Kölcsön panda visszajár

A minap elnöki felvonuláshoz hasonlítható autóoszlop haladt, rendőri felvezetéssel, a washingtoni állatkerttől a Dulles repülőtér felé. Ott raktak be egy felnőtt és két kölyök pandát, valamint jó mázsa bambuszt egy óriásgépbe. Állatorvos, ápolók gondozták a ritka állatokat a 19 órás úton Szecsuánig. Az amerikaiak pedig, akiknek tízmilliói látogatták az elmúlt évtizedekben a bűbájos állatokat, igencsak szomorkodtak, hogy eltűntek kedvenceik.

Azokat az 1949-es kommunista forradalom után választották ki az ország egyfajta jelképének, elvetve a régi rendszerek szimbólumait, a sárkányt, a tigrist és a többit. És sok amerikai feltehetően nem gondolt arra, hogy Kínában – a medve is politika. Az 1972-es ajándék mackók után további pandák érkeztek más amerikai állatkertekbe. Ez is politikai gesztus volt, de emellett már üzlet: egy panda-pár „bérléséért” először évi egymillió dollárt, később ennek a felét kérték a kínaiak. Egyúttal a partnernek köteleznie kellett magát, hogy az ott született kölyköket négy éves koruk előtt átadja Kínának, akárcsak a felnőtteket, amikor azok idős korba lépnek. Egy amerikai republikánus képviselőnő próbálkozott ugyan egy törvényjavaslattal, mely kimondta volna, hogy nem adják oda a bocsokat. „Egy Amerikában született medvének joga van itt élni”, hirdette, de javaslatát végül nem fogadták el.

Egyébként a Szovjetunió és Észak-Korea, Kína két szoros szövetségese már sok évvel az amerikaiak előtt kapott ajándékba pandamedvét. Amint azután az Oxfordi Egyetem felmérése megmutatta, Peking mindig is következetesen, mindenkori politika és gazdasági céljai érdekében engedte át más országoknak az állatokat. Kanada, Franciaország és Ausztrália akkor kaptak, amikor Peking uránszállítási egyezményt írt alá ezekkel az országokkal. Szingapúr, Malajzia és Thaiföld esetében a szabadkereskedelmi egyezmény aláírását követte a maci-küldemény. 

Az utóbbi években kapott a Kínával jelentős kereskedelmet lebonyolító Finnország, Hollandia és Dánia. Az első párt, amely a Közel-Keletre került, Katar kapta, a labdarúgó VB előtt, hiszen az ottani építési munkákban kínai vállalatok nagy megbízásokat kaptak. Legalább egy ország van viszont, amelynek nem kell tartania a pandák elvesztésétől: Oroszország. Amikor Hszi Csin-ping kínai államfő Moszkvában járt, két mackót is vitt magával. Azok 15 évig maradhatnak Vlagyimir Putyin országában, aki kijelentette: a pandák a különleges tiszteletet és bizalmat fejezik ki a két ország kapcsolataiban...

Ha nem is ilyesmit, de mindenesetre közeledést jelzett, hogy az elmúlt évtizedekben több amerikai állatkertben is élhettek ezek az állatok. Nem kérték vissza őket, amikor Washington már korábban azzal vádolta a kínai vezetést, hogy megsérti a emberi jogokat, hogy onnan indult a Covid-járvány s akkor sem, amikor Amerika kereskedelmi háborút indított ellenük. Úgy tűnik, most betelt a pohár.

A panda-szakértők árnyaltabb véleményen vannak, Amerikában is. Egyetértenek azzal, hogy a bocsoknak vissza kell térniük abba az országba, amelynek köszönhetően a kihalóban lévő állatfaj egyáltalán fennmaradhatott. Igaz, ehhez Washingtonban is hozzájárultak: a panda nőstény évente csak egy-két napig fogamzásképes, így beható munkával készítették elő a mesterséges megtermékenyítést – ugyanúgy, ahogy a velük együttműködő kínai szakemberek. Ott olyan sikeres a fajtamentők munkája, hogy már mérlegelik, mikor engedhetnek szabadon állatokat.

Jelenleg az Egyesült Államokban csak az atlantai állatkertben láthatók még pandák, de már azok sem sokáig: két bocs jövő év elején repül Szecsuánba, szüleik valamivel később. Washingtonban nagy a szomorúság, de bizakodnak, hogy lesz még ott pandamedve. 

Addig is 1,7 millió dollárból renoválják immár üres lakóterüket az állatkertben, lesz új mászóka, medence, füstjelző, a gyors mentést biztosító rendszer. Már csak a macik hiányoznak.