Koncz Zsófia újra elmondta, a magyar családtámogatási rendszer egyedülálló a világon

Koncz Zsófia úgy fogalmazott, hogy a kormány három fő területre összpontosít: a családok anyagi helyzetének folyamatos javítására, a munka és a család közötti egyensúly megteremtésére, valamint az otthonteremtésre.

Hangsúlyozta, hogy a családtámogatási rendszer jellemzője a rugalmasság, amelynek eredményeként számos élethelyzetben alkalmazható. Emlékeztetett arra, hogy a csalad.hu internetes oldalon elérhető családtámogatási kalkulátorral a családok megtalálhatják azokat a családtámogatási intézkedéseket, amelyek kifejezetten rájuk vonatkoznak.

A kormány a nehéz gazdasági időszakban sem szűkíti, hanem bővíti a családtámogatásokat – emelte ki az államtitkár.

Megismételte, hogy két lépcsőben – 2025. július 1-jével és 2026. január 1-jével – a családi adókedvezmény megduplázását tervezik.

Hozzátette, hogy a jövő évi költségvetésben több mint 3750 milliárd forintot szeretnének a családokra fordítani. Ez az összeg 447 milliárd forinttal több az elmúlt évi támogatásnál, és négyszer akkora, mint amennyi 2010-ben volt – ismertette.

A kormány a jövő évben új vidéki otthonfelújítási programot is tervez indítani – mondta. Tájékoztatása szerint a támogatást az ötezernél kevesebb lakosú településeken élő családok vehetik igénybe a lakásuk kültéri vagy beltéri felújításához.

A korábbi hasonló programban 370 ezer család vett részt, most pedig körülbelül 400 ezer család érintett mintegy 2900 településen – közölte, hozzátéve, hogy az otthonfelújítási program biztosította lehetőségeket a családok már a várandósság 12. hetétől igénybe vehetik.

Koncz Zsófia kiemelte, hogy a magyar családtámogatás ebben is egyedülálló: számos kedvezménnyel a családok már a gyermekvárás időszakában is élhetnek.

Példaként említette a babaváró támogatást, a családi adókedvezményt, a csok pluszt, valamint a 30 éven aluli édesanyákat, illetve a négy vagy többgyermekes édesanyákat érintő személyi jövedelemadó-kedvezményeket.

Elmondta, hogy a diákhitel-tartozással rendelkező anyák a várandósságuk 12. hetétől három évig kérhetik törlesztési kötelezettségük felfüggesztését. A csecsemőgondozási díjat a szülés várható időpontja előtt 28 nappal korábban is igénybe lehet venni – sorolta.

Kitért arra is, hogy ha az édesanya 30 éves kora előtt, a felsőoktatási tanulmányai alatt vagy az azok sikeres befejezését követő két éven belül gyermeket vállal, akkor a fennálló hallgatói hiteltartozásának a teljes összegét elengedik.

Közölte, hogy a BabaMama Expóra három nap alatt több mint tízezren látogattak ki.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke elmondta, hogy a helyszínen több mint ezren töltötték ki kérdőívüket, 40 százalékuk várandós nő. A kilátogatókat arról kérdezték, hogy mit gondolnak a gyermekvállalásról, például a szülői szerepek megosztásáról, és milyen segítségre van szükségük.

A felmérés eredménye szerint a kismamák elsősorban a házastársukra számítanak a gyermeknevelés és gyermekgondozás terén. Nagyon fontos továbbá a nagyszülők szerepe, és sokan számítanak a bölcsődére is.

A válaszadók többsége szerint a legideálisabb az, ha a nők 25-30 éves korukban szülik meg első gyermeküket.

Fűrész Tünde érdekesnek nevezte azt az eredményt, hogy az apák is szívesen elmennének gyermekgondozási szabadságra. Mint mondta, ezt a nők fele támogatta, de a másik fele „nehezen tudná elképzelni".

Az édesanyák egyszerre szeretnének helytállni a családban és visszatérni a munkaerőpiacra – ismertette.

A felmérés adatai a KINCS honlapján, a koppmariaintezet.hu oldalon is elérhetők – jegyezte meg.

Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének (MVSZSZ) elnöke arról beszélt, hogy szervezetük a legmodernebb, legújabb módszerekkel dolgozik, például már olyan szűrővizsgálati módszereket alkalmaznak, mint amilyen az édesanyák szív- és érrendszeri adaptációjának mérése. A vizsgálattal azt állapítják meg, hogy az anyai szervezet a várandóság alatt hogyan alkalmazkodik a terheléshez – magyarázta.

Közölte, hogy Magyarországon 4700 védőnő dolgozik, kiemelt figyelmet fordítva a hátrányos vagy krízishelyzetben lévő családokra.

A védőnők nemcsak egészségügyi feladatokat látnak el, de részei a családtámogatási rendszernek, a köznevelésnek is – emelte ki. Hozzátette, hogy a védőnők a környezetvédelemben és a társadalmi felzárkózásban is együttműködnek.

Kapcsolódó cikkünk: Koncz Zsófia úgy látja, Európában is egyedülálló Magyarország családtámogatási rendszere