Katona Tamás: nemsokára kiderül, lehet-e vegetáriánus az oroszlán
Eljutottunk egy olyan pontra, amikor is már tarthatatlan ez a gazdaságpolitika – véli Katona Tamás. A közgazdász emlékeztetett rá, hogy a hiány elszállt, kialakult az ikerdeficit, és ez a folyamat olyan irányba megy, ami nem fönntartható. Mint mondta, ez valós probléma, nem véletlen, hogy kifogásolják a bankok, kifogásolja minden elemző, és a gazdasági szereplők is érzékelik most már a saját bőrükön. Ehhez képest a miniszterelnök a kormánypárti frakciók évadnyitó ülésén arról beszélt, hogy újra a „kanyarban akarunk előzni”. A volt pénzügyi államtitkár ezt röviden úgy kommentálta a Hírklikknek: „ez egy marhaság”.
– Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a szegedi közgazdász-vándorgyűlésen arra panaszkodott, hogy szerinte az állam túlterheli a Magyarországon működő bankokat. Matolcsy György, az MNB elnöke szerint „nincs mese, vissza kell térnie a magyar gazdaságnak az egyensúlyi növekedési pályára ahhoz, hogy folytatódjon a felzárkózás. Mit jelent az, hogy már Csányi és Matolcsy is bírálja a kormányt?
– Én inkább úgy mondanám, nem a kormányt bírálják direktben, hanem a gazdaságpolitikát. Az kétségtelen, hogy eljutottunk egy olyan pontra, amikor már tarthatatlan ez a gazdaságpolitika. Azt érzékeli mindenki, hogy a gazdaságpolitika irányítása kicsúszott a kormány kezéből.
– Mennyire, és miben jogosak ezek a bírálatok?
– Abban jogosak, hogy a hiány elszállt, tulajdonképpen kialakult az ikerdeficit (az ikerdeficit egy ország folyó fizetési mérleghiányának és az államháztartás hiányának egyidejű fellépését jelöli – a szerk.), és ez a folyamat olyan irányba megy, ami nem fönntartható. Ez valós probléma, és nem véletlen, hogy kifogásolják a bankok, kifogásolja minden elemző, és a gazdasági szereplők is érzékelik most már a saját bőrükön. Ez a helyzet nem tartható fenn. Ehhez képest mit mond a miniszterelnök a frakcióülésen? Azt, hogy újra a „kanyarban akarunk előzni”. Vagyis akkor előzünk meg másokat, amikor olyan helyzet van – ahogy azt régebben viccesen mondták –, hogy bemegy egy magyar a forgóajtón az amerikai mögött, és előtte jön ki. Ez körülbelül ilyen szintű hülyeség. Hogyan lehet ekkora marhaságot mondani?
– Abban, hogy a magyar gazdaság úgy működött, ahogy, abban Csányinak is, Matolcsynak is jelentős szerepe volt, nem?
– Valóban, csak most már az OTP-nek is kényelmetlen a kialakult helyzet. Napjainkban már maga a bankrendszer is komoly nehézségekkel küzd, és a bankrendszerben sincs eleve értelmes verseny. Kialakult Mészáros Lőrinc körül az a bankcsoport, amely mérlegfőösszege szerint tulajdonképpen a második legnagyobb bankcsoport Magyarországon. Most fog ugyan egyesülni, de a tulajdonviszonyok miatt már most is konszolidált mérleget kellett készítenie. Eszerint a mérlegfőösszege alapján a második legnagyobb bank, miközben nem tudjuk, hogy mit csinál, mert nem prudens (körültekintő) a működése, és élhetünk a gyanúval, hogy a magántőke alapokon keresztül saját tulajdonosait finanszírozza. Ezzel mindenben szembemegy a jogszabályokkal, és a bankrendszerről vallott modern fölfogással.
– Matolcsy szerint nem lehet megengedni, hogy miközben Lengyelország tavaly 1,9 százalékos költségvetési hiánnyal működött, addig a magyar kormány 6,8 százalékos hiányt csinált. Nem szabad a magyar kormánynak újra a devizaeladósodás útjára lépni. Csakhogy ő, mint a kormányfő „jobbkeze” jelentős szerepet játszott abban, hogy így legyen, nem?
– Tulajdonképpen Matolcsy most önkritikusan elismeri, hogy a kormány mindent eltolt.
– A jegybank elnöke azért lehetségesnek tartja a magyar gazdaság felzárkóztatását, aminek kulcsát a digitális átállásban látja. Ám ezen a téren is rendkívül rossz helyzetben van a magyar gazdaság, de a magyar állam is. Valóban a digitális átállás lenne a kulcs?
