London csak szigorú feltételekkel adná ki Amerikának a Wikileaks alapítóját
A londoni Felsőbíróság kedden kihirdetett ítélete szerint Julian Assagne, a titkos iratokat kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítója csak akkor adható ki az amerikai igazságszolgáltatásnak, ha az utóbbi eleget tesz szigorú előfeltételeknek.
Az 52 éves ausztrál Assagne neve 2010-ben vált világszerte ismertté, amikor az általa alapított WikiLeaks portál jelentős számú bizalmas és titkos minősítésű iratot hozott nyilvánosságra az Egyesült Államok Irakban és Afganisztánban folytatott politikai és katonai tevékenységéről. A dokumentumok százezreit a amerikai hadsereg felderítésének elemzője, Chelsea Manning töltötte le, iraki szolgálata idején.
Assange lebukása után az amerikai bíróság elől Ecuador londoni nagykövetségére menekült s ott hét évet töltött. Miután végül kitették onnan, öt éven át volt brit börtönben, s kereseteivel eddig sikerült megakadályozni, hogy kiadják Amerikának. Legutóbbi kérelmével most addig jutott, hogy a bíróság közölte: kiadásával csak akkor foglalkoznak érdemben, ha az amerikai igazságszolgáltatás írásos biztosítékot ad arra, hogy a vádlottat nem ítélik halálra, az hivatkozhat az amerikai alkotmányra, amely biztosítja a szólásszabadságot, nem különböztetik meg állampolgársága miatt és ugyanúgy bírálják el, mint az amerikai vádlottakat. London három hetet adott a válaszra, azzal: ha azt megfelelőnek tartják, akkor Assange még egyszer megfellebbezheti kiadatását.
Assange, ha Amerikában elítélik, hazaárulás és egyéb bűncselekmények miatt akár 135 évre szóló bebörtönzéssel számolhat. Chelsea Manninget 35 évre ítélték, majd 7 év letöltése után elnöki kegyelmet kapott.
