Karsai György: egyszerűen nincs alkalmas emberük, akit odaültethetnének SZFE rektornak

– Vasárnapi posztjában még a rendes tanmenet folytatásáról írt, még ha az informatikai rendszerből ki is iktatták az oktatókat, ezt a hétfői miniszterelnöki bejelentés már felülírta, amit pedig a hivatalosan is bejelentett 71 napos blokád megszűnte véglegesíteni látszik. Mi lesz a diákokkal, mi lesz a kollégistákkal, mi lesz az oktatással, mi lesz az egyetemmel? Miként működik ezután a tanítás az oktatók részéről?

– A részletek kidolgozásával egy egész stáb foglalkozik. Az elméleti órákkal semmi probléma nem lesz, azt kivéve, hogy nem igazán komfortos a ZOOM-on keresztül bonyolítani. Nem hiszek a hosszú távú, személyes kontaktust nélkülöző oktatásban. De jelenleg ezzel kell élnünk s a képességeink szerint azt hiszem, megfelelünk az elvárásoknak – és nem is rosszul. Az már egy másik kérdés, hogy miként valósíthatóak meg a gyakorlati órák egy művészeti felsőoktatási intézményben. Erre természetesen nem tudok bölcs választ adni, de szerencsére az első félévben is rendkívül találékonyak voltak a tanárkollégák, bármennyire is szörnyű a helyzet – de hát ilyen világban élünk. Biztos vagyok benne, hogy a kurzusvezető kitűnő művészek Novák Esztertől Fullajtár Andreán át Zsótér Sándorig, Horváth Csaba egész osztálya, mindenki, akit érint, ezen dolgozik.

– „A tanszabadsághoz való jogot teljességben sérti a cselekvéssorozat, amit az egyetem általunk el nem ismert vezetése az elmúlt hetekben próbál véghez vinni” – nyilatkozta Szurdi Panni még vasárnap, arra a hírre, hogy Szarka Gábor kancellár hétfőtől le akarja állítani az oktatást az intézményben. Eltökéltek voltak az oktatás folytatásában. Az elengedhetetlenül szükséges gyakorlati oktatást miként tudják pótolni? Gondolkoztak-e bármilyen alternatív helyszínben, ahol mindezt pótolni tudják?

– Most nem a helyszín a probléma, hanem az egészségügyi helyzet, ami miatt nem lehet ennyi embernek egy helyszínen léteznie. Az elmúlt hónapokból azt megtanultuk, hogy rendkívül találékonyak tudunk lenni, ráadásul olyan mértékű a velünk való szolidaritás, hogy nem okoz gondot az oktatáshoz szükséges helyszínek megtalálása.

– A jelen helyzetben mi lesz például a kollégiumi diákok sorsa?

– Mindenkinek találtak, találnak szállást, amiben nagy segítség a már említett szolidaritás is és úgy tűnik, hogy mindenki helyzetét meg tudjuk oldani.

– A bejelentés mennyiben befolyásolja a szerdára tervezett egyeztetést többek között az ITM és a HÖOK résztvételével?

– Alapvetően semmiben sem módosítja, a jelen állás szerint megtartják, mindössze az befolyásolja, hogy a Palkovics László vezette minisztérium részéről semmilyen reakció nem érkezett az invitálásra csak az elutasítás, amit őszintén szólva nem is értek. Ennek az ellenállásnak nincs semmilyen indoka a minisztérium részéről, ami ráadásul változatlanul a törvényes fenntartónk. Ők hozták létre az alapítványt, az anyagiakat is ők biztosítják. Ha nem lennének ennyire elfogultak és rosszindulatúak, már rég meg kellett volna kezdődniük a tárgyalásoknak.

 – A kuratórium részéről sem érkezett Önök felé – még ha kéretlenül is – bármilyen megkeresés?

– Ez már bonyolultabb kérdés, mert a kuratóriumon belül van, még ha egyedüliként is, de legitim funkcionárius és ez Szarka Gábor kancellár, akit a magyar jog szerint érvényes törvény alapján neveztek ki, még ha alkotmányellenesnek is tartjuk ezt a törvényt, amint az alkotmánybíróság felé beadvánnyal is fordultunk ennek elismeréséért. A kancellárral mindenképpen kapcsolatban kell lennünk, mert ő az egyetlen, aki aláírási joggal rendelkezik az egyetem teendőivel kapcsolatban, a kifizetések, a szerződések terén megkerülhetetlen személy. Vele ha tetszik, napi kapcsolatban vagyunk, én magam is, mint a Doktori Iskola vezetője, még ha nem is zökkenőmentes ez a kapcsolat, de élő. A mai napon ugyancsak felvettük a munkakapcsolatot, ami nem könnyű, de nem is reménytelen. Nem könnyű, mert ő természetesen továbbra is védi azokat az intézkedéseket is, amik védhetetlenek, de amikor a munkaköri kötelességeinek az ellátására igyekszem figyelmeztetni, ezekre nem reagál rosszul.

