Látványosan több a nyereségük az Orbánnal jó kapcsolatot ápolók építőipari cégeinek
Hihetetlen ütemben kebelezték be a kormányzattal jó kapcsolatot ápoló vállalkozók a magyar építőipar jelentős részét az elmúlt szűk egy évtizedben. Több tízmilliárdos cégek nőttek ki néhány év alatt a semmiből, vagy majdnem a semmiből. A legnagyobb kormány-közeli építőipari vállalatok 117 milliárd forint extraprofitot, vagy még inkább járadékot húztak be az elmúlt években.
Az építőipar kimaradt a különadóval sújtott iparágak közül, erre a G7 szerint az a magyarázat, hogy itt nem a multik, hanem a kormány-közeli vállalatok uralják az iparágat. A lap négy kategóriába sorolta az iparág negyven vezető cégét:
- NER 1: ebbe a csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek olyan, a kormányzattal igazoltan jó kapcsolatot ápoló vállalkozók tulajdonában állnak, mint Mészáros Lőrinc, Szíjj László, vagy éppen Garancsi István.
- NER 2: az ebbe a kategóriába sorolt cégek tulajdonosainak nincs ugyan egyértelműen erős kötődésük a kormányzó politikai elit szereplőihez, ám a cégek láthatóan betagozódtak a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Olyan vállalatokat soroltak ide, amelyek rendszeresen indulnak közös közbeszerzéseken NER 1-es cégekkel, vagy például támogatják a Fidesz valamely kirakat focicsapatát, például a Felcsútot, vagy az Eszéket.
- Magyar: ebbe a csoportba azok a magyar tulajdonú cégek tartoznak, amelyek egyik NER-kategóriába sem kerültek be.
- Nemzetközi: a nagyobb külföldi építőipari csoportok magyar leányai.
A negyven cégből tizenhárom került a nagyon erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező társaságok közé, a tizenöt legnagyobb árbevételű építőipari cégből kilenc NER 1-es csoportba tartozik.
Ahogy a lenti ábrán is látható, az erősen kormány-közeli cégek súlya nagyon látványosan nőtt a Top40-en belül.
Ebből a nyereségből pedig sokat ki is vesznek a tulajdonosok. Tavaly például 84 milliárd forintnyi jövedelmük volt a Fidesz-közeli vállalkozóknak a vizsgált építőipari cégeikből, miközben a Top40 összes többi cége együttesen fizetett 39 milliárdot.
Ezt a növekedést pedig úgy sikerült elérni, hogy a foglalkoztatásból ilyen arányban azért nem részesednek a NER 1-es cégek. Már a korábbi években is elég jól látszott, hogy ha az alkalmazottak számához viszonyítjuk az üzleti teljesítményt, akkor a kormány-közeli építőipari vállalatok kiugróan hatékonyan működnek.
A G7 számítása szerint ha a NER 1-es cégek az elmúlt kilenc évben csak az iparági átlagos nyereségrátát hozták volna, akkor együttes profitjuk 117 milliárd forinttal maradt volna el a ténylegestől. Ez az összeg a 13 kormány-közeli cég közgazdasági értelemben vett extraprofitja.
