Lényegében az Orbán-családra célozzák az uniós forrásokat

A főváros brüsszeli képviselője blogjában le is közölte a prezentáció lényegét, ami bizonyítja, hogy Orbánék valóban kihagynák Budapestet az uniós forrásokból végrehajtott fejlesztésekből, sőt, az egyetlen Miskolc kivételével, valamennyi ellenzéki megyei jogú város és a független polgármester által irányított, nem fideszes többségű Békéscsaba is kívül esik a megrajzolt fejlesztési régiókon. Egy játékot is ajánl: rajzoljuk rá (az általa most nyilvánosságra hozott prezentációban megtalálható) fejlesztési régiók térképére az önkormányzati választáson az ellenzék által megnyert megyei jogú városokat!

Mint a Népszava alapján, a Hírklikk is megírta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium prezentációja arról tanúskodik, hogy a magyar főváros kimarad a 2021-2027-es fejlesztési elképzelésekből. A sajtóértesülés után a kormány vad mellébeszélésbe kezdett, Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár álhírnek mondta, hogy a kormány megvonná az uniós forrásokat a fővárostól a 2021-2027-es finanszírozási időszakban: „ilyen kormányzati előterjesztés nincs, ilyen döntés nem született”. Ám – tegyük hozzá – senki nem is beszélt előterjesztésről vagy döntésről, a hír egy prezentációban is testet öltött  elképzelésről  szólt.

S ezt a prezentációt ismerteti – és egy linken keresztül nyilvánosságra is hozza – Jávor Benedek, aki bemutatja magát a rendszert, amiről megállapítja, hogy „Természetesen ez önmagában még nem jelent forráselvonást. Az majd csak a gyakorlatban derül ki, hogy hogyan is terülnek szét a források az ország településein. Az azonban bizonyos, hogy a kidolgozott rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy kiszorítsák az ellenzéki vezetésű nagyvárosokat az uniós fejlesztésekből. És annyit 2010 óta már megtanulhattunk, hogy ha a Fidesz megteremt magának egy lehetőséget a politikai tér deformálására, azt a ziccert soha nem hagyja ki. Nem lehetünk naivak, az most öngyilkosság lenne”.

A kormány jóindulatára bízza a forráselosztást

A szakértő szerint a prezentációból az is világossá válik, hogy a fejlesztési célterületek messze elkerülik Budapestet, merthogy semmiféle jelzés nincs, hogy mennyi forrást szánnának a fővárosra. Csupán olyan kontextusban kerül szóba Budapest, ami megerősíti a korábbi aggodalmakat. Nevezetesen, hogy  rendszerszintű, kiszámítható, és biztos források helyett, a kormány jóindulatán múlik majd, hogy végül mennyi pénz érkezik a fővárosba.

Orbánéknak is maguk felé hajlik a kezük

„De a helyzet valójában ennél sokkal súlyosabb” – állítja Jávor, hivatkozva a prezentációban megjelenített fejlesztési területekre vonatkozó térképre (a 9. diában látható). Ebből kiindulva igyekszik logikát felfedezni abban, hogy hova és mire, milyen elv alapján koncentrálná a kormány az uniós fejlesztési pénzeket a következő uniós költségvetési periódusban.

Megvizsgálja, hogy esetleg a legszegényebb térségekre összpontosítanák a pénzeket – de ez nem állja meg a helyét (ahogy egy másik térképből kiderül), mert például kiesik belőle Nógrád döntő többsége, Heves, Baranya, a Dél-Alföld szinte egésze, Somogy, miközben lefed néhány igen fejlett régiót, Sopron és a Balaton környékét, belelóg Fejérbe, Komárom-Esztergom megyébe.  Tény, a turisztikai fejlesztések lefektetett prioritást élveznek, ám akkor miért nincs benne a legfontosabb turisztikai célpont, Budapest, továbbá Pécs, Eger vagy Szeged? Illetve miért került bele a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség?

Jávor Benedek felfedni látja a logikát. Ami a Közép-Duna Menti Kiemelt Térséget illeti – annak a közepén helyezkedik el a paksi bővítés, azaz a kormány ezzel a trükkel próbál uniós forrásokat az egyébként nem támogatható beruházás környékére irányítani, mintegy közvetve becsatornázni uniós pénzeket a projekt járulékos beruházásaiba. Tokaj-Hegyalján hagyományos Orbán-érdekeltségek vannak, a Balaton környékét az elmúlt években szisztematikusan felvásárolta a tág család: Tiborcz István és Mészáros Lőrinc. Itt lényegében az Orbán-családra célozzák az uniós forrásokat – írja Jávor, aki további konkrét példákat is hoz, ahol tetten érhetők a fideszes szándékok és célok, rámutatva, hogy „A többi fejlesztési terület kialakításában is van logika, amire rögtön rájövünk, ha megnézzük az önkormányzati választáson az ellenzék által megnyert megyei jogú városokat, és aztán rárajzoljuk őket a fejlesztési régiók térképére” .

Van benne rendszer

Rendszert is felfedez Budapest brüsszeli képviselője a koncepcióban: több lépcsőben kiszűrik az ellenzéki városokat. Az első szűrő a legfejletlenebb kistérségekre való célzás – azaz,  a nagyvárosok automatikusan kimaradnak. Erre húzza aztán rá a kormány a fejlesztési térségeket, amelyek gondosan elkerülik az ellenzéki nagyvárosokat, jónéhány fideszes megyeszékhely viszont beleesik. Emellett a turisztikai régiókba beletartozik például a Tatabánya elvesztésével a Fidesz stratégáinak szemében minden bizonnyal felértékelődő Esztergom, és a kétesélyes győri választás előtt szintén alternatívaként fejleszthető Sopron is. Végül a kisvárosok, mint szolgáltatásnyújtók önálló pillérré tétele elérhetővé teszi az uniós fejlesztések számára az ebből a rendszerből kimaradó fideszes kisvárosokat.

Aki szeretné átböngészni a teljes prezentációt, az itt eléri.