– Az azért nem volt kollegiális gesztus, amivel visszatartotta az ösztöndíjak kifizetését, viszont az egyetemi szakszemélyzetet 50 000 forintos extra jutalommal igyekezett megvásárolni – helyesbítek, az áldozatos és kitartó munkájukat honorálni.  

– Ezzel együtt, sikerült hatékonyan figyelmeztetni a kötelezettségére és sikerült kifizettetni a doktori ösztöndíjakat is. Erre mondom, hogy nem könnyű, de nem is eredménytelen a kötelezettségek kényszerítette együttműködés -–ezt próbálom ilyen körmönfontan éreztetni, hogy bár többfordulós levelezés eredménye lett, de eredménye lett. Ezek olyan kérdések, amik nem az ő jó- vagy rosszindulatán kell, hogy múljanak, hanem ez az ő munkaköri kötelességének a része, bár én még azt is megértem, hogy ő ettől ki van borulva és nem szereti ezt a helyzetet.

– Ez érezhető Szarka kancellár közvetlen tevékenységében?

– Ezt nem állítanám biztonsággal, de az tény, hogy ő ebbe az egész helyzetbe mondhatni ártatlanul került bele, az előzményekben nem vett részt, nem a Vidnyánszky-Rátóti-Novák Emil-féle csoport, akik előre megfontolt szándékkal és megbocsáthatatlan módon estek neki a magyar kulturális élet szétverésének, a saját területükön kellő sikerrel.

– Mindez előrevetít-e egy viszonylag normalizálódó együttműködést az egyetem és a kancellár között?

– Én nagyon elégedett lennék, ha mindenki végezné a saját dolgát. Mi tanítunk, a kancellár írja alá, amit kell. Ennyivel már hallatlanul elégedett lennék.

– Az elmúlt 71 napban sikerült-e kialakítani bármilyen kommunikációt a kuratóriummal, beszéltek-e egyáltalán egyszer is hivatalosan?

– Nem. Én legalábbis biztosan nem. De ennek nagyon egyszerű az oka, mivel a kuratóriumot mi nem tekintjük legitimnek, még ha azt a bohózatot is játsszák el, hogy kinevezik rektorhelyettesnek szegény Novák Emilt és Zalán Jánost. Hát nincs az a törvény, sem fórum, ami őket elismerné hivatalosan ebben a pozícióban. Még az általuk megbuherált SZMSZ-ben is benne maradt, hogy rektorhelyettest csak a szenátus nevezhet ki – szenátusa pedig nincs az egyetemnek. Arra a kérdésre, pedig nincs válasz, hogy miközben az egyetemnek van két rektorhelyettese is, miért nincs rektora több mint egy éve – ami világbotrány.

– Ennek Ön szerint mi a gyakorlati értelme vagy haszna a kuratórium számára?

– Ennek semmi értelme. Véleményem szerint erre egyszerűen nincs alkalmas emberük, akit odaültethetnének rektornak. Nagyon korlátozott azoknak a száma, hacsak nem akarnak minden törvényt felrúgni – bár ezzel kapcsolatban nincsenek illúzióim –, aki erre alkalmas lehetne. Ha lenne, már augusztusban meg kellett volna nevezniük az alkalmas személyt – hogy ez nem történt meg, azt bizonyítja, hogy nincs megfelelő ember a feladatra.

– Miként látja, meddig áll fenn a kialakult helyzet, ami feltehetően kitart a jövő év elejéig? Beszélnek-e az újrakezdésről annak tudatában, hogy holnaptól lekerül minden ellenállás a Vas utcai épületről a szó valós és képletes értelmében egyaránt? Tervezik-e az ellenállással felvértezett visszatérést?

– Egyelőre maradjunk ebben. Mindenféléről beszélünk, mindenféle gondolat és lehetőség felmerül, de erről egyelőre nem mondanék többet.