Kormánypárti oldalról is támadják a kormány ötletét

Február elején tartott ülést a Versenyképességi Tanács, utána Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a helyi iparűzési adó növekedés-ösztönző és gazdaságfejlesztő átalakításáról tárgyaltak, „amelynek révén, tovább erősíthetők a beruházások és csökkenthetők a területi egyenlőtlenségek”. Konkrétan a helyi iparűzési adó decemberi feltöltési kötelezettségének eltörléséről, az értékcsökkenési leírásáról, valamint a K+F-re költségeik ötszörösének adóalapból történő levonásáról lehet szó.

Nem csak az ellenzék tiltakozik

Az ötletet nyomban élesen bírálta több polgármester, a többi között  a budaörsi Wittinghoff Tamás, aki szerint „ennek semmi köze a gazdaságfejlesztéshez, egész egyszerűen egy politikai bosszú, amelynek lesznek még állomásai”. Az ellenzéki irányítású megyei jogú városok – egyelőre informális – együttműködése keretében, a Szabad Városok Szövetsége nyilatkozatban is foglalkozott a kérdéssel, s követelte, hogy „a tervezett iparűzési adó változtatással ne lehetetlenítsék el az önkormányzatok működését, valamint olyan, a lakosság számára létfontosságú feladatokat, mint a tömegközlekedés, az úthálózat fejlesztése, vagy a szociális ellátórendszer működtetése”.

A tiltakozók sorába – nagy meglepetésre – beállt Cser Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere is, aki Facebook posztjában kikelt a terv ellen, amely „Készülődik? Remélem, nem...”. Részletesen cáfolta a HIPA ilyen jellegű átalakításának Parragh László kamarai elnök által sorolt előnyeit, a többi között leszögezve: „ez az érintett településeknek és térségüknek egyaránt káros... Tévedés azt hinni, hogy az iparűzési adó esetleges jelentős csökkentése az önkormányzatoknak rossz. Valójában az embereknek rossz... a városok polgárainak káros, a gazdaságnak pedig zsákutca, hiszen nem vezethet tartós növekedéshez, ami rossz az embereknek. Az önkormányzat ugyanis nem magáért van, adóbevételeit a városra, annak polgáraira és a gazdasági környezet folyamatos fejlesztésére költi. Ebből működtetjük a várost, biztosítjuk a szolgáltatásokat, látjuk el az üzemeltetési feladatokat és fejlesztünk”.

Egyeztetések – de kivel?

Mindenesetre Varga Mihály a minap az Inforádiónak azt mondta, hogy „egyelőre a háttérszámítások és a hatásvizsgálatok zajlanak”. Hozzátette, hogy már a településekkel is megkezdték az egyeztetéseket a javaslatokról, tárgyaltak a Megyei Jogú Városok Szövetsége vezetésével, számos polgármesterrel, többek között Kaposvár, Debrecen, Székesfehérvár, Nyíregyháza vezetői is ott voltak.

Ezek mind fideszes irányítás alatt lévő települések, de mi a helyzet az ellenzéki irányításúakkal, ők hogyan hallathatják majd a szavukat az ügyben? – merül fel a kérdés. Márki-Zay Péter felvetésünkre azt mondta, hogy gondolt már arra, igaz, a Szabad Városok Szövetségének többi tagjával még nem konzultált, hogy felvethetnék a közös fellépés kérdését a Megyei Jogú Városok Szövetségében – ahol gyakorlatilag fele-fele arányban vannak fideszes és nem fideszes irányítású települések vezetői –, „de szkeptikus vagyok” . A Szabad Városok Szövetségéhez tartozó polgármesterek közös fellépését firtató kérdésünkre Márki-Zay annyit mondott, hogy egyeztetnek. Legközelebb március hetedikén ülnek majd össze.

A HIPA az önkormányzatok számára

Az iparűzési adó az önkormányzatok a kormánytól független, legnagyobb bevétele. A 2019-es költségvetés szerint, a 3200 önkormányzat 2952 milliárd forintos kiadásának közel harmadát  fedezte a 827 milliárdos iparűzési adóbevétel – összesített a minap a Népszava. Ezen felül, még mintegy 200 milliárdnyi vagyonadót szednek be a települések különböző ingatlan- és gépkocsiadók formájában, a hiányzó szűk 2000 milliárdot pedig a költségvetésből és uniós forrásokból kapják.

A háromezernél valamivel több magyarországi település tizedét, mintegy 300 önkormányzatot érintene érzékenyen az iparűzési adó alapjának megváltoztatása – mondta az mfor.hu-nak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. A többi település ugyanis nem vet ki iparűzési adót, vagy annak nincs meghatározó szerepe a helyi költségvetésben.

Becsült károk – példák

Schmidt Jenő szerint, az adófeltöltés elmaradása „csak” átmeneti likviditási nehézséget okoz az önkormányzatoknak, az amortizáció, illetve a K+F leírása tényleges bevételkiesést okozna. Ennek mértékét a TÖOSZ elnöke 10-15 százalékra becsülte, a részletek ismerete hiányában. A tavalyi 827 milliárdos HIPA-bevételt véve alapul, 82-125 milliárd forint közötti összeggel rövidülhetnek meg az önkormányzatok – más megvilágításban ekkora tétel maradna a cégeknél.

Hódmezővásárhelynek – mondta Márki-Zay – mintegy 300 millió forintos kiesést eredményezne az amortizáció levonhatósága az adóalapból, ami „számunkra, a mi költségvetésünk mellett, halálos csapás lenne”. Hozzátétette: ugyanekkora összeget érintene az adóalap feltöltésének elmaradása, mert a majdani befizetésig a forráshiányos önkormányzatnak kellene előteremteni az átmenetileg kieső összeget.

Budapestnek és a kerületeknek – a Főpolgármesteri Hivatal Népszavával megosztott számításai szerint – a feltöltési kötelezettség eltörlése egyszeri 40 milliárd forintos átmeneti bevételkieséssel járna, míg a két kedvezmény bevezetése ezen felül éves szinten további 37-38 milliárdos mínuszt jelentene.

S hogyan járna Székesfehérvár – amely 2019-ben a harmadik legnagyobb összeget – 20,1 milliárd forintot – szedett be iparűzési adóból? Cser Palkovicsék számításai szerint, évi 2-3 milliárd forint kivonását jelentené a városból.