Kormányzás helyett képzelgés – ami rontja az ország esélyeit

A Széll Kálmán Alapítvány – honlapja szerint – olyan, főleg gazdasági szakembereket tömörítő társaság, amely „intellektuális, zártkörű találkozóhelyet biztosít” tagjainak, hogy tájékozódjanak társadalmi, gazdasági, akár filozófiai vagy éppen nagyon is gyakorlati politikai kérdésekben. Ebben a körben tartott hosszú előadást karácsony előtt a miniszterelnök. Beszédének lényegét a Mandineren megjelent írásában Orbán Viktor politikai igazgatója, Orbán Balázs ismertette. 

Mint kiderült, a szónok abból indult ki, új világrend van kialakulóban, miután a jelenlegi, amelynek irányítója a Nyugat, nem tartható fenn. Emiatt új hidegháború látható, amelynek következménye egyfajta blokkosodás. Ebből azonban szerinte Magyarországnak ki kell maradnia, mert nagyobb céljai vannak. Középhatalommá kíván válni a közép-kelet-európai régióban. Ehhez arra is törekednie kell, hogy gazdaságilag minél több ponton kapcsolódjon más országokhoz és piaci szereplőkhöz, köztük az Egyesült Államok által dominált Nyugat riválisaihoz is.  

E rövid ismertetés természetesen csak jelzésszerűen érinti a nagyívű előadást, de több kérdést is felvet. Az első mindjárt az, van-e jelentősége annak, hogy éppen a mostani időszakban tartották szükségesnek nyilvánosságra hozni Orbán Viktor elképzeléseit. Balázs Péter ebben nem lát tudatosságot, szerinte nem üzenni akartak általa, a miniszterelnök csupán élt az alkalommal és kimondta, mi jár a fejében. A professzor szerint Orbán Viktor és kormánya sodródik napjaink – egyébként elég összetett – eseményeivel, hiszen az uniós pénzek körüli vita és az orosz-ukrán háború most mindent meghatároz. Ebben a helyzetben két lábbal a földön kellene állni és józanul gondolkodni, a miniszterelnök viszont „nagyon szeret stratégiai magasságokban röpködni és onnan a valóság már nem nagyon látszik. Ahelyett, hogy kormányozná az országot, a képzelet világában kalandozik.”

Ami a „blokkosodástól való elhatárolódást” illeti, a volt külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy elég csak a térképre nézni és számba venni a helyzetünket és az erőforrásainkat. „Egy Európa közepén lévő, szárazföldbe zárt, tengerpart nélküli ország számottevő erőforrások nélkül csak szövetségben boldogulhat, ezt nagyon jól tudja mindenki, szinte már közhely. Ebből a szempontból a legelőnyösebb pozíció a világ legnagyobb katonai szövetségéhez, a NATO-hoz és leggazdagabb gazdasági társaságához, az Európai Unióhoz tartozni. Aki nem ezeket a – történelmünkben nagyon ritkán előforduló – lehetőségeket próbálja kiaknázni, az rossz irányba halad.” A volt külügyminiszternek ugyanez a véleménye a „középhatalmi státusz” elképzeléséről is. Úgy fogalmazott, reálisan fel kellene mérni az ország katonai erejét, gazdasági potenciálját, elhelyezkedését. „Álmodozni persze lehet róla. Ám a középhatalom mértékét a visegrádi négyek talán együtt ütnék meg, de még úgy se nagyon.”

Balázs Péter szerint „az összekapcsolt gazdaságon” Orbán Viktor a saját magának vizionált közvetítő szerepet igyekszik hangsúlyozni. Arra utal, hogy ő a háborús konfliktushelyzetben is nyitott Oroszország felé és ehhez barkácsol elméletet. Barátja, Vlagyimir Putyin álláspontját ismételgeti, miszerint az Egyesült Államok támad, ami az új hidegháború megjelenése. „Csakhogy napjainkban nem új hidegháború van, hanem egy nagyon is forró háború, amit nem a Nyugat kezdett, hanem Oroszország, mert számára a nyugati értékrendet már közvetlen szomszédja, az ukránok választása testesíti meg, ezért akarja azt elpusztítani.

A világrend nem válságban, hanem átalakulóban van – folytatta a professzor –, mégpedig a bipoláris világrend összeomlása óta. Annak pedig az volt az oka, hogy a Szovjetunió életképtelennek bizonyult és eltűnt a térképről. Akkor a világrend egy időre unipolárissá vált, mert az Egyesült Államok egyedül maradt. Azóta viszont már nagy erővel alakul egy multipoláris világrend, amiben Európának jó helye lehetne, ha mindenki építené ezt a közös Európát, ahová mi is tartozunk. 

Balázs Péter itt tért vissza a tarthatatlan magyar álláspontra. A jelenlegi kormány ugyanis rombolja saját szövetségesi rendszerét és ezzel az ország felzárkózásának útját is felégeti. Orbán Viktor politikája ennek anyagi hátterét teszi kockára, hiszen a jogállam leépítésével bizonytalanná vált, hozzájutunk-e nagyon komoly uniós forrásokhoz. Kitörési pont lehetne az országnak az oktatás, az egészségügy, az innováció és versenyképes vállalatok helyzetbe hozása, ám a miniszterelnök a saját családját és haverjait hizlalja közpénzeken. Eközben az unión belül felélte azt a bizalmat, amit Magyarország korábban élvezett. Komoly politikai információkat sem osztanak meg vele, mert Putyin emberének tartják.

A volt külügyminiszter összefoglalóan elmondta, mindezek miatt tartja nagyon aggasztónak a most nyilvánosságra került beszédet. Az ugyanis tükrözi, hogy mit gondol a miniszterelnök. „A fejtegetéséből azonban nem látszik, hogy miközben ő képzelődik, ki ül a volánnál. A kormányzás kőkemény realitások tudomásul vételét jelenti és gyakorlati, konkrét intézkedéseket követel. Ennek azonban most éppen ellenkezője látszik. Esik szét a kormányzás, amelyet kapkodás és sodródás jellemez. Közben pedig felőrlik azokat az esélyeket, amelyek az ország valódi felzárkózását szolgálnák” – fejezte be elemzését Balázs Péter.