Lattmann Tamás: a Norvég Alap kifizetési struktúrája nem változik 

Megvan a megállapodás az Európai Gazdasági Térséget (EGT) alkotó uniós tagállamok, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein között arról, hogy 2021-2028 között 3,26 milliárd euró támogatást nyújtanak az Európai Unió 15 legkevésbé fejlett államának a Norvég Alapon és az EGT Alapon keresztül. Lattmann Tamástól azt kérdeztük, kaphatnak a magyarországi civil szervezetek is újra a Norvég Alapból, vagy lehet, hogy ezt az összeget is bukja Magyarország. A nemzetközi jogász szerint a kifizetések struktúrája nem lesz más, mint eddig volt, vagyis, hogy van egy külön elkerített civil alap, amit kormányoktól függetlenül osztanak szét. Az, hogy ez Magyarországon mennyire fog működni, nyitott kérdés. 

Emlékezetes, hogy a 2014-2021-es ciklusban nem jött egy fillér sem, mert az Orbán-kormány 2014-ben az ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak – mintegy 4 milliárd forintnak – az elosztását. Norvégia erre felfüggesztette a két alapból járó összes támogatást, ami 77 milliárd forint volt. 

Most még nyitott kérdés, hogy ebben az új ciklusban lesz-e valamiféle megegyezés, vagy sem. Ha nem sikerül megállapodni, akkor megint bukjuk az egész pénzt, nem csak a Civil Alapot, hanem mindent, ami a Norvég Alapból jönne. A Civil Alap pedig mindössze körülbelül 10 százaléka a teljes összegnek, és Orbánék anno emiatt a 10 százalék miatt makacsolták meg magukat, emiatt buktuk be az egész pénzt – idézte fel Lattmann Tamás. Akkor ugyanis azt találták ki, hogy az Ökotárs Alapítvány egy Soros-szervezet, és ezt mind a mai napig tartják, és azt akarták, hogy a Magyar Vöröskereszt osztogassa a pénzeket a civil szervezeteknek. A norvégok viszont ragaszkodtak az Ökotárs Alapítványhoz. 

A jogász szerint azt egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Magyar Vöröskereszttel kapcsolatban már korábban is léteztek komoly korrupciós vádak. Nemzetközi kitekintésben is azt látni, hogy a hatalom általában minden országban szereti kézi irányított bábszervezetként használni a Vöröskereszt szervezeteket. Ezt azonban a Nemzetközi Vöröskereszt nagyon rossz szemmel nézi. Ezért van az, hogy a Nemzetközi Vöröskeresztnek vannak nemzetközi jogosítványai, nem pedig az államok saját Vöröskereszt, vagy Vörös Félhold struktúráinak. Magyarul, hazugság, amikor a magyar kormány azt mondja, hogy a Magyar Vöröskereszt független. A nemzeti Vöröskeresztek soha sehol nem függetlenek teljesen. Kellene, hogy azok legyenek, de nincs semmilyen garancia arra, hogy tényleg azok. Különösen a diktatórikus jellegű államokban szoktak kiszolgálói lenni a hatalomnak. 

A nemzetközi jogásztól megkérdeztük azt is, nem lehetséges-e, hogy a civil szervezetek közvetlenül a Norvég Alaptól kapják meg a pénzeket. Lattmann Tamás szerint azonban erre a munkára senkinek sincs erőforrása. Kell valaki, aki összefogja a pályázati folyamatokat, értékeli azokat. Lehetne, és ha lesz arra szándék, hogy a magyar szervezeteknek is adjanak pénzeket, akkor meg lehetne oldani, hogy ezt csinálják donor államok, vagy az Európai Bizottság, ezt elviekben semmi nem akadályozza. Gyakorlatban azonban úgy vélik, ha a jelenlegi struktúra 26 EU-s tagállamban működik, akkor működjön Magyarországon is. A lényeg, hogy ezeknek a pénzeknek a szétosztása elvileg Norvégiától is független módon kell, hogy történjen. Ezért vannak a független szervezetek. Most az a kérdés, hogy meg tudnak-e állapodni egy új szétosztó szervezetben. 

Orbánék ugyan 2014 óta folyamatosan mondogatják, hogy „nekünk ez a pénz jár”, de csak annyit tudnak tenni, hogy a közös miniszterelnöki EGT üléseken mindent megvétóznak, amit Norvégia mond. Mellesleg az orbáni ellenállás a norvégoknak jól jöhet, mert megtartják a pénzüket, csak Magyarországnak nem jó semmilyen szempontból - összegezte Lattmann Tamás.