Katona Tamás: a kormánynak foglalkoznia kell a hitelmoratóriumot igénybe vevők problémájával
Közeledik a hitelfizetési moratórium lejártának 2021. június 30-i határideje. A lakossági hitelállomány hozzávetőleg 57 százalékát érintette a törlesztési és kamatfizetési kötelezettség elhalasztásának lehetősége a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A CFI Hungary, a vállalati versenyszférában tevékenykedő független tranzakciós és befektetési tanácsadó cég arra figyelmeztetett közleményében, hogy ha a jogszabályi környezet nem változik, a hitelmoratóriumban részt vevő cégek fizetési haladéka jóval hamarabb járhat le, mint ahogy a vállalkozás működése, jövedelemtermelő képessége helyreállna.
Dr. Katona Tamás közgazdász, egyetemi tanár szerint akár véget ér a moratórium, akár meghosszabbítják azt, miután a kormány nem volt hajlandó pótolni a pandémia miatt kieső bevételeket, valamilyen komoly társadalmi segítségre szükség lesz. A kormány nem teheti meg, hogy nem foglalkozik ezzel.
Június 30-án lejár a hitelfizetési moratórium, tudjuk-e, hogy meghosszabbítja a kormány, vagy sem?
Azt mondták, hogy mérlegelik. Egy-két napja mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.
Milyen bajt okoz, ha véget ér?
Akkor akár cégek, akár magánszemélyek valószínűleg nagyon sokan kerülnek komoly anyagi zavarba. Merthogy, aki elvesztette a bevételét, akár cég, akár magánszemély, aki egyik napról a másikra elvesztette az állását, nem tudja majd fizetni a törlesztőrészleteket. Még akkor sem, ha a meghosszabbított törlesztési idő miatt az nem növekszik meg. Vagyis nagyon jelentősen megnőhet a problémás hitelek aránya.
És ez mit jelent a bankok számára?
Ha egy bizonyos szintet elér a problémás hitelek aránya, akkor azt a bankok is nagyon komolyan megérzik, mert akkor céltartalékot kell képezniük. Ez a nyereségüket, sőt, a működésüket is komoly probléma elé állítja.
Ha nem ér véget a hitelmoratórium, vagyis meghosszabbítják azt?
Az a probléma, hogy az elhúzza ezt a helyzetet. A kormány nem volt hajlandó pótolni azokat a kieső bevételeket, amelyeket a családok elszenvedtek a pandémia miatt. Pedig ezt minden uniós tagország pótolta. A magyar kormány azon értelmezhetetlen gondolkodásmód alapján nem tette meg, hogy ez egy munkaalapú társadalom. Senki nem tudja megmondani, hogy ez mit jelent, de a kormány emiatt nem volt hajlandó semmilyen érdemi segítséget adni a családoknak.
Ön mit tanácsol, mit tegyenek azok a vállalkozók, cégek vagy magánemberek, akiknél fönnáll a veszélye, hogy bajba kerülnek?
Meg kell várni amíg dönt a kormány. Azután a legfontosabb az, hogy mindenképp keressék meg a bankokat. Amikor a komoly hitelválság a 2008-2009-es gazdasági válság alatt bekövetkezett, illetve azt követően, az egyik probléma az volt, hogy nagyon sok család struccpolitikát folytatott, és nem kommunikált a bankkal. Nem értette meg, hogy mi a helyzet lényege. De várhatóan valamilyen komoly társadalmi segítségre is szükség lesz. Ez nem úszható meg.
Mit jelent a komoly társadalmi segítség?
Föl kell mérni a helyzetet, és annak megfelelően, átstrukturálni a feleket a bankokkal együtt. Mindenfélét lehet csinálni, csak azt nem, hogy a kormány úgy tekint erre a problémára, hogy ez őt nem érdekli. Ez a cégekre is igaz, meg a magánszemélyekre, tehát a családokra is. Sok embernek a saját lakásáról van szó. Úgyhogy most a kormány nem teheti meg, hogy ezzel nem foglalkozik. Egyébként ezt tették 2010-ben is. Az egész devizaválság így keletkezett.
