Küszöbön az ötödik hullám

– Jön az ötödik hullám? Ön szerint mikor kezdődhet?

– Becslésem alapján, január közepére, második felére várható az újabb járványhullám berobbanása. Az egyetlen biztató hír, hogy az eddigi, igen limitált és korai tapasztalatok szerint az Omikron sokkal enyhébb, inkább csak megfázásszerű tünetekkel jelentkezik. Mivel a legtöbb embernél nem okoz ennél komolyabb megbetegedést, ezért sokan nem is tulajdonítanak neki jelentőséget. További fő jellemzője, hogy sokkal gyorsabban terjed, mint a korábbi mutációk. Amúgy a járványnak kimondottan „jót tettek” a karácsonyi ünnepek, mert az emberek gyakran látogatták egymást, sokan voltak együtt, zárt térben. Az iskolai téli szünet viszont talán valamelyest hátráltatja a vírus terjedését. Ezért gondolom, hogy a járvány következő hulláma majd csak valamikor január közepére, második felére fog kialakulni.

– Ha az Omikron tünetei enyhébbek, akkor ez azt is jelenti, hogy csökken a kórházi ápolásra szorulók és a halottak száma?

– Nem feltétlenül. A helyzet ennél bonyolultabb. Az igaz, hogy a tünetek enyhébbek, de a vírus sokkal több embert fertőz meg. A Delta miatt most a negyedik hullámban Magyarországon átlagosan, naponta 5-10 ezer az új fertőzött. A híresen korlátozott számú hazai tesztelésnek köszönhetően, a napi új fertőzések száma lehet, hogy már ennek a duplája. Az Omikron-variánsnál várhatóan egy ember könnyen három-négy másiknak adja tovább a vírust, így a fertőzöttek száma 2-2,5 naponta duplázódni fog. Így a nagy számok törvénye alapján, a sok új esetből többen is kerülnek majd súlyos állapotba és megvan az esély, hogy változatlanul 5-10 ezer közöttire nő a kórházi betegek száma. Majd idővel, úgy három héttel eltolva, több lehet a halálozás is.

– Mi a helyzet az oltással? Akik már megkapták a harmadik dózist, azok teljesen védetté is váltak?

– A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy az úgynevezett „emlékeztető” oltás 75 százalékos védettséget mutat a súlyos esetekkel szemben. A frissen oltottak egy oltatlan emberhez képest nagyságrendekkel védettebbek.

– Mégis hallani olyanokról, akiket ugyan beoltottak, vagy akár már a második dózist is megkapták, mégis megbetegedtek, vagy meg is haltak. Ennek mi az oka?

– Nem mindegy, hogy mennyi ideje kapták meg az oltást, vagy oltásokat. Ma már tudjuk, hogy a védettség idővel csökken. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy fél évvel az oltás után már az ellenanyagszint jelentős csökkenésére lehet számítani.

– Tehát kell majd egy negyedik oltás is?

– Valószínűleg igen. Olyan vakcinák esetében, amelyek kisebb immunválaszt váltottak ki, vagy a veszélyeztetettebbek körében a negyedik oltásra is szükség lehet. De erre még megfelelő klinikai vizsgálatunk nincs, most kezdődik a szakmai elemzés. Amit viszont már tudunk, hogy át kell gondolni az oltások kampányszerűségét és a kormánynak komolyabban kellene vennie a védettségi igazolványt. Egy ideje mondom, hogy olyan, digitális rendszert kellene bevezetni, amely jelzi a védettség határidejét. Aki négy-öt hónapnál régebben kapta meg a második oltást, annak mondjuk zöldről sárgára vált a digitális visszajelzés az ellenőrzésnél, kilenc hónap elteltével pedig pirosra, vagyis érvénytelenné változik. Amennyiben valaki idős és mondjuk olyan vakcinát kapott, aminél az immunválasz alacsonyabb lehet, ott kiemelten fontos a modern, mRNS vakcinával való újraoltás. Ma annak is érvényes a védettségi igazolványa, aki egy évnél régebben kapta meg az oltását. Ráadásul az igazolványt már az első dózis felvétele után kiküldték a hatóságok. Ez így komolytalan és veszélyes, mert hamis biztonságérzetet kelt. Csak magunkat csapjuk be vele.

– Márpedig a miniszterelnök úr azt mondta, bizony ő is ódzkodna, ha fel kellene vennie a negyedik oltást. Orbán Viktor szerint az ember mégsem nézhet ki úgy, mint az ementáli sajt.

– A miniszterelnök úr csúnyán félreértette a járványkezelés úgynevezett „svájci sajt modelljét”. Ez azt jelenti, hogy az egyes járványellenes intézkedések olyanok, mint egy szelet svájci vagy ementáli sajt. Sok bennük a lyuk. De, ha ezeket a szeleteket egymásra rakjuk, akkor elfedik a lyukakat. Vagyis, nem tanácsos csak egyféle járványkezelési eszközre, vagy akár egy korai oltásra támaszkodni. A miniszterelnök úr viszont egyedül csak az oltásban bízik. A többi óvintézkedést, a lezárásokat, a csoportos rendezvények korlátozását, vagy az iskolákban az online oktatás újbóli bevezetését, az ingyenes és széles körű tesztelést már nem tartja fontosnak. Vagy inkább fél a népszerűtlen intézkedéseket időben meghozni. Inkább a kormány járványkezelése olyan, mint egy szelet ementáli sajt, magyarán lyukas és hiányos. Ráadásul nem is mutat sok fejlődést – a tapasztalatok ellenére sem.

– Tehát barátkozzunk a gondolattal, hogy legalább félévente újra és újra be kell majd oltatni magunkat. De meddig? Véget ér ez a járvány valaha?

– Már említettem, hogy az Omikron sokkal gyorsabban terjed és a tünetei enyhébbek. Így hamarabb fog átfertőződni a társadalom. Több ember lesz, aki átesett a fertőzésen és/vagy friss oltással rendelkezik és kialakult nála az immunitás. Ezzel és az oltottak számának növekedésével talán elérhetjük, hogy a vírus idővel „kifullad”. Úgy számolom, hogy esetleg nyárra már ez lesz a helyzet. Az optimisták szerint az Omikron már a vírus végleges meggyengülését mutatja. A pesszimisták viszont úgy gondolják, hogy a járvány lecsengése csak átmeneti. Egy ilyen enyhülés után bármikor felbukkanhat egy újabb, a korábbiaknál veszélyesebb mutáció, hiszen egy világjárványról beszélünk, és ameddig bárhol a világon ilyen magas az oltatlanok aránya addig megvan az esély egy újabb variáns megjelenésére is.