Lehet csűrni-csavarni, de mi fogunk fizetni
A júniusi választások előtt a kormány már nem nagyon tudott osztogatni, legfeljebb annyira futotta, hogy presszionálták az üzemanyag forgalmazó vállalatokat, tartsák féken az árakat – emlékeztetett Bod Péter Ákos közgazdász professzor. Az MNB korábbi elnöke hozzátette, számára csak az volt kérdéses, hány hét kell ahhoz, hogy nekiessenek a költségvetési kiigazításnak. Mindezt annak kapcsán mondta, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a hétfői Kormányinfón „bevételnövelő intézkedésekről” – leánykori nevükön: megszorításokról – beszélt. Ezt az utóbbi szót természetesen kerülve döntöttek a rövidesen valamennyiünk zsebéből súlyos ezreseket kicsalogató intézkedésekről.
Az MNB egykori elnöke szinte biztos volt abban, hogy elkerülhetetlenek az újabb lépések, de azt sem tartotta volna kizártnak, hogy a kormány nem tétlenkedik egy újabb hónapot, és már június 10-11-én előáll a legújabbal, a védelmi hozzájárulás ötletével. Igaza volt, a választások után egy hónappal a kormány tényleg elkezdett kotorászni mind a vállalkozások, mind a lakosság zsebében.
A gazdaság döcög, a költségvetési hiány június végén már mintegy 2 657 milliárd forint volt, ami az eredeti éves előirányzat csaknem 106 százaléka. A havonta jelentkező hiány százmilliárd fölött van, a Pénzügyminisztérium ennek kapcsán magyarázkodik: tavaly júniusban nagyobb hiány jött össze, sőt, ami azt illeti, az elmúlt 22 évben az idei volt a legkedvezőbb júniusi egyenleg. Lehet csűrni-csavarni, az eddig felhalmozott államháztartási hiány május végére meghaladta 2,55 ezer milliárd forintot, ezzel „sikerült teljesíteni” a teljes éves hiánycél 101,3 százalékát.
„A kormány 400 milliárd forint pluszbevételt vár az idei évre a bejelentett bevételnövelő intézkedésektől” – mondta a kancelláriaminiszter, amikor hosszan sorolta az úgynevezett „védelmi hozzájárulás” címen a bankszektorra, a multikra és az energiacégekre kivetett új teher érintettjeit. Nem újak az efféle terhek, de maradnak az energiacégeket és a kiskereskedelmi multikat terhelő ágazati különadók, nem csökkentik, sőt, emelik a bankolás költségeit.
„Az szja-t és az áfát év közben nem szokás emelni, nem is nagyon volna már hová” – mondta az MNB volt elnöke, és elmagyarázta a „megoldást”: vannak olyan termékek, amelyeken nincs áfa. Ilyenek a pénzügyi szolgáltatások, amelyeket olyan frissen beépített pótadókkal lehet emelgetni, amelyek aztán a gyakorlatban áfa módján működnek tovább, s előbb-utóbb megjelennek a lakossági kiadásokban. Ezt lépte meg a kormány, amikor meghozta a bankszektort érintő döntést: emelik az átutalásokat terhelő tranzakciós illetéket és új, úgynevezett devizaváltási illetéket vezetnek be. A miniszter persze azt ígéri, hogy ez a lakosságnak nem fog „fájni”, mert megtiltják a pénzintézeteknek a számlavezetési és kártyadíjak emelését, az emelt illetékek továbbhárítását, amiről persze mindannyian tudjuk, majd valahol másutt beszedik rajtunk a többletköltségeiket a megsarcolt intézmények.
„Szó sincs arról, hogy ennyivel teljesen le tudnánk faragni ezt az óriási, nekilódult hiányt – mondta a közgazdász professzor. – Legfeljebb annyit tehet a kormány, hogy lefarag valamennyit az unió felé vállalt költségvetési hiányból. Ez a hiány a konvergencia program szerint nem lehetne több 3 százaléknál, amitől nagyon messze vagyunk. Jó, ha az év végére négy és fél százalékkal tudunk zárni, még ez is több, mint amennyit a költségvetés elfogadásakor megígértek a magyar parlamentnek.”
