Korózs Lajos: csak a töredékét csöpögteti vissza a kormány annak, mint amit egész évben megspórol a nyugdíjasokon
Hiába sürgetjük a kormányt, hogy csökkentse az alapvető élelmiszerek áfa-tartalmát öt, a többiét 18 százalékra, a kormány a füle botját nem mozdítja, sőt, néha azt érezni, inkább generálja, hogy kicsivel több pénzhez jusson – mondta a Klikk FM Politikai Nagyító című műsorában Korózs Lajos, az országgyűlési népjóléti bizottságának szocialista elnöke.
„Az első bevásárlásnál otthagyták a 80 ezret a nyugdíjasok a boltban.”
Az MSZP szociológus politikusa emlékeztetett, hogy a 27 százalékos áfát – amilyen az ország életében sosem volt, de az Európai Unióban is a legmagasabb – beszedik rendületlenül. „Ehhez társul még, hogy borzasztóan gyenge a forint és minden olyan termék, amelyet importból szerzünk be, értelemszerűen drágul. Magyarország nem tud elszigetelten élni és gazdálkodni, annyira integrálódott az európai piacba, hogy nem tudja ettől magát függetleníteni.”
Volt rá példa, hogy kiköveteltük, bizonyos termékcsoport áfa-tartalmát csökkentsék, de végül a kereskedők ezt nem tartották be, az ellenőrzés pedig gyenge volt – mutatott rá a szocialista politikus.
„A jegybank elnöke és a pénzügyminiszter egymásra mutogat, hogy ki, mikor, mit rontott el. Persze ennek az emberek isszák meg a levét, kivéve azt az álláspontot, amelyet Tállai András képvisel, aki a napokban azt mondta, sem a magas árfolyamból, sem az inflációból nem éreznek az emberek semmit. Ha ez így van, hogy egy országban az élelmiszerek inflációja ilyen magas és azon belül a mindennapos megélhetés költségei ilyen mértékben növekednek, és ezt nem érzik meg az emberek, akkor javasolni fogom, hogy közgazdasági Nobel-díjra terjesszék fel Tállai Andrást.”
Addig kellene azonban néhány dolgot csinálni – folytatta immár komolyan. „Azt nem veszik tudomásul, hogy amikből minden áldott nap főzünk, amikből enni kell, azoknak a termékeknek az inflációja irtózatosan magas és azok drágulnak. Az étolaj egy év távlatában 40 százalékkal drágult. A kenyér, a pékáru, zöldség, gyümölcs ára iszonyatosan megemelkedett az elmúlt hónapokban, következésképp ez a plusz juttatás, amit kaptak a nyugdíjasok, az első bevásárlásnál elolvadt.”
Egyértelmű, hogy a kormányzati intézkedések következtében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete és az öregségi nyugdíj havi átlagösszege 2010 óta elszakadtak egymástól – tért át a nyugdíjak mértékére. „Egy évtizeden keresztül, amikor svájci indexálás volt, szinte egyformán emelkedett a nyugdíj a bérekkel. Amíg 2010-ben csaknem 74 százalékát érte a nettó bérnek az átlagnyugdíj, addig a múlt évben 59,2 százalékát. Ha lezárjuk a 2021-es évet ez 50 százalék alá fog becsúszni.”
13 éve változatlan az öregségi nyugdíjminimum. 28 500 forint, amelyről nem lehet vitatkozni, nem lehet beosztani – szögezte le Korózs Lajos. „De a szegényedést az idősek társadalmában egy másik statisztika demonstrálja a legjobban. Eszerint, Magyarországot tíz egyenlő részre osztva, minden egyes tizedben egymillió ember van, 2010-ben az egymillió legszegényebb tizedben élők közül csak 26 152 nyugdíjas volt. 2020-ra pedig 269 953 nyugdíjas van.”
Már a KSH-nak is el kellett ismerni, hogy a 65 év felettiek szegénységi rátája nőtt, de azon belül is a nők szegénységi rátája egyik évről a másikra emelkedett – említette az egyik friss mérést. „Ez azt jelenti, hogy százezres nagyságrendben lettek szegények tavalyelőtthöz képest a 65 éven felüli nők. Egy másik KSH-statisztika pedig kimutatta, hogy a 65 évnél idősebb egyedülállóknál drasztikus növekedés volt a szegénységi rátát illetően.”
A statisztika világosan megmutatja, hogy ez a kormányzati politika elhibázott, akkor is, ha 80 ezer forint prémiumot ad, akkor is, ha 20 ezret, akkor is, ha mindenféle kedvezményekkel hízeleg a nyugdíjasoknak, mert csak a töredékét csöpögteti vissza annak, mint amit egész évben megspórol a nyugdíjasokon az Orbán-kormány – fogalmazott a szocialista politikus.
A KSH egy másik statisztikája az úgynevezett szegénységi résről szól, amely azt mutatja meg, hogy a szegénységben és az átlagon élők között mekkora a távolság, ott egyértelműen látszik, az, hogy drasztikus a leszakadás – tette hozzá. „Nem csak arról van szó, hogy mennyien csúsznak a szegénységi küszöb alá, hanem, hogy akik alácsúsznak, milyen messze vannak a társadalom átlagától. Azaz elérhetnek egy olyan szintet, amikor teljesen reménytelenné válik, hogy onnan ők ki tudjanak kecmeregni és fel tudjanak zárkózni akárcsak az átlag szintjére is.”