– A digitális átállást tekintsük most úgy, az egy szimbólum, hogy a modern gazdaság felé kellene menni. Csakhogy a kormány 12 éve egyfolytában egy összeszerelő államot akart, és hozott össze. Ez egy összeszerelő gazdaság.
– Ezt önök már régóta mondják, és mégis ugyanabba az irányba halad minden. Matolcsy pedig nagyon jól keresett ezzel…
– Ez kétségtelen. Most itt van az a legújabb mánia, hogy mi akkumulátor nagyhatalom legyünk. Nem véletlen, hogy más országok nem pályáznak erre, mert az akkumulátorgyártás iszonyatosan energia- és vízigényes, ráadásul tiszta vizet igényel, és környezetszennyező. Ez most már látszik Gödön, Komáromban, és ugyanez a helyzet fokozottan jelentkezik majd Debrecenben. Ráadásul – ahogy mondják – Debrecenben minden idők legnagyobb magyarországi beruházásával jön létre az akkumulátorgyár, amely 9 ezer munkást foglalkoztat majd. Csakhogy ott azon kívül, hogy nincs víz, nincs energia, a 9 ezer munkás Kínából jön majd. Hogy fizetnek majd valamennyi áfát? És mennyit költött rá a magyar állam? Egyébként is látszik, hogy ezek a multinacionális cégek által hozott beruházások az elmúlt öt-hat évben már olyan jelentős költségvetési támogatást kaptak, hogy például előre kifizetik számukra az összes adó- és járulékterhet. Nagyjából ilyen arányok vannak most már.
– Lehet, hogy ezért látszik úgy, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Csányitól és Matolcsytól átvette a szekérrudat?
– Azért különbözőek a szerepek. Csányi Sándor nem a gazdaságpolitika legfőbb irányítói között volt, legföljebb jelentős befolyással rendelkezett a gazdaságpolitikában, jelentős volt a szava. Azért neki a másik tisztsége révén – mint az MLSZ elnökének – komoly tekintélye van. Nagyobb a tekintélye Magyarországon, mint a labdarúgás színvonala. Matolcsy valóban a gazdaságpolitika főaktora volt, nagyjából a tavalyi évig.
– Ezentúl pedig Nagy Márton fogja kiszolgálni Orbán Viktor minden kívánságát?
– Ez már régen így működik. Mindig van egy ügyeletes fő gazdaságpolitikus, aki mindig azt mondja, amit Orbán hallani akar. Most valóban Nagy Mártoné ez a szerep, hogy meddig, majd kiderül. Amikor újra váltani akar az Orbán, akkor majd jön valaki más.
– És ameddig a magyar nép elviseli a gazdasági romlást…
– Most már láthatóan egyre nyilvánvalóbb a válság. Az a baj, hogy a válságot soha nem a szakemberek, hanem a „kommunikációs emberek” kezelik, vagy próbálják csitítani. Láthatóan a mostani válság már túlmegy ezen, ráadásul most már a nemzetközi helyzetünk is kezd tarthatatlan lenni. Ez látszik, és ezért akar ezerrel a kormány és főleg Orbán új nemzeti konzultációt arról, hogy Brüsszel elhibázott embargós intézkedései okozzák minden bajunkat. Ez természetesen nem igaz. Most már nálunk a legmagasabb a maginfláció az Európai Unióban, az élelmiszer-áremelkedésben is a legmagasabb a magyar infláció. Új helyzet is van, az Európai Bizottság, az Európai Unió most már nem tűri azt, amit a magyar kormány csinál. Nagyon nagy pénzekről van szó. Az utóbbi években mi a bruttó hazai termék 4-4,5 százalékát kaptuk az uniótól. Ez most nem jön. Azt mondja az Európai Bizottság, hogy azt várja az oroszlántól – vagyis Orbán Viktortól –, hogy jelentse ki, ezentúl vegetáriánus lesz. Most a kormány láthatóan vacillál, össze-vissza beszél, mert egyik nap ezt mondja, a másik nap azt. Meglepődtem, amikor elolvastam Varga Judit angolul megjelent brüsszeli hozzászólását, egészen döbbenetes volt. Ilyeneket nem mondtak az elmúlt években: azt mondta, mindenben együtt akar működni. Navracsicsnak is hasonló a feladata. Nem véletlen, hogy átlépett a KDNP-be, mert az kisebb szégyen, mint a Fideszben lenni. Ugyanakkor a hazai kommunikációban egész mást mondanak. Vagyis vacillálnak, hogy az oroszlán vegetáriánus lesz-e ezentúl. De van egy még súlyosabb probléma, az Európai Bizottság ellenőrizni fogja, hogy tényleg vegetáriánus lett-e az oroszlán. Viszont tudjuk, hogy ha vegetáriánus, akkor per definitionem nem oroszlán, hanem egy másik állat. Ilyen helyzet van.