Kormányzati einstand a könyvpiacon: a kisgömböc befalta a Librit
Nagy vihart kavart a könyves világban, hogy az eddigi többségi tulajdonos, Balogh Ákos 98,7 százalékos részének megvásárlásával a Fideszhez nagyon közeli, a kormány által százmilliókkal megtámogatott Matthias Corvinus Collegium lett a Libri Csoport többségi tulajdonosa. Kovács Péter, a Libri vezérigazgatója ugyan igyekezett nyugtatni a kedélyeket, szerinte a vállalat működésében nem lesz változás, ám ennek némiképp ellentmond a Magyar Írószövetség L. Simon László egykori fideszes államtitkárt is soraiban tudó vezetőségének meglepően gyors reagálása. Ők közleményükben arról írtak, hogy várakozással tekintenek arra a piaci változásra, amelyet a tulajdonosváltás idézhet elő.
Amint arról a Hírklikk is beszámolt, az MCC már 2020-ban is meg szerette volna vásárolni a Librit, ám az akkori többségi tulajdonos nem akarta eladni a céget. Balogh Ákos azonban most visszautasíthatatlan ajánlatot kapott, ami azért is lényeges, mert a Libri-Bookline csoport piacvezető a könyvterjesztésben és a kiadásban, részesedésük mintegy 50 százalék, sok piaci szereplő szerint pozíciójukkal élve, magas árréssel dolgoznak, és kemény feltételeket szabnak.
„Hazánk legnagyobb reprezentatív írószervezetének elnöksége várakozással tekint arra a piaci változásra, amit a Libri tulajdonosváltása idézhet elő” – írta a Facebookon megjelentetett közleményében a Magyar Írószövetség, majd reményüket fejezték ki, hogy „a MCC többségi tulajdonossá válása a Libri Csoportban hozzájárulhat a kiegyensúlyozottabb piaci működéshez.” Vagyis, a szövetség tagjai nem elégedettek a „piaci működés kiegyensúlyozottságával,” változást szeretnének. Nem piaci alapon természetesen, vagyis, hogy a kereslet döntse el, mely könyvek sikeresek és melyek nem, hanem hatalmi szóval, tulajdonosváltás révén szeretnék elérni, hogy a kormányhoz közeli irodalom nagyobb szerepet kapjon a könyvkiadásban és a terjesztésben. Volt már ilyen Magyarországon, a múlt század ötvenes éveiben, amikor a Szovjetunióból importált ideológia szellemében – „Írók, alkossatok remekműveket!” – a pártközpontban döntötték el, hogy ki író, és ki nem az.
Több szerző már tiltakozott az erőszakkal kényszerített tulajdonosváltás ellen. Péterfy-Novák Éva például közösségi oldalán közölte, hogy a továbbiakban nem kívánja megjelentetni könyveit a kiadónál. Megköszönte az alapító Balogh Ákosnak és az egész csapatnak, hogy „azt írhattam, amit akartam, de sajnos nem áll módomban megvárni, hogy ezután is azt írhatok-e majd, amit akarok. A Libri Kiadónál a jövőben nem kívánom megjelentetni a könyveimet.”
A Helikon Kiadó révén, ugyancsak a Libri-istállóhoz tartozó Bödőcs Tibor humorista maró gúnnyal, szatirikus hangvételű szövegben fejtette ki véleményét a kormányzati kisgömböc legújabb einstandjáról. Bödőcs levelet írt a Libri Csoportban többségi tulajdonossá váló MCC-nek, amelyben a többi között azon élcelődik, hogy vajon ezek után kiadhatják-e végre „Németh Szilárd gondolatait 9458 oldalon", és „megírhatja-e Böjte Csaba testvérrel a Káma Szutra saját értelmezését.”
Az aggodalmak jogosak lehetnek, az MCC-t ugyanis Orbán Balázs (csak névrokona Orbán Viktornak,) a miniszterelnök politikai igazgatója vezeti, a szervezet a kormány kultúrpolitikájának egyik legfontosabb szereplője, ezért az állam több százmillió forinttal támogatja. A Matthias Corvinus Collegium szellemiségére néhány példát idézünk a közelmúltból.
Orbán Balázs egy, az MCC által szervezett eseményen fejtette ki nézeteit a sajtó és a hatalom viszonyáról. A miniszterelnök politikai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke a Budapesten rendezett nemzetközi médiakonferencia nyitónapján arról beszélt, hogy „a média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés, mert aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot.”
Ugyanennek a rendezvénynek leágazásaként Orbán Viktor 15 jobboldali, konzervatív újságírót fogadott a Karmelitában, és határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha Magyarország az Európai Unió tagja lenne. („Definitely not”) – mondta a miniszterelnök. A szöveget újságcikké szerkesztő Rod Dreher később finomította Orbán megjegyzését, szerinte Orbán úgy fogalmazott, hogy furcsán érzi magát az EU-ban, majd még azt is hozzátette, hogy a miniszterelnök csak viccelt, mert amikor azt mondta, hogy nem szeretné, ha országa továbbra is EU-tag maradna, mosoly futott át az arcán. Boris Kalnoky, az MCC Média Iskola vezetője szintén igyekezett menteni a menthetetlent, szerinte az okozhatott félreértést, hogy „Orbán angolul beszélt, és így nem biztos, hogy mindig a legpontosabb kifejezést használta.”
E kiragadott, a demokratikus világot joggal nyugtalanító szövegek azok aggodalmait támasztják alá, akik most úgy látják, hogy a Matthias Corvinus Collegium térnyerésével a Libri megszűnik önálló, független szegmens lenni a magyarországi könyvpiacon, s akárcsak a hatalom alá gyűrt sajtó nagy része, nem az ország, hanem a Fidesz érdekeit fogja szolgálni.