Kína sem segít Oroszországnak
Az ukrajnai invázió előtt népszerű nézet volt, hogy Kína kisegíti majd Oroszországot a nyugati szankciók esetén, de ennek pont az ellenkezője történt – a kereskedelmi adatok szerint.
Amikor az Egyesült Államok és az Európai Unió előzetesen szankciókkal fenyegette meg Oroszországot egy ukrajnai támadás esetére, számos ellenérv felmerült azok hatékonyságával szemben. Ezek egyike az volt, hogy a gazdasági szankciók hatását hagyományosan csökkenti, ha a szankcionált állam számíthat más államok segítségére a szankciók megkerülésében – írja a G7.
Oroszország esetében az elsődleges és ideális jelölt erre a szerepre Kína volt. Moszkva már az Ukrajnához tartozó Krím félsziget 2014-es elfoglalása – és az azt követő, az ideinél jóval enyhébb szankciók – óta igyekszik Ázsia irányába növelni exportját, és csökkenteni az európai piacoktól és az amerikai dollártól való függését.
Miközben az Oroszország és Európai Unió közti kereskedelem értéke csökkent, addig az orosz–kínai kereskedelem több mint kétszeresére nőtt 2014 óta. 2019-ben átadták az első orosz–kínai gázvezetéket is, amely szintén az európai piacoktól való távolodást jelezte. A kereskedelmi forgalom szárnyalása pedig az ukrajnai invázió után is folytatódott, idén áprilisban Kína orosz importja 56,6 százalékkal nőtt a 2021. áprilisi adathoz, és 13,3 százalékkal az idén márciusi forgalomhoz képest. A kereskedelmi keleti nyitást politikai közeledés kísérte.
Mindennek ellenére, három hónappal az invázió után az is világos, hogy Kína nem fogja megszabadítani a nyugati szankciók súlyától az orosz gazdaságot.
A szankciókat ugyanis a kínai vállalatok jelentős része is betartja, mert fontosabb számukra a nyugati piacokon való gördülékeny üzletelés. Attól tartanak, hogy a szankciók őket is utolérhetik. Számos nagy kínai technológiai cég függesztette fel vagy vágta vissza oroszországi tevékenységét, aminek következtében márciusban a laptopok terén 40, az okostelefonoknál kétharmados, a telekommunikációs hálózati berendezéseknél 98 százalékos volt a kínai export visszaesése. Többek között a Lenovo, a Xiaomi vagy a DJI nevű dróngyártó is felfüggesztette orosz eladásait, és ez csak a jéghegy csúcsa. Az orosz pénzügyi szektorra kivetett szankciók miatt ráadásul jóval nehezebb lett az elszámolás az orosz ügyfelekkel, és a szállítás is nehezebb.
A kínai import értékének szárnyalása pedig kizárólag a világpiaci nyersanyagár-boomnak köszönhető, miközben az orosz import Kínával szemben is visszaesett az utóbbi hónapokban. A kínai adatok szerint áprilisban éves összevetésben 26, márciusban 7,7 százalékkal csökkent az Oroszországba szállított áruk értéke.
A kínai diplomácia látszólagos oroszbarát semlegessége pedig nem sok gyakorlati haszonnal jár Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. Peking számára pedig nem tűnik túl racionálisnak, hogy egy gyenge, technológiailag leszakadó és a nemzetközi közösségből (ha messze nem is teljesen, de legalábbis részlegesen) kitaszított partnerrel szövetkezzen.
A visszaesés jelei már látszanak az orosz termelési és foglalkoztatási adatokon is. Piaci felmérések szerint az oroszországi szereplők megrendelései jelentősen estek, miközben a termelői árak (az importhiány miatt) az egekben vannak.
