Lövétei István: az államfői funkciókat kellene érdemben változtatni 

Az államszervezet működése szempontjából annyira azért nem volt sürgős, hogy egyik pillanatról a másikra találjanak egy új államfőt. Novák Katalin lemondásának körülményei azonban kényes kérdéseket vetnek fel. Lövétei István szerint ez magyarázza a sietséget. Feltehetően úgy gondolkodnak, ha van az új köztársasági elnök, akkor végérvényesen túljutnak a problémán és megakadályozhatják, hogy még hetekig beszéljenek róla. Most már mondhatja a kormány, hogy köszönöm szépen, végeztünk, menjen minden a maga útján – fejtette ki a folyamat mozgatórugóit az alkotmányjogász.  

Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa korábban azt nyilatkozta a Hírklikknek, hogy hibás döntés lenne, ha az ellenzéki pártok nem vennének részt az államfő jelölésének parlamenti folyamatában. Lövétei István úgy látja, „papíron az lett volna a legjobb, ha a többi párt valamilyen megegyezés alapján tudott volna jelölni valakit, de ez elmaradt. Persze akkor is a kormánypárté győzött volna” – tette hozzá az alkotmányjogász.

Minden simán ment. A kormányfő csütörtökön elmondta, kit jelöl, azt továbbították a házelnöknek, aki rögtön előadta, hogy ezt a jelöltet kívánják megválasztani. Semmilyen lehetőség nem volt, hogy a többi párt jelöljön, hiába olvasta be a parlamentben a levezető elnök, hogy a Mi Hazánk javasolná Csath Magdolnát, ha még a jelöléséhez kellő 40 voksot sem tudták összeszedni. „Ez így inkább csak egy óhaj lehetett, nem jelölés” – magyarázta Lövétei István, aki elmondta, az eddigi összes államfő választás hosszabb ideig tartott, mint most, Sulyok Tamás esetében.

Szentpéteri Nagy Richard szerint Sulyok Tamás a „mindig jelen, de soha nincs ott” típusú köztársasági elnök lesz. Semmit sem várhatunk tőle, mert semmit sem fog csinálni – vetettük fel ezen az alapon. Lövétei István szerint az várható, hogy az új elnök bizonyos mértékig a napi politika fölé kerülve szakmai államfő lesz és ilyen értelemben akár be is határolja a politika működését. „Az ő kiválasztása és jelölési rendszere ellentmond annak, hogy egy politikai mérleg-szerepet játsszon. Arról nem is beszélve, hogy a sokat emlegetett fékek és ellensúlyok rendszerében ő nem súly. Nem képviseli azt a lehetőséget, hogy ő egy plusz billentyű legyen abban, ahogy az állami döntések megnyilvánulnak.” 

Lát esélyt arra, hogy a közeljövőben közvetlen elnökválasztás legyen, ahogyan azt az MSZP már 1989 óta szorgalmazza? – kérdeztük a szakembert. Lövétei István emlékeztetett, hogy a rendszerváltozáskor az akkori politikai kerekasztal résztvevői az államfő választás tervezetében először közvetlen elnökválasztásról beszéltek. De, amikor az SZDSZ rájött arra, hogy a volt szocialista Pozsgai Imrét – akinek igen nagy volt akkoriban a népszerűsége – valószínűleg megválasztanák, eldöntötték, inkább azt viszik népszavazásra, hogy a parlamenté – mint a legdemokratikusabb szervezeté – legyen az államfő választásának joga. Ezt meg is szavazta a nép, azon a bizonyos 4 igenes népszavazáson, ahol az első három kérdésre mindenki – aki észnél volt – igent mondott, így szinte automatikusan jelölték meg a negyedik kérdésre – hogy a parlament válassza meg a köztársasági elnököt – is az igen választ. Ahhoz, hogy ez változzon, egy átfogóbb felülvizsgálat lenne szükséges, de erősen kétséges, hogy ilyenre egyáltalán lesz-e lehetőség a közeljövőben.

Ön szerint mi lenne Magyarország érdeke ebben a kérdésben? – vetettük fel. Lövétei István elmondta, eddig is elég jól „elzötyögött” az ország a parlament által választott államfőkkel, akiknek személye mindig politikai kompromisszumokkal dőlt el. Az SZDSZ és Antall József közti megállapodás alapján jelölték Göncz Árpádot, Mádl Ferenc is politikai színpadról került oda, Sólyom Lászlónál volt egyedül kérdéses a köztársasági elnök választása, mert akkor több parlamenti szavazási forduló után az utolsónál dőlt el, hogy győzött.  

Az alkotmányjogász megjegyezte, az államfőnek nincs joga szembeszállni a parlament döntéseivel, de sokkal alaposabban és meggondoltabban élhetne azzal a joggal, hogy elküldi az Alkotmánybírósághoz (Ab) a parlament általa kifogásolhatónak minősített törvény javaslatait, illetve már megszavazott jogszabályait. Bár arra sincs szükség a jelenlegi rendszerben, hogy elküldje, mert az Ab sem az a fórum, amely egyöntetűen minden kérdésben felülvizsgálja a parlamenti és egyéb politikai indíttatású döntéseket. Helyette gyakran automatikusan helybenhagyja valamilyen általa írt indoklással. Ahhoz a köztársasági elnöki funkciókat kellene érdemben átfogalmazni, hogy erősebb kontroll szerepet játszhasson, de az a hatáskör, amivel napjainkban rendelkezik, az persze kevés, de az utóbbi tizenegynéhány évben azt sem használták ki – mondta Lövétei István.