Kétséges von der Leyen újraindulása
Ursula von der Leyen most sem jelezte, hogy indul-e egy újabb mandátumért – ezt a szerdai beszédéről szóló cikkek, elemzések és híradások szinte kivétel nélkül kiemelték. A Focus német hetilap rámutatott: ha újra ő akar lenni a bizottság elnöke, sokaknak meg kell felelnie, és egy igen nehéz egyensúly-mutatványban meg kell próbálnia, hogy többséget szerezzen magának a jövőre megválasztandó új Európai Parlamentben a várhatóan megerősödő jobboldali populistákkal, nacionalistákkal és az EU ellenfeleivel szemben. Az utóbbiak ugyanis néhány felmérés szerint, pusztán matematikailag a második legerősebb frakciót alkothatják.
Von der Leyen határozott támogatója volt 2019-ben Emmanuel Macron francia államfő, de most az Európai Parlament Macron emberei által dominált liberális frakció élesen bírálja a bizottság elnökét. Nicola Beer, a parlament alelnöke szerint „a von der Leyen bürokrácia-terhéből fakadó kockázatok és mellékhatások úgy hatnak a vállalatainkra, mint valami narkotikum, és egzisztenciális veszélyt jelentenek gazdaságunk versenyképességére”.
Kétséges azonban, hogy mennyi tetterő van még egyáltalán von der Leyen bizottságában azt követően, hogy két eddigi kulcsfigura kiszáll: Margrethe Vestager, a versenykérdésekért felelős biztos az Európai Befektetési Bank elnöke akar lenni, míg Frans Timmermans, a Green Deal atyja hazájában indul a miniszterelnöki tisztségért. A Politico a személyi veszteségekkel kapcsolatban már egyenesen „maradék zombi bizottságról” írt.
Von der Leyen már jóval a szerdai beszéde előtt összeállíttatta PR-munkatársaival az eredményei hosszú listáját, és visszaszámlálást indított a Facebookon várva várt beszéde előtt. Az elnök asszony emberei felsorolták azt is, milyen problémák közepette kellett von der Leyen bizottságának dolgoznia: pandémia, energiaválság, menekülthullámok, és az orosz fenyegetés.
Von der Leyen saját minősítése szerint – ami mindjárt a 117 oldal közül az elsőn áll, „ez olyan bizottság, amely tartja a szavát, és teljesít”. Az elnök kommunikációs szakértői mind a 117 oldalt jól megrakták a bizottság munkájának dicséretével. Eszerint az elnök minden nehézség ellenére, soha nem tett le prioritásairól, a klímavédelemről, az emberi mértékkel mért innovatív digitalizálásról, a társadalmi igazságosságról. A hetilap hozzátette: a bizottság eddigi hivatali idejében a kritikus kérdésekkel kapcsolatban nem tűnt ki ilyen túláradó közlési vággyal.
Az Európai Parlament képviselői 2011-ben a frakciókon átívelő levélben nehezményezték, hogy a bizottság a parlament kérdéseire „kitérő, vagy nem teljes”, „tartalmatlan” és „szándékosan homályos” válaszokat ad.
Közvetlenül a beszéd előtt von der Leyennek még számot kellett adnia utazási szokásairól, amelyek kiterjednek bérelt magánrepülőgépek használatára is, noha ez a közlekedési eszköz egyáltalán nem tekinthető klímabarátnak. Martin Schirdewan, a német Baoldali Párt elnöke kérdezett erre rá, de a válaszon hónapokig dolgoztak. A bizottság csak akkor kegyeskedett válaszolni a héten, amikor a kérdező már kiteregette az ügyet a sajtóban, és bekapcsolódott Monika Hohlmeier (CSU), a költségvetési ellenőrzési bizottság elnöke is. Annyit közöltek, hogy 2021-ben és 2022-ben 57 repülőútról van szó, de a teljes választ von der Leyen talán csak jövőre adja meg, hogy nehogy túl korán belekeveredjen a folyamatos választási kampány koptató örvényébe.
