Kiderült, hogy mi a nemzeti konzultáció célja: egyetértési pontok kialakítása

HírKlikk 2020. február 25. 11:09 2020. feb. 25. 11:09

A kormánynak a nemzeti konzultáció meghirdetésével az a célja, hogy „egyetértési pontokat" alakítson ki a társadalommal, a közbeszédet meghatározó olyan ügyekben, mint a börtönviszonyok miatti kártalanítások, vagy a gyöngyöspatai kártérítések kérdése – jelentette ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szóvivője, az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

Farkas Örs magyarázata szerint, arra számítanak, hogy a kormány ezen ügyekkel kapcsolatban tervezett döntéseit komoly nemzetközi támadások érik, ám az emberek véleménye magabiztos hivatkozási pontot jelenthet a kabinet számára.

Annál is inkább számítanak a támadásokra, mert a kormány által felvetett problémákat éppen külföldről finanszírozott szervezetek generálják és visszaélnek a jogi lehetőségekkel – tette hozzá.

Mint elmondta: úgy látják, hogy Európában elindult egy tendencia, ami az áldozatok érdekei elé helyezi a bűnözők érdekeit. A helyzetet jellemzi – folytatta –, hogy immár 12 ezer börtönkártérítési per indult az állammal szemben, és a megítélt összeg eléri a 8,5 milliárd forintot.

Közlése szerint, ez annak a következménye, hogy sok esetben olyan szereplők, akik külföldi szervezetekhez kötődnek, nem az áldozatok, hanem a bűnözők oldalára álltak. Olyan lehetőségeket keresnek, amelyek segítségével komoly összegeket juttathattak el egyrészt maguknak, másrészt a bűnözőknek – fogalmazott.

Farkas Örs úgy véli, Gyöngyöspata esetében egy „vállaltan külföldről finanszírozott szervezet" szított ellentétet egy olyan ügyben, ami megoldódott volna, és ezzel újra belső feszültséget teremtett egy településen.

A helyi önkormányzattal szemben megítélt százmillió forint ugyanis csődbe juttathatja a települést – mutatott rá. Ebben az esetben az oktatás pótlása lenne a célszerű megoldás, ám ezt a külföldről finanszírozott szervezetek elutasítják – tette hozzá.

A szóvivő elmondta, a nemzeti konzultáció kérdései sorában fel kívánják vetni azt is, hogy egy bírónak lehetnek-e üzleti típusú érdekeltségei.

Arról is szólt, hogy a konzultációs kérdőív várhatóan nyolc kérdést tartalmaz majd és elektronikus úton is ki lehet majd tölteni.

Az ívek postázását március közepén kezdik meg.

Forrás: MTI