Korózs Lajos bemutatta, miért rosszkedvűek a magyarok
A KSH kereseti, foglalkoztatási és munkanélküliségi adatsora alapján az MSZP alelnöke, Korózs Lajos pénteki sajtótájékoztatóján elmagyarázta, miért rosszkedvűek a magyarok, és mire lenne szükség, hogy ez megváltozzon.
„A magyarok többségét hétről-hétre, ha nem hónapról-hónapra nagyon sok negatív impulzus éri: borzasztóan magas az infláció, a szociális biztonságot gyengítik, elérhetetlenek a közszolgáltatások, az egészségügyi és a közlekedés az maga a káosz, nagyon rossz a gazdaság teljesítménye” – sorolta fel Korózs Lajos az ország problémáit. Az MSZP alelnöke szerint mindez nem a munkavállalók, hanem a kormány „érdeme”.
Az MSZP alelnöke hangsúlyozta: hónapról-hónapra egyre kevesebbet érnek a fizetések. A KSH szerint a bruttó átlagkereset 566.800 forint a teljes időben foglalkoztatottak körében, a nettó átlag 376.900 forint. A szocialista politikus szerint viszont a medián kereset – amely azt mutatja, hogy hol áll az a középérték, ami a legjobb és a legrosszabb fizetés között helyezkedik el – már csak 312 ezer forint. Mindez azt mutatja, hogy a reálkeresetek folyamatosan csökkennek, ebben a hónapban például 3,4 százalékkal.
„Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon-nagyon jelentős csökkenés. A magyarok többségének Európa egyik rosszabb fizetéséből kell például a legmagasabb áfát megfizetni, most már a különadókról, a gyógyszeradókról, a jövedéki adóemelésről nem is beszélek” – mondta el az adatokkal kapcsolatban Korózs Lajos. Az MSZP alelnöke szerint azért rosszkedvű a magyar társadalom, mert az emberek közel fele tud csak lépést tartani a bércsökkenéssel, drágulással. Egy szociológiai felmérés szerint a magyarok egyharmada már csak a tartalékai felélésével tudja ugyanazon a szinten fenntartani magát.
A drágulás az iskolakezdésen is érezhető. „Egy hét múlva kezdődik a tanév, nyakukon a beiskolázás, a legtöbb ember nincs is tisztában azzal, hogy milyen árak várnak rájuk szeptember elsején” – mondta Korózs Lajos. A szocialista politikus tételesen utánanézett az áremelkedésnek, és azt találta, hogy a tanszerek 20,4 százalékkal, a tankönyvek csaknem 40 százalékkal, az iskolai étkezés pedig 33,6 százalékkal drágult. Az MSZP alelnöke szerint a drágulás általános, az iskolákon kívül is érezhető.
Korózs Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarok rengeteget dolgoznak, Európában szinte a legtöbbet és az egyik legrosszabb fizetésért. „Persze, ahol van munkahely, vagy van megfelelő közlekedés, vagy van a gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatás” – tette hozzá a szocialista politikus, aki szerint mindhárom mutató nagyon komoly regionális különbségeket mutat. Leírása szerint igen nagy a munkanélküliség az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon; ott a legalacsonyabb a foglalkoztatási mutató és ott a legalacsonyabb a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményhálózat. Hasonlóan egyenlőtlenségeket látott Korózs Lajos, ha a munkavállalókat az iskolai végzettség szerint csoportosítjuk: az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők munkanélküliségi rátája tízszer nagyobb, mint a diplomásoké, vagy a középfokú végzettséggel rendelkezőké is háromszor magasabb, mint a diplomásoké.
„Világos a feladat: magas színvonalú oktatásra, magas színvonalú szolgáltatásokra van szükség. Magas színvonalú képzésre, átképzésre, felnőttképzésre van szükség. Az MSZP azt mondja, hogy tisztességes fizetéseket kell biztosítani, amiből gond nélkül meg lehet élni. Elérhető és megfizethető közszolgáltatásokat kell a kormánynak biztosítani a közlekedéstől az egészségügyön keresztül, a gyermekek napközbeni ellátásáig” – sorolta fel a kormányzat előtt álló feladatokat Korózs Lajos. „Én most azt látom, hogy a magyarok nagyon sokat dolgoznak, nagyon keveset keresnek, nagyon rosszul élnek, és sajnos korán meg is halnak. Ez a magyar valóság” – összegezte a véleményét az MSZP alelnöke.