Kövér már megint mellé lőtt

Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, Kövér László az Árpád-házi Szent Piroska Görögkatolikus Óvoda ünnepélyes megszentelésén tartott beszédében alaposan odamondogatott a 2002 és 2010 között uralkodó szocialista-liberális kormányoknak, mondván, azok nemcsak a gazdaság tönkretételével, a nemzeti vagyon kiárusításával, az ország eladósításával, a nemzeti összetartozás megtagadásával, az állami intézményrendszer lezüllesztésével, s ezzel biztonságunk aláásásával követtek el soha el nem évülő nemzetellenes bűnöket, hanem a gyermek- és családellenes politikájukkal is. Ezzel szemben a 2010 óta az országot vezető kereszténydemokrata kormányzat a GDP öt százalékát meghaladó anyagi erőforrást fordít a családok támogatására, a népesedési folyamatok újbóli emelkedő pályára állítására, aminek eredményeként a termékenységi ráta az 1,3 alatti szintről a szomszédunkban kitört háborúig 1,6 közelébe emelkedett. Majd drámai hangon szülésre buzdított, s azt állította, hogy annyi jövője van Európának és Magyarországnak, amennyi európai és magyar gyermek születik, ha vannak gyermekek, akkor lesz jövője az őket vállaló családoknak és a nemzetnek, ha nincs gyermek, akkor nincs jövő. Szerinte amúgy az anyagiak ugyan jelentős mértékben befolyásolják a hajlandóságot a gyermekvállalásra, de végső soron a szellemi állapotaink határozzák meg. A jövőnk személyes életünkben éppúgy, mint nemzeti-közösségi szinten attól függ, az élet vagy a halál oldalára állunk-e, és az élet vagy a halál kultúráját hirdetjük-e.

Eltekintve Kövér elképesztő megfogalmazásaitól, az általa emlegetett vádakat, illetve mellveregetést a minapi cikkünkben szereplő hivatalos adatok alaposan megcáfolják. Merthogy feketén-fehéren kiderül a Központi Statisztikai Hivatal adataiból, hogy nem állja meg a helyét az, hogy a Fidesz alatt javult volna a helyzet. Ellenkezőleg, szinte töretlenül csökkenni kezdett az élve születések száma, s azért csak „szinte töretlenül”, mert a Covid idején – 2020-ban és 2021-ben némileg nőtt (92 338-ra, illetve 93 039-re), amihez minden bizonnyal köze volt a kényszerű bezáródásnak, otthonlétnek. Mindenesetre a Kövér szerint „gyermek- és családellenes politikát” folytató szoclib kormány utolsó évében, 2010-ben 90 335 magyar gyerek született, míg 14 év Fidesz-KDNP kormányzás után, 2023-an már csak 85 200.

Forrás: KSH

S hogy mi ennek a lanyhuló kedvnek az oka? Korózs Lajos – emlékeztetve arra is, hogy az idén júliusban egyenesen történelmi mélypontra süllyedt a szülések száma – röviden összefoglalta az okokat. Mint mondta: azért, mert kiszámíthatatlan a társadalom-, a gazdaság- és a szociálpolitika, lakhatási válság van és rossz a foglakoztatási környezet. És arról se feledkezzünk meg, hogy a megszületett gyerekeknek egy jelentős része már külföldön lát napvilágot, egy 2022-es adatfelvétel szerint már akkor minden tizedik – hívta fel rá a figyelmet. 

Korózs Lajos

Pedig családtámogatás címén 2010 óta 4500 milliárd forintot juttattak célzottan az egymást követő Orbán-kormányok, hogy ösztönözzék a gyerekszülések számát, ám ebből szinte kizárólag csak azok részesültek, akiknek már eleve több volt, miközben az alacsonyabb társadalmi státuszú és jövedelmű családok, tehát azok, akiket tulajdonképpen fel kellene zárkóztatni, kimaradtak a lakásvásárlási, autóvásárlási támogatásokból, a babaváró hitelből, a CSOK-ból stb. Mint elmondta: Kapitány Balázs, a Népességtudományi Kutatóintézet főmunkatársa vezetésével komoly panelvizsgálatot végeztek (amit még nem publikáltak, csak egy konferencián hangzottak el belőle részetek), s ennek alapján megállapították, hogy a legmagasabb jövedelmi ötödben lévő családok jutottak legfőképpen ezekhez a támogatásokhoz. Így ment el 4500 milliárd forint. De példaként lehet említeni a bölcsődei programot is, aminek keretében jellemzően gazdagabb környezetben – például a főváros II. kerületében – épültek bölcsődék, miközben Szabolcs-Szatmár-Beregben és a többi szegényebbek lakta részeken alig-alig. S míg az állam bőkezűen osztogatta a jómódúaknak a fent említett támogatásokat, addig befagyasztotta a gyerekekhez kötött juttatásokat, mint a családi pótlék, az anyasági támogatás, amelyekhez 15 éve nem nyúltak, s ezáltal elveszítették a vásárlóerejük hatvan százalékát – hívta fel a figyelmet.

Kövér azt is állította, hogy a termékenységi ráta az 1,3 alatti szintről a szomszédunkban kitört háborúig 1,6 közelébe emelkedett – vetettük közbe. Korózs erre csak annyit reagált, hogy volt az már korábban 1,52 is – amikor valamivel nagyobb volt idehaza a bizalom –, de az is csak egyetlen évig tartott, azóta ismét visszaesett. Egyben helyretette Kövér állítását, mondván: ez nem a háború következménye, ugyanis a fordulat már hamarabb megtörtént. A kilengéseket mindig hosszabb időtávban kell vizsgálni, egy-két hónap kiugró eredményét ugyanis sok tényező idézheti elő – például a Covid idején is megugrott a születések száma.