Kele János: a leggazdagabb magyar ember futballakadémiáját is az adófizetők pénzéből tartották fenn
Orbán Viktor hosszú bejegyzésben vette védelmébe a felcsúti futballakadémiát, az oda áramló tao-pénzeket és az intézmény eredményességét. Kele János, a 24.hu újságírója a Klikk TV Forró vonal című műsorában Németh Péternek arról beszélt: nehezen vehető komolyan a miniszterelnök érvelése, különösen annak fényében, hogy a Felcsútra jutó támogatások nagysága és az akadémia teljesítménye között nehéz arányosságot találni.
A tao-pénz igenis közpénz
Kele János szerint már Orbán Viktor bejegyzésének kiindulópontja is vitatható, hiszen a miniszterelnök azzal érvel, hogy a tao-támogatás nem közpénz. Ezzel szemben a Kúria 2017-ben kimondta, hogy a társasági adókedvezményen keresztül a sportba irányított összegek közpénznek minősülnek, hiszen az állam lemond adóbevételekről, hogy azokat meghatározott célra, sportszervezetek támogatására fordítsák.
Az újságíró szerint az is beszédes, hogy nem a támogató cégek, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal utalja ki ezeket az összegeket a sportszervezeteknek. Orbán Viktor a felcsúti akadémia eredményei között említette a válogatottban szerzett gólokat, valamint azt, hogy egykori növendékei hozzájárultak a magyar labdarúgás sikereihez. Kele azonban más összehasonlítást tart indokoltnak. A 2024-es Európa-bajnoki keretben három felcsúti nevelésű játékos szerepelt, ugyanannyi, mint a Szoboszlai Dominikot is nevelő Főnix Gold egyesületből. Utóbbi viszont 35-ször kevesebb tao-támogatást kapott, mint a felcsúti akadémia.
Mészáros Lőrinc helyett az állam finanszírozta a saját akadémiáját
Kele János arra is felhívta a figyelmet, hogy a felcsúti intézmény támogatását nem lehet kizárólag a tao-rendszerre szűkíteni. Bár az összes tao-forrásnak csak 3,5 százaléka jutott Felcsútra, a közvetlen akadémiai támogatásokból már az összeg egyötödét kapta meg, ezzel a legnagyobb kedvezményezetté vált. A 2025-ben bevezetett speciális akadémiai támogatásból szintén a teljes keret 20 százaléka került hozzájuk. Mindezek mellett állami vállalatok és politikai kapcsolatokkal rendelkező cégek további támogatásokat is biztosítottak az akadémiának.
Az újságíró szerint különösen visszás, hogy Mészáros Lőrinc, aki Orbán Viktorral közösen alapította a felcsúti utánpótlás-nevelési központot, időközben az ország leggazdagabb emberévé vált, miközben saját futballakadémiájának működését és infrastruktúráját jelentős részben az állam finanszírozta. Mint fogalmazott, a leggazdagabb magyar ember „szerelemprojektjét nem a leggazdagabb magyar ember finanszírozta”, hanem az adófizetők pénze. Kele szerint ez akkor is bicskanyitogató, ha feltételezzük, hogy Mészáros a vagyonát tisztességesen szerezte.
A kormányváltás után sem álltak le automatikusan a felcsúti támogatások. Az új kormány júniusban 800 millió forintot utalt az akadémiának, a korábban megkötött szerződések teljesítéseként. Kele információi szerint a Belügyminisztérium megerősítette, hogy megkezdődött az államilag elismert akadémiák 2027-es támogatási szerződéseinek előkészítése. Ezekben egyelőre szakmai vállalásokat és célokat rögzítenek, konkrét összegeket még nem határoztak meg.
Kilenc akadémia túl sok, a szakmai ellenőrzés hiányzik
A beszélgetésben az utánpótlás-nevelés egészének átalakítása is szóba került. Kele János szerint egy Magyarország méretű országnak túl sok a kilenc államilag elismert labdarúgó-akadémia. Úgy látja, nincs ennyi kiemelkedő tehetségű gyerek, ráadásul megfelelően képzett szakemberből sincs elegendő, aki magas színvonalon foglalkozhatna velük. Szerinte ezért kevesebb, de megfelelően finanszírozott és ellenőrzött akadémiára lenne szükség.
Az újságíró a rendszer másik alapvető problémájának azt tartja, hogy a kiemelt akadémiák szakmai felügyelete 2019-ben kikerült a Magyar Labdarúgó Szövetség kezéből, és az államhoz került. Így nem a sportág szakmai csúcsszerve határozza meg az intézmények céljait, ellenőrzi a munkájukat és követi nyomon a fejlődésüket, hanem az állam. Kele szerint nehezen indokolható, hogy a politika saját hatáskörébe vonja a futballisták képzését, miközben a szakmai ellenőrzésnek éppen a labdarúgás szervezetrendszerében lenne a helye.
A jövőbeni finanszírozásnál a sportági szakszövetségek szerepe is fontos maradhat: a tervek szerint az új rendszerben továbbra is ők osztanák szét a közvetlen költségvetési forrásokat. Kele szerint éppen ezért kulcskérdés lesz, hogy a Felcsútra jutó támogatások összege változik-e. Ha jelentősen csökken, az felveti, hogy a korábbi forráselosztás valóban szakmai szempontok alapján történt-e. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: kérdéses, hogy azok, akik eddig nem szakmai alapon osztották el a pénzeket, mitől kezdenék ezt mostantól másként csinálni.
