Leleplezzük Rogán titkát: 8 éve tart a nyomozás a kétmilliárdos találmány ügyében

Nyolc év nyomozás után is több a kérdés, mint a válasz

A műsor apropóját az adta, hogy sajtóinformációk szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már nyolc éve nyomoz Rogán Antal szabadalmi ügyében, és ez idő alatt több száz tanút hallgattak ki. Balogh Judit elsőként arra volt kíváncsi, mennyire tekinthető szokványosnak egy ilyen hosszú ideig húzódó eljárás.

Ihász Sándor szerint a kérdés túlmutat önmagán. Úgy vélte, hogy a jelenlegi kormány egyik legfontosabb választási ígérete az elszámoltatás volt, amelyhez a választók kétharmados felhatalmazást adtak. Éppen ezért szerinte egyre többen teszik fel a kérdést, miért nem láthatók már most konkrét eredmények.

A volt főügyész hangsúlyozta, hogy az ügyészség működésében szerinte rendszerszintű problémák vannak. Úgy fogalmazott: önmagában nem várható el, hogy ugyanaz a szervezet egyik napról a másikra teljesen más szakmai alapon kezdjen dolgozni. Véleménye szerint a magyar ügyészségi struktúra alapvető reformra szorul, mert a jelenlegi szervezeti és szakmai keretek nem alkalmasak arra, hogy gyors és hatékony elszámoltatási folyamatokat vigyenek végig.

Ihász ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a kormánynak nem feltétlenül kellene az ügyészség átalakítására várnia. Szerinte a rendőrség és a NAV nyomozó szervei rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyekkel megfelelő szakmai alapokon megindíthatók lennének a szükséges eljárások. Úgy vélte, a késlekedésnek komoly kockázatai vannak, mert az idő múlásával tanúk befolyásolhatók, bizonyítékok tűnhetnek el, és maga a társadalmi bizalom is sérülhet.

„A választók számára ez a választási ígéret következetes betartásának kérdése” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az elszámoltatás hitelességét veszélyezteti, ha hosszú hónapok telnek el látható előrelépés nélkül.

Találmány vagy fedősztori?

A beszélgetés második nagy témája Rogán Antal sokat vitatott szabadalma volt. A miniszter korábban több alkalommal is azt hangsúlyozta, hogy egy európai szinten bejegyzett találmány hasznosításából származnak jelentős bevételei. A műsorban felidézték a 444-nek adott interjúját is, amelyben Rogán kijelentette: nem egyedül dolgozott a fejlesztésen, a találmányt az Európai Unió szabadalmi hivatala jegyezte be, hasznosítását pedig egy külön cég végzi.

Balogh Judit azt a sokak által felvetett kérdést tette fel, vajon nem egy „fedőtevékenységről” van-e szó, amely más bevételek elfedésére szolgálhat.

Ihász erre azt válaszolta, hogy ezt kizárólag bizonyítási eljárás keretében lehet megállapítani. Szerinte először azt kellene tisztázni, hogy maga a szabadalom megfelel-e a találmány jogi és szakmai kritériumainak. A volt főügyész rámutatott: a sajtóban többször felmerült, hogy a fejlesztés mögött olyan speciális informatikai és mérnöki tudás szükséges, amellyel Rogán Antal saját bevallása szerint sem rendelkezik.

„Az első kérdés az, hogy ez egyáltalán találmány-e, és hogy a bejegyzése megfelel-e minden feltételnek” – mondta. Ezt követően szerinte azt kellene vizsgálni, hogy a szabadalomból származó bevételek arányban állnak-e a találmány tényleges gazdasági értékével.

A beszélgetés során felidézték azt is, hogy Rogán Antal az elmúlt években közel kétmilliárd forint bevételt vallott be a szabadalom hasznosításából. A műsorban elhangzott: a Magyar Telekom ugyan kapcsolatban állt a technológiával, de sajtóinformációk szerint nem igazolható, hogy a miniszter bevételeinek döntő része ettől a szerződéstől származott volna.

Ihász szerint a büntetőjogi felelősség megállapítása mindig jóval nehezebb annál, mint amit a közvélemény első pillantásra lát. „A szándék bizonyítása a legnehezebb” – hangsúlyozta. Úgy vélte, nem elegendő erkölcsi vagy politikai kérdésként kezelni az ügyet, hanem részletes tényfeltárásra lenne szükség, amely feltárja a szerződéseket, a pénzmozgásokat és az érintettek szerepét.

Vagyonosodás, elszámoltatás és az ügyészség reformja

A beszélgetés végére a Rogán-ügy már egy tágabb politikai és jogi összefüggésrendszer részeként jelent meg. Balogh Judit felidézte Magyar Péter parlamenti felszólalását, amelyben nemcsak Rogán Antal találmányi bevételeit, hanem más politikusok látványos vagyonosodását is szóvá tette.

Ihász szerint az egyik legfontosabb vizsgálati szempont mindig az, hogy egy politikus életmódja és vagyona arányban áll-e a bevallott jövedelmeivel. Hangsúlyozta, hogy nemcsak az lehet büntetőjogi kérdés, ha valaki közvetlenül jogtalan haszonhoz jut, hanem az is, ha döntéseivel kárt okoz a közvagyonnak vagy elmulasztja annak gyarapítását.

A volt főügyész úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években gyakran éppen az oknyomozó újságírók és civil szervezetek végeztek olyan munkát, amelyet normális esetben a hatóságoknak kellett volna elvégezniük. Elismerően beszélt több civil korrupcióellenes szervezet és független szerkesztőség munkájáról, amelyek szerinte sok esetben gyorsabban és hatékonyabban tártak fel visszásságokat, mint az illetékes hatóságok.

Ihász a beszélgetés végén ismét visszatért a Rogán-ügyhöz és a nyolc éve zajló NAV-nyomozáshoz. Szerinte az, hogy most látványosan tanúkihallgatások zajlanak és az ügy újra a figyelem középpontjába került, önmagában nem bizonyítja az eljárás szakmai megalapozottságát.

„Ez pótcselekvésnek tűnik, látványpékségnek és menekülésnek” – fogalmazott. Úgy véli, a társadalom jogosan várja el, hogy az ügyek ne a végtelenségig húzódjanak, hanem egyértelmű következtetésekre jussanak, akár vádemeléssel, akár az érintettek tisztázásával.

A volt főügyész szerint a legnagyobb veszély az, ha az elszámoltatásról szóló közéleti viták végül csak találgatások maradnak. Ahhoz, hogy a választók valódi válaszokat kapjanak, gyors, átlátható és szakmailag megalapozott eljárásokra lenne szükség, amelyek képesek eldönteni: a sokat vitatott ügyek mögött valóban történt-e jogsértés, vagy a gyanúk alaptalannak bizonyulnak.