Kovács Zoltán: „szubjektív zagyvaságok" alapján definiálják a jogállamiságot

Az államtitkár kifejtette: az uniós költségvetési tárgyalásokat mindig heves viták kísérik.

A jelenlegi vita egyik oka az, hogy egyes tagállamok még mindig ragaszkodnak az úgynevezett feltételességi mechanizmushoz, amely „ködös" jogállami kritériumok alapján, feltételeket állítana a tagországok számára a költségvetés elosztására vonatkozóan. Az Európai Tanács júliusi ülésén megfogalmazott következtetéseiben egyértelműen elutasította ezt az elképzelést, sőt, Angela Merkel német kancellár is megerősítette, hogy bármiféle jogállamisági mechanizmus létrehozásához valamennyi tagállam beleegyezése és az uniós szerződések módosítása lenne szükséges – emelte ki.

Kovács Zoltán szerint, e javaslat megszületése már elejétől fogva halott ügy volt, már csak azért is, mert amikor az ötlet mellett kiállóknak definiálniuk kell a jogállamiságot, azt „szubjektív zagyvaságok" alapján teszik meg.

Erre kiváló példa az Európai Bizottság jogállamisági jelentése – vélekedett.

„Amikor a jogállamisági élharcosok nem tudnak objektív feltételeket és észérveket támasztani ügyük előmozdítására, inkább elferdítik a tényeket és a részleteket igazuk megalapozásához" – fogalmazott.

Kovács Zoltán utalt Donáth Annának, a Momentum európai parlamenti képviselőjének ugyancsak az Euractivon hétfőn megjelent cikkére. Véleménye szerint, a cikkben Donáth megpróbálja átfordítani a jogállamiságról szóló vita értelmezési körét, amikor úgy érvel, „hogy a tényeken alapuló megközelítés helyett, az illiberális rendszerek valódi természetére kell koncentrálni".

Az államtitkár úgy véli, amikor Donáth Anna azt magyarázza, hogy a magyar kormány nem rendelkezik igazi korlátokkal a hatalomgyakorlással szemben, elfelejti azt a tényt, hogy előbb meg kell nyerni a választást, hogy egy párt gyakorolhassa a hatalmat, vagy korlátozhassa az ellenfelei hatalmát.

Így azt is elfelejti, hogy a magyar választók három egymást követő alkalommal is kétharmados parlamenti felhatalmazást adtak Orbán Viktor miniszterelnöknek. Továbbá Donáth Anna annak a Momentumnak a tagja, amely egy „szélsőjobbos", jobbikos jelöltet támogatott, akitől korábban nem állt távol a felkavaró antiszemita és romaellenes retorika – írta.

Arra is kitért továbbá, hogy a momentumos EP-képviselő egy múlt havi televíziós vitában, amelyet Varga Judit igazságügy-miniszterrel folytatott, beismerte, hogy „nem érdemes a konkrétumokat vizsgálni, mert ebben jól teljesít Magyarország".

„Mi több – tette hozzá az államtitkár –, egy, a magyar sajtóhoz nemrég eljuttatott videóban Donáth Anna tudomásul vette, hogy „a jog nyelvén beszélve, a Fidesznek és Varga Juditnak sajnos igaza van".

„Muszáj átterelniük a vitát a jogállamiság jogi kérdéseiről a demokráciánk 'valódi természetéről' szóló szubjektív diskurzusra. Miért? Mert az érveik megbuktak" – hangsúlyozta Kovács Zoltán.

Az államtitkár szerint, Donáth Anna gyorsan megtalálta politikai szövetségesét az Európai Bizottságban, amit alátámaszt egy, a napokban kiszivárogtatott videofelvétel, amelyben azzal dicsekszik, hogy Vera Jourovával, a testület alelnökével „három naponta szokott telefonon beszélni azért, hogy a magyar kormány intézkedéseinek legyenek politikai következményei".

Donáth azt is beismerte továbbá, hogy a magyar kormány valójában nem tett szert „teljhatalomra" a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadásával idén tavasszal, ellentétben azzal, amit az ellenzéki politikusok állítottak. Azt is bevallotta, hogy a diktatúra vádja alatt hamis állításokat terjesztettek Magyarországról és a kormányról – írta Kovács Zoltán.

„Nem hagyhatjuk, hogy bárkit is megvezessenek a jogállamisági vita természetével. A jogállamiság élharcosai még mindig nem találták meg a jogállamiság konkrét definícióját, így most arra törekednek, hogy saját fogalmaik mentén vitatkozzunk. Ez is azt jelzi, hogy itt nem európai értékekről van szó, hanem sokkal inkább politikáról és ideológiákról" – húzta alá Kovács Zoltán.