Közveszélyes cezaromán újrázhat a Fehér Házban

Aznap délelőtt Trump több tízezer követőjét újólag arra uszította, hogy akadályozzák meg a választási eredmény hivatalos kihirdetését, mivel őt csalásokkal fosztották meg kivívott győzelmétől. A volt elnök végül felhívta híveit: vonuljanak a Capitoliumhoz, hogy megakadályozzák „a demokraták összeesküvésén” alapuló csalást. 

Mint utóbb kiderült, Trump még a novemberi választás előtt kijelentette: ha nem győz, nem fogja elismerni ellenfele sikerét. Utólag az is világossá vált, hogy ő és bűntársai már előre terveket szőttek és lépéseket tettek, milyen módszerekkel érik el a célt, ha legálisan nem sikerül. Az elnök és tanácsadói egyúttal több száz alkalommal posztoltak a közösségi médiában, hirdetve a választási csalásról, „összeesküvésről” szóló legendákat – anélkül, hogy erről akkor vagy később bármilyen bizonyíték lett volna. Terjesztették azt is, hogy a szavazógépekkel, amelyeket korábban a diktátor venezuelai elnök választásához is használtak, meghamisították az eredményeket. (Trumpéknak utóbb sokszáz milliós kártérítést kellett fizetniük a szállító cégnek ezekért a rágalmakért.)

Trump hazugságainak terjesztésébe tevékenyen bekapcsolódott a Fox News, az ország egyik legnagyobb tv-hálózata is. A politikus nézeteit a leghatásosabban Tucker Carlson, a csatorna akkori műsorvezetője tolmácsolta. (Tucker utóbb arról lett nevezetes, hogy hosszú riportfilmet készített a Fox Newsnak, s benne lelkesen dicsőítette Orbánt és rendszerét, meg is interjúvolva a kormányfőt.) A felmérések szerint Trumpék posztjait a közösségi médiában négymillióan üdvözölték, három és félmillió amerikai pedig továbbküldte. Tanulságos módon, Carlson, miután a Fox kirúgta, tavaly hátat fordított Trumpnak és bevallotta: hazugságokat terjesztett a Fox csatornáján (magyar vonatkozásban ez nem történt meg). 

Nem sokkal Trump szónoklata után a tömeg meg is indult a Capitolium felé. Ez volt a nap, amelyen a törvényhozásnak formálisan meg kellett erősítenie a választás eredményét, ezzel Biden elnök győzelmét. Ez formális aktus lett volna – ha időközben nem jelent volna meg a tüntető tömeg. Tudatában voltak, mit várnak tőlük, hiszen rajongott főnökük már decemberben kiadta a jelszót: „Legyetek ott – és vadak leszünk!”. Azok is voltak. A kibontakozó dráma láttán, a Capitolium rendőrsége (amely utóbb messze elégtelennek bizonyult) roham ütemben kiürítette a szenátus üléstermét, Mike Pence alelnököt és társait levitték az épület alagsori, biztonsági helyiségeibe. Szenátorok, képviselők és munkatársaik riadtan zárták le az ajtókat és bújtak el szekrényekben, íróasztalok alatt, életüket féltve – nem alaptalanul.

Nem sokkal ezután – ablakokat, ajtókat bezúzva – a lázadók betörtek az épületbe. Kedvükre randalíroztak, de a fő cél az volt, hogy elkapják Pence-t, akit Trump árulással vádolt, és Nancy Pelosit, a képviselőház demokrata elnökét. A helyzet láttán, a rendőrök a hadsereg és a Nemzeti Gárda, valamint több környező állam erőszak-szervezeteinek támogatását kérték, akik idővel meg is érkeztek. Addig a súlyos összecsapásoknak 140 rendfenntartó és számos lázadó esett áldozatul. Négyen az utóbbiak közül meghaltak és egy rendőr is. Mint utóbb kiderült, a támadó csőcselék között nem kevés korábbi rendőr és katona is ott volt, így a légierő egyik alezredese is. Arra szintén fény derült, hogy a véres támadást már előzetesen szakszerűen megszervezték, hangadói rádiókapcsolatot tartottak egymással, valamint pontosan tájékozottak voltak az épületről, amelyet megrohamoztak. A garázdálkodásnak csak késő estére tudott véget vetni az immár több ezer fegyveres.

A drámai történések után Trump nem kevés vezető munkatársa lemondott, és voltak republikánus képviselők is, akik felháborodottan ítélték el a történteket. Ugyancsak utólag derült ki, hogy a lázadók betörése után Trumpot nem egy tanácsadója, párttársai, valamint saját, a Fehér Házban dolgozó lánya telefonon kérték: tartson beszédet és hívja fel elvonulásra a tüntetőket. Csak sokkal később tette – egyúttal dicsőítve harcos híveit.

Az ügy következő állomása a törvényhozási eljárás volt, amelynek keretében le lehet váltani az amerikai elnököt. 57 szenátor – köztük 7 republikánus – a leváltásra szavazott, 43 ellene, de így nem volt meg a döntéshez szükséges kétharmad. Amikor másodszor próbálkoztak ezzel a lépéssel, ugyancsak nem alakult ki megfelelő többség.

