Kövér László már háttérhatalmakról beszél

Angela Merkelről pedig így vélekedett: „ennyire futja szellemi képességeiből, vagy ennyire futja erejéből azon háttérben maradó játékmesterekkel, hatalmi tényezőkkel szemben, akik egyre nyíltabban formálnak igényt arra, hogy az állami funkciók egyre nagyobb részét magánosítsák.”

A házelnök igazán kitett magáért az „A történelem, ami nem ért véget - Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után” című nemzetközi konferencián, záróbeszédével a 444.hu foglalkozott részletesen.

Félelmetes, hogy a Fidesz egyik erős embere a hidegháborús időszakra így emlékszik: „Az 1990 előtti bipoláris világrendben a szuverenitás korlátozottsága elfogadhatóbb, kiszámíthatóbb volt, mint mai bizonytalan állapotában. (...) Mind nyugaton, min keleten világos volt, hogy ki kicsoda és mi miért történik. Világos volt, hogy ki a barát, ki az ellenség”.

Ugyanakkor azt is egyértelműsíti: meggyőződése, hogy „Európában a biztonság, béke és stabilitás forrása nem önmagában az Európai Unió, hanem a geopolitikai erőegyensúly a világ katonailag két legerősebb állama, az Egyesült Államok és Oroszország között”.

Nem értjük, vagy még inkább nem akarjuk érteni, mit akart ezzel közölni Kövér László. Ezekkel a mondatokkal ugyanis az Európai Unió eszmeiségét, egyik legfontosabb elvi alappillérét vonja kétségbe, ami – tekintve, hogy a kormánypárt egyik vezetője mondta a fentieket – katasztrofális lehet.

Kövér arról is beszélt, hogy „a demokrácia forrása pedig nem a jogállam, hanem a társadalmi középosztály. A jogállam csak eszköze a politikai demokráciának”.

Innentől kezdjük érteni, hogy a kormány miért tesz meg mindent azért, hogy a társadalmi középosztály egyre szűkebb legyen. Viszont ez a kijelentés arra is következtetni enged, hogy az Országgyűlés elnöke a jogállamiságot egyáltalán nem is tekinti fontosnak.