt is, azért nagyon fontos, hogy a főváros a terület tulajdonosa, mert ez az egyedüli biztos garancia arra, hogy Rákosrendezőn „az épüljön, ami a budapestiek számára fontos".
Szerinte a rákosrendezői fejlesztés lehet egy mintaprojekt, amely nyomán a már meglévő köztereket, és ezzel együtt a „gondolkodásunkat" átalakíthatjuk, és tapasztalatot lehet szerezni arról, hogyan kell rozsdaövezeteket fejleszteni.
A főpolgármester az előadásában a főváros előtt álló legnagyobb kihívások között sorolta, hogy a várost fel kell készíteni a klímaváltozás hatásaira, át kell állni a fenntartható mobilitásra és meg kell állítani Budapest népességfogyását.
Ha elmaradnak a szükséges lépések, akkor folytatódik a belső kerületek népességfogyása és még jobban megtelnek az agglomerációs települések – ismertette Karácsony Gergely, aki szólt a fővárosi lakhatási válságról is, és úgy fogalmazott: „elképesztően drága a lakhatás Budapesten", és a főváros e területen „szinte minden mutatóban vagy a legrosszabbak között van, vagy egyértelműen a legrosszabb helyzetben van."