A kancelláriaminiszterrel igyekszik lépést tartani a pénzügyminiszter is. Augusztus 1-től egy sor, az adóhatóság által kiszabható bírság drasztikus emelését jelentette be. Az úgynevezett mulasztási bírságok legmagasabb értéke természetes személyek esetében az eddigi 200 ezer forintról 400 ezerre ugrik, míg a vállalkozások – a „nem természetes személyek” – büntetése 500 ezerről egymillióra nő. A feketén foglalkoztatott munkaerők miatt az eddigi egymillió helyett személyenként kétmillió forint büntetés jár, ugyanekkora büntetésre számíthat az is, aki a számlaadási, vagy az iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.
Az Economx vette észre, hogy a munkavédelmi bírságok alsó határa munkavállalónként a duplájára, azaz 100 ezer forintra emelkedik, a felső határ a jelenlegi tízszeresére, 100 millió forintra nő. Az indok: a kormány célja a munkavállalók egészségének és jogszerű foglalkoztatásának elősegítése.
„A július elején bejelentett intézkedéscsomagnak csak az egyik része a bevételnövelés, de mint minden „ollónak” ennek is van egy másik szára, a kiadáscsökkentés – folytatta Bod Péter Ákos. – Ezeket nem verik nagydobra, de a kiszivárgó adatokból kiolvasható, hogy ez már tavasszal megkezdődött. Nyilván ez nem javított eleget a mérlegen, szivárognak már hírek például a vasútmodernizációtól és más területektől elvont további milliárdokról is. Ezek alapvetően az egyes szaktárcák költségvetését érintik. Amikor valamelyik tárca költségvetését megkurtítják – mondjuk 20 milliárd forinttal –, akkor a miniszter igyekszik a másik oldalon növelni a saját bevételeit. Ilyenkor nőnek a büntetések, a díjak. Ha kell hozzá jogszabály, akkor megadják a jogi felhatalmazást, ha a büntetésekből így sem folyik be a kalkulált bevétel, akkor rászólnak a behajtási apparátusra, hogy legyenek éberebbek.”
Ezzel koránt sincs végük a jövő hónaptól életbe lépő megszorításoknak. Augusztustól jóval drágábbak lesznek a közlekedési szabálysértések miatt kiszabható helyszíni, illetve pénzbírságok is. A sor hosszú, csak ízelítőként: az ittas vezetés büntetése 46 800 forintról indul, és az elfogyasztott alkohol mennyiségétől függően, elérheti a 78 000 forintot is, ha az még nem éri el a bűncselekmény fokát. Megállás a „Megállni tilos” jelzőtábla hatálya alatt, hosszabb várakozás a „Várakozni tilos” jelzőtábla alatt és a „Korlátozott várakozási övezet” jelzőtábla megsértése 65 ezerről – 156 ezerre emelkedik. A mozgáskorlátozott várakozóhelyen való jogosulatlan várakozás „díja” 65 000 forint. A közlekedési hatóság 156 ezer forinttól 780 ezerig büntetheti azt a tulajdonost, akinek az ingatlanán szabálysértő reklámtábla van. 15 millió 600 ezres bírságot kockáztat, aki hatósági engedély nélkül oktat járművezetőket.
„Minden kis pénzért le kell hajolnia a kormánynak – magyarázta Bod Péter Ákos. – Ez áll például a büntetési tarifák, a postai szolgáltatások, az illetékek jelentős emelése mögött. Most még csak számolgat mindenki, azt találgatják az elemzők, hogy a jelenleg még kedvezőnek kinéző inflációs adatokkal a hátunk mögött, a megszorításokkal előttünk, milyen őszre számíthatunk? Az szinte bizonyos, hogy a mostani intézkedések hosszabb távon emelik majd az árszintet, de a pontos mértékét és ütemét nagyon nehéz megtippelni. A 400 milliárdos megszorítás önmagában nagyon sok, ezt a gazdaság szereplőinek kell majd kitermelniük. Meg lehet tiltani a bankoknak, hogy erre hivatkozva emeljék mondjuk a számlavezetési díjat, de találnak ezer másik módot a veszteségük pótlására, vagy éppen a nyerrségük növelésére.”
Milyen ősz, milyen tél vár ránk? A professzor válasza: a megszorító intézkedésekkel érintetteknél most még csak a számológépek ketyegnek, de biztosan lehetünk benne, a bankok, a kiskereskedelmi áruházláncok nem a maguk kárára fognak dönteni.
