Karácsony Mihály szerint kár riogatni a nyugdíjkorhatár felemelésével

„A népesség gyors elöregedése miatt világszerte szükségessé válik, hogy 2050-re 71 évre emeljék az állami nyugdíjra jogosultak korhatárát” – figyelmeztetett friss jelentésében a magas életkor társadalmi hatásaival foglalkozó brit International Longevity Center (ILC). Ezzel kezdődik az „A hetven év fölé emelt nyugdíjkorhatár hatalmas vitákat szül” című cikk, amely a Világgazdaságban jelent meg. A cikk a magyar sajtó számos más lapjában is jól megijesztette az embereket azzal, hogy ez a jövő, és a nyugdíjkasszát az mentheti meg, ha felemelik a nyugdíjkorhatárt. 

Karácsony Mihály nyugdíjelemző szerint nincs ok aggodalomra. Amit a cikkben felvetettek, az egy XIX századi gondolat. A XXI. században már abszolút lényegtelen, mert nem a mennyiség számít, hanem az, hogy milyen okosak vagyunk. Ezt az élet számos területén látjuk, a harcászattól kezdve a tudományig mindenhol. A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke egy példával illusztrálta is a lényeget: ha valaki le akar fektetni egy kilométeres kábelt, azt kétféleképpen teheti meg: vagy száz-kétszáz vendégmunkást hív ásókkal és csákányokkal, hogy végezzék el a munkát, vagy egy kávé mellett egy joystick segítségével távirányítással, egy géppel egy óra alatt elvégezteti a feladatot. 

Karácsony Mihály szerint nemcsak a XIX. században, hanem még a Rákosi-rendszerben is az volt a fontos, hogy minél többen – így a nők is – álljanak munkába, minél több munkaerő legyen, és akkor a dolgok is jobban fognak menni. A XXI. században azonban ez már nem így van. Most a termelékenység, a versenyképesség, a produktivitás határozza meg, hogy egy ország milyen gazdasági erővel rendelkezik, egy közösségnek mennyi a szétosztható java. Luxemburgban nem azért magas a nyugdíj, mert sokan vannak, hanem azért, mert ötször annyi náluk a hozzáadott értékadó, mint például nálunk. 

A nyugdíjelemző emlékeztetett rá, hogy a költségvetési törvény egyik kötelező melléklete 50 évre előre prognosztizálja Magyarország demográfiai adatait. Ebből tudjuk azt, hogy ma 2 millió 5 ezer a 65 éven felüli, ez a szám 2050-re 2 millió 240 ezer lesz. Vagyis 2050-re mintegy 10 százalékkal több lesz a nyugdíjkorú.

Ám ez csak a tétel egyik oldala – folytatta Karácsony Mihály. A másik pedig az, hogy egész Európában, így Magyarországon is folyamatosan csökken a munkaidő-igény. Már nem 48 órát dolgozunk, Magyarországon is 40 óra a kötelező heti munkaidő, Németországban heti 35, Franciaországban szintén 35. Tehát nincs annyi munkaidőre szükség. Magyarországon is bevezetik a négy napos munkaidőt a Telekomnál, és azon is gondolkodnak, hogy ezt másutt is megteszik, mert nincs többre szükség. Vagyis egyrészt csökken a napi óraszám és a heti munkanap is, ugyanakkor folyamatosan több lesz a fizetett ünnep és a munkaszüneti nap, ahogy szabadságnapok száma is. Karácsony Mihály szerint ez mind arra mutat, hogy a munkaidő-keret állandóan csökken. 

A nyugdíjelemző szerint mindennek a harmadik vetülete az, hogy a XXI. században óriási mértékű a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia ezt még fel is fogja gyorsítani. Vagyis emberek tömegeire nem is lesz szükség. Nem az lesz a baj az emberekkel, hogy öregek, hanem az, hogy a technológia jóvoltából nincs rájuk szükség. Csepeli György szociálpszichológus, bon mot-ja szerint: igen, hozzá kell nyúlni a nyugdíjkorhatárhoz, nem a 65, hanem a 20 évet kell előírni. Merthogy a mesterséges intelligencia, meg a tudomány fejlődése ezt fogja hozni. 

Ehhez tartozik az is, hogy Magyarországnak minden évben kötelező konvergenciajelentést kell tennie. A legújabb kitekint a jövőre is, és ebben az szerepel, hogy évente 4-4,5 százalékkal nőni fog a GDP az előző évihez képest. Ha ezt 2050-ig előrevetítjük, akkor a GDP addigra 30-40 százalékkal fog nőni, miközben a nyugdíjaskorú lakosság mintegy 20 százalékkal valóban több lesz – a lakosság számának csökkenése mellett. A jelentés szerint az ország termelékenysége 3,9-4 százalékkal fog nőni évente. 

Karácsony Mihály nem érti, hogy akkor miért kell riogatni az embereket a nyugdíjkorhatár-emeléssel, azzal, hogy betegen kell majd dolgozniuk. Ez már szinte a köznyugalom megzavarását jelenti. Szerinte egyáltalán nem is kell hozzányúlni a mostani 65 éves nyugdíjkorhatárhoz, ahogy a Nők40-hez sem.

Egy veszélyt lát viszont a nyugdíjelemző: azt, ha elbutulunk. Pedig vannak rá jelek, méghozzá az, hogy 10 évvel ezelőtt évente 1000-1300 szabadalmat és újítást jelentettek be, most pedig 400-at. Rohamosan csökken a bejelentett találmányok és szabadalmak, védjegyoltalmak száma. Karácsony Mihály szerint emiatt kell aggódni.