Miután a légkör lecsillapodott, és Biden kabinetje hivatalba lépett, az amerikai igazságszolgáltatás (amelyben ismeretesen mindkét párt jelölhet bírákat, ügyészeket és más jogi szakembereket) megkezdte tevékenységét. Tavaly őszig csaknem 1200 személy ellen emeltek vádat. 800-an közülük részben vagy egészében bevallották a történteket. A közelmúltig mintegy 700-at ítéltek el, a büntetések három napi elzárástól 22 évi börtönig terjedtek. 

Az egyik legismertebb vádlott Steve Bannon, Trump korábbi választási kampánymenedzsere és fő stratégája volt. (Ő egyébként az elmúlt években részt vett a szélsőjobboldali politikusok Orbán meghívására rendezett budapesti konferenciáján és találkozott is a kormányfővel, akinek Orbánt és rendszerét dicsőítő felvételét a Fox sugározta sok millió nézőjének.) Bannont tavaly az esküdtszék két vádpontban találta bűnösnek, négy hónapi elzárásra és 6500 dollár kártérítésre ítélte. A vádlott fellebbezett, az eljárás még folyik.

Trump egyébként még a perek idején mártírként jellemezte a támadókat és bejelentette: ha újra elnök lesz, minden elítéltnek kegyelmet ad. (Amihez törvényes joga van).

Józan fejjel úgy gondolnánk, hogy a vázolt események után az irigyelt, hagyományosan szilárd demokráciában élő amerikaiak tanulnak a történtekből, és ha maradnak is Trumpnak hívei, azok kevesen lesznek. Sokak ilyen várakozása távolról sem vált be. Másfél évvel az események után, a megkérdezettek 45 százaléka vélte úgy, hogy Donald Trump személyesen felelős a szörnyűségekért és felelősségre kell vonni. Miután a főpuccsista az elmúlt években is szüntelenül folytatta a propagandáját, hirdetve, hogy bűnös módon elvették tőle a választási győzelmet, ezt ma már sokkal kevesebben hiszik. A CNN tavaly őszi közvélemény-kutatása szerint immár a republikánus szavazók 69 százaléka látja úgy, hogy csalás történt 2020-ban és Joe Biden nem törvényes elnöke az országnak. A teljes lakosságban a Trumpot támogatók aránya 38 százalék.

Ebben a légkörben egyáltalán nem lehetetlen, hogy Donald Trumpot novemberben ismét elnökké választják. Ennek érdekében fő taktikája, hogy húzza az időt. Négy perben állt már (vagy áll hamarosan) bíróság elé. A New-Yorki ingatlancsalási ügyben többszáz milliós kártérítésre ítélhetik és eltilthatják, hogy New York államban ingatlanokkal kereskedjen, ami jórészt tönkre tenné cégeit.

Súlyosabb a vád, hogy előkészítője volt a január 6-i lázadásnak és elnökként nem lépett fel ellene. Ezért börtönbüntetésre is ítélhetik. Az utóbbi ügyben rengeteg tanút hallgattak meg – kevesen vallottak mellette, még kormányapparátusának nem egy vezető munkatársa, minisztere sem.

Trump a meghallgatásokat választási kampányára használja fel. Mindent tagad, terjeszti immár jól ismert és sokszor cáfolt állításait a médiában, amely bőven beszámol minden megjelenéséről. Ráadásul durván szidja a nyilvánosság előtt az őt vádló ügyészeket, az ügyében ítélkező bírákat. A választási győzelem azért is különösen fontos számára, mert ha elítélik, lezárhatja az ellene folyó eljárásokat, hiszen hivatalban lévő elnök ellen eljárás nem indítható. A többi pert pedig kitolhatja 2025-ig, amikor esetleg már újra a Fehér Házban lesz.

Amennyiben a következő hónapokban valahol elítélik, veszélybe kerülhet, hogy a republikánusok őt jelöljék elnöknek. A további időhúzásra van jogi lehetősége, kitűnő ügyvédei – több ezer dolláros napidíjjal – kihasználnak minden lehetőséget fellebbezésekkel, az igazságszolgáltatás elleni panaszokkal, egyébbel.

Donald Trump legnagyobb bűne (akárcsak magyar támogatójának) hogy tartósan megosztotta a társadalmat. Emberek tízmilliói (nálunk „csak” milliók) hitelt adnak a sikeres, minden erkölcsöt nélkülöző, cezaromán, populista elképesztő hazugságainak és hisznek abban, hogy ha ismét hatalomra kerül, rendeződnek Amerika és a világ dolgai. 

Így látja ezt Orbán Viktor is, amint legutóbbi, Trumpnak küldött lelkendező üzenetében megfogalmazta.

Európa riadtan figyeli a lehetőséget, hogy ez a közveszélyes ember ismét a legerősebb nyugati hatalom élére kerülhet. És a dráma még nem ért véget. Amennyiben Trump (a várhatóan ismét szoros eredményt hozó választáson) újra alul marad, ugyanazt fogja tenni, amit 2021 januárja óta mindmáig. Ijesztő kilátás.