Kötelezettségszegési eljárás indulhat a diszkriminatív beutazási korlátozás miatt

Az Európai Unió nem arról nevezetes, hogy gyorsan reagálna bármire is. Ám a szabályt erősítő kivételként, éles hangú reakció érkezett a Bizottságtól már aznap, hogy Budapesten megjelent és azonnal hatályba is lépett az egy nappal korábban a világ összes országának állampolgárára kiterjedő beutazási tilalom alól a cseh, a lengyel és a szlovák állampolgárok számára ideiglenes felmentést adó 419/2020. kormányrendelet. Mint mi is megírtuk, Didier Reynerds, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos Twitter-oldalán jelezte, Ylva Johansson belügyi biztossal közösen levelet írtak a magyar kormánynak. Felhívják a figyelmet a schengeni terület integritásának fontosságára és arra, hogy határkorlátozásokat csak úgy szabad bevezetni, hogy azok nem diszkriminálják az Európai Unió polgárait és lakóit. „Bármely intézkedést, amely nem tesz eleget az EU alapszerződésében lefektetett elveknek, azonnal vissza kell vonni – írta Reynerds. 

Mit lehet kiolvasni abból, hogy az EU szinte azonnal reagált és felháborodásának adott hangot a magyar beutazási tilalom miatt? – kérdeztük Balázs Pétert

Alapértéket sértett a magyar kormány

„Az unió egyik alapértékébe tenyerelt bele az Orbán-kormány, s azért szisszent fel az unió, mert követhetetlen szempontok szerinti diszkriminatív intézkedést vezettek be Orbánék” – mondta a korábbi uniós biztos. Ha nehéz körülmények között is, de az Európai Bizottság megpróbálja fenntartani a viszonylag szabad mozgást az unió területén – fűzte hozzá. Az emberek mozgásába ugyan nem szólnak bele, hiszen az nemzeti (sőt, Németországban tartományi) hatáskör, de az EU ahhoz ragaszkodik – és ez fontos alapelv, még ha talán nem is annyira közismert –, hogy akár embert, akár árut csak mindenkire érvényes, objektív ismérvek alapján lehet kirekeszteni, kitiltani, feltartóztatni. Azt tehát nem lehet mondani, hogy a szlovákok, csehek, lengyelek bejöhetnek, mások pedig nem. Meg persze azt sem, hogy a fociszurkolók ezreit is beengedjük, de más civileket nem. Az áruforgalomban ez általánosan érvényes, ismert dolog – mutatott rá, egy elméleti példával illusztrálva azt:  betilthatom a seprűimportot, mert bajba került a seprűiparom, de azt nem mondhatom, hogy a német seprűket nem engedem be, de a többit igen. Ez az áruforgalom sarkalatos alapelve, és ugyanez érvényes az emberek mozgására is.

Tüntetés lesz Bécsben

Ezt ne tudná Orbán és a stábja? – vetettük közbe. Ám Balázs szerint, „Orbán egy olyan fázisban van, hogy mindent meg mer csinálni”. Mint hozzáfűzte: talán azt gondolja, hogy a vírushelyzetben még inkább neki áll a zászló, mert ha bárki, bármit szól, elindul a propaganda, hogy emberéleteket sodor veszélybe az EU.

Ugyanakkor ez most nagyon kiveri a biztosítékot, óriási a felháborodás. Bécsben például tüntetés készülődik a magyar nagykövetség előtt – mondta el az osztrák fővárosból kapott értesülését Balázs Péter. Mint kifejtette: rengeteg embert érint a szeptember elsején hatályba léptetett beutazási tilalom, olyanok akarnak ennek hangot adni, akiket a munkájuk, életük félig Magyarországhoz, félig  Ausztriához köt, és az új szabályok ellehetetlenítik az életüket. Mert hiába igyekeztek rendezni a kishatárforgalmat (ilyen zónák korábban is voltak, még szélesebb, 50 kilométeresek is), ami többé-kevésbé megoldja a közvetlen munkába vagy iskolába járást, de egészében „olyan pancserkormányzás folyik, hogy az ember haja az égnek áll”.

Kötelezettségszegési eljárás is indulhat

Mi lehet a következő lépés? Van-e egyáltalán eszköz az Európai Bizottságnál valamifajta retorzióra? – merül fel a kérdés. Balázs Péter szerint, akár még kötelezettségszegési eljárás is indulhat az ügy miatt Magyarországgal szemeben. „Persze ezen meg majd Orbán röhög egyet, hiszen tudja, nagyon hosszú időbe telik, mire bármi is történhet az ügyben, pontosan erre találta ki a pávatáncot”. De – tette hozzá – addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.

Forró ősz jön Orbán számára

Mégis, hogyan merte ezt meglépni Orbán, akinek tudnia kell, hogy ugyancsak forró ősz elé néz, előtte áll részben a 7. cikkely szerinti eljárás lezárása, részben az uniós költségvetés és segélycsomag kondicionalitásával (jogállamisághoz kötésével) történő véglegesítése, s harmadrészt az EU jogállamisági jelentésének a véglegesítése? Az ilyen lépésekkel – mint a diszkriminatív országlezárás – pedig csak magára haragítja a tagállamok jó részét. 

„Azt nem mondom, hogy ez jó lesz Orbánnak, ez az út ugyanis nem visz előre; ez neki is káros lehet, de ami még rosszabb, kárt okoz az országnak” – húzta alá, hozzáfűzve: „attól, hogy elvakultan csapkod, még nem biztos, hogy a saját érdekét is szolgája”.

Mindenesetre sűrűsödni fognak az események. Brüsszelbe szeptember 10-15. között szoktak visszatérni az emberek, akik ilyenkor szembesülnek azzal, hogy a második félév sokkal rövidebb, mint az első (gyakorlatilag három hónap, és már itt is van december közepe, a karácsony), így fokozódik a munkatempó. Nagyon felgyorsulnak tehát ilyenkor az események. A 7. cikkely szerinti eljárást is visszaviszik az Álltalános Ügyek Tanácsa elé, s megpróbálkoznak valami új rendszer bevezetésével – mondta Balázs Péter. Szerinte egyébként „Orbán számára nem túlságosan biztató, hogy német részről a Tanács munkájában az a Michael Roth, német Európa-ügyi államminiszter szokott részt venni, aki az utóbbi időben mondott pár keresetlen szót Orbánról – és ezúttal a testület elnöki posztját is ő látja majd el